
Fotó: Boda L. Gergely
Az olyan magánszemélyek ellen született törvényalkotói javaslat, akik jogtalanul kereskednek mezőgazdasági termékekkel. 10-től 15 ezer lejig terjedő bírsággal is sújtanák az ügyeskedőket.
2014. március 03., 14:262014. március 03., 14:26
2014. március 04., 11:382014. március 04., 11:38
A parlament szenátusa elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében szigorúan bírságolnák az olyan személyeket, akik minden jogosultság nélkül árusítanak mezőgazdasági termékeket, anélkül, hogy kereskedelmi engedélyük vagy termelői jogosítványuk volna. Az őstermelők és a vidéki kistermelők piaci esélyeit jelentősen rontják a kupecek, akik illegálisan vásárolnak fel akár termelőktől, akár bevásárlóközpontokból mezőgazdasági jellegű termékeket, utána pedig a zöldségpiacokon árusítják azokat.
Új rendelkezések
A legújabb jogszabályok lényege megóvni a termelőket a kupecek által gyakorolt zugkereskedelemtől. Ezek értelmében napi-piacokon, terménypiacokon mezőgazdasági terméket csak olyan személy árulhat, akinek érvényes termelői igazolványa, és a mezőgazdasági termények forgalmazására feljogosító könyvecskéje van. Külön kategóriát képeznek a kereskedelmi tevékenység folytatásra engedélyezett magánszemélyek (PFA), akiknek joguk van piacokon árulni.
Megszorítások
Az eddigi gyakorlattal ellentétben, most már nem elég csupán termelői engedéllyel rendelkeznie a piaci árusnak, forgalmazói füzete is kell hogy legyen, amelybe minden piaci nap után fel kell hogy jegyezze, miből mennyi terméket forgalmazott. Az ellenőrzéseknél így kiszűrhető, ha a termelői engedélyben a lakhely szerinti polgármesteri hivatal által bejegyzett területről esetleg több terméket ad el, mint amennyi a füzetben szereplő területen megteremhet. Például: ha az engedélyben az szerepel, hogy van fél hektáros zöldséges területe, amelyen paprikát, paradicsomot, káposztát, krumplit, gyökereseket termeszt, akkor már azonnal gyanús lesz, ha a füzetben az szerepel, hogy annyi terményt adott el, amennyi biztosan nem tud megteremni a területén. További megszorítás, hogy a pultra kitett árukat címkézni kell, és a címkén kötelező módon szerepelnie kell annak is, hogy hol termett az áru.
A termelői igazolványokat a polgármesterek a kérelmezéstől számított ötödik munkanapon ki kell bocsássák, továbbá azt konzultatív jelleggel láttamoznia kell a mezőgazdasági szakmai szervezetnek, vagy termelői egyesületnek. Az igazolvány egy évre érvényes, amit negyedévenként láttamoztatni kell a polgármesteri hivatalban.
Vásárhelyen az árusok 88 százaléka termelő
A vásárhelyi piacok igazgatóságának vezetőjét, Vasile Filimont kérdeztük arról, hogy ha a parlament is elfogadja és életbe lép a törvény, mit fog jelenteni ez a megyeközpontnak. „Szinte semmit. Nálunk ugyanis a piacokon árusítók 88 százaléka rendelkezik termelői igazolvánnyal, a fennmaradó tizenkét százalékot a kereskedői engedéllyel rendelkezők (PFA-sok) teszik ki. Régebben volt úgy, hogy a viszonteladók, kupecek felvásárolták az árut, aztán ők forgalmazták a piacokon. Most már ilyen nincs” – közölte a piacigazgató.
Részleteiben rossz a törvény
Emlékezhetünk olyan panaszokra, hogy a város határában valósággal kényszerítették a termelőket, hogy az egész árukészletüket áron alul átadják olyan viszonteladóknak, akiknek egy talpalatnyi termőföldjük nem volt, de ilyen panaszról az utóbbi időben nem lehetett hallani. Látjuk viszont azt, hogy a hiper- és szupermarketek külföldi zöldsége-gyümölcse olykor a piacokon landol a viszonteladóknál, természetesen a boltit 30-50 százalékkal meghaladó áron. Erről az igazgató azt mondta: ő arról nem tehet, hogy rossz a törvény, ami lehetőséget biztosít erre.
„Az engedélyezett eladónak joga van zöldséget árulni a piacon, nekünk meg nincs arra, hogy az áru eredetét firtassuk” – mondotta. Így aztán az az idős ember, aki képtelen elmenni a nagy üzletekbe, megveszi azok kétes minőségű áruját a piacon, jóval drágábban, de még mindig olcsóbban, mint a háztájiban megtermesztetett.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!