
Megvan a válasz a tavaly nyáron, a népszámláláskor feltett kérdésre, hogy van-e Maros megyében még 200 ezer magyar. A válasz: nincs. A népszámlálás részeredményei ugyanis azt mutatják, hogy mindössze 165 014 személy vallotta magyar nemzetiségűnek magát.
2023. február 01., 14:432023. február 01., 14:43
A tavalyi népszámlálás és lakásösszeírási hajrájában, amikor a választott magyar vezetők arra biztatták Marosvásárhely és Maros megye lakosságát, hogy bátran vallják meg nemzetiségüket, felekezeti hozzátartozásukat és anyanyelvüket, többször elhangzott, hogy az a nagy kérdés, hogy van-e 200 ezer magyar a megyében; mint ismert,
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke akkor arról beszélt, hogy 1992 és 2011 között Maros megyében csökkent a legnagyobb mértékben a magyarok létszáma (43 ezer fővel), és kérdés az is, hogy a 2022-es népszámlálási adatokban át fogja-e lépni a 20 százalékos küszöböt a magyarok aránya Marosludason, Segesváron, továbbá Szászrégenben megmarad-e a 25 százalék feletti arány.
A Maros megyében élő, magát magyarnak valló személyek számáról közölt részleges adatok választ adnak a nyáron felett kérdésre. A válasz negatív:
A városokra leosztott számadatokat még nem közölték, így nem tudjuk, hogy a magyarság száma mennyire csökkent Marosvásárhelyen, az egyre inkább szórványosodó Segesváron, Marosludason vagy akár Szászrégenben. A frissen közzétett adatokból fény derül arra a tényre is, hogy
Ez részben annak is tudható, hogy a roma lakosság egy jelentős része anyanyelvének nem a romani nyelvet jelölte be. Roma nemzetiségűnek 44 880-an vallották magukat, roma anyanyelvűnek azonban csak 19 023-an.
A statisztikai hivatal által közzétett részeredmények értelmében Marosvásárhelyen tavaly december elsején 116 033 személy lakott, ez 18 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Csökkenés van a többi városban is:
Erdőszentgyörgy lakossága is enyhén csökkent: 5166-ról 4875-re, Nyárádszeredában azonban nagyon enyhe apadás tapasztalható 5554-ről, 5414-re.
Ha megnézzük a Marosvásárhely környéki nagyközségeket, láthatjuk, hogy mégsem annyira rossz a helyzet a megyeszékhely vonzásában. Marosszentgyörgyön csaknem 400-zal nőtt a lakosság száma 2011-hez viszonyítva, elérve a 9688-at. Ennél is látványosabb a növekedés Marosszentkirályon, ahol 2011-ben 7400-an éltek, tavaly év végén pedig már 10 403-an.
Változékony, gyakran szeszélyes időjárásra számíthatunk Székelyföldön a következő két hétben – derül ki a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből. Az ortodox húsvét idején csapadékos idő ígérkezik a térségben is.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Egy lakóház melléképületében csaptak fel a lángok hétfőn délután Székelyhodoson, a tüzet már eloltották a lakók, amire a tűzoltók a helyszínre érkeztek – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Többen ültek ittasan a kormányhoz húsvét vasárnap Hargita megyében: volt, aki emiatt árokba hajtott, ugyanakkor akadt olyan sofőr is, aki nem elég, hogy ittas volt, jogosítvánnyal sem rendelkezett sőt, autója sem volt bejegyezve.
Hideg időre, erős szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki hétfőn a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely Székelyföld térségét is érinti.
Gördülékenyen zajlik a levélszavazatok átvétele a Csíkszeredai Főkonzulátuson, ahol a választókat hosszabbított nyitvatartással, személyes segítséggel és rugalmas megoldásokkal is segítik, hogy mindenki érvényesen és határidőn belül adhassa le voksát.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
szóljon hozzá!