
Megvan a válasz a tavaly nyáron, a népszámláláskor feltett kérdésre, hogy van-e Maros megyében még 200 ezer magyar. A válasz: nincs. A népszámlálás részeredményei ugyanis azt mutatják, hogy mindössze 165 014 személy vallotta magyar nemzetiségűnek magát.
2023. február 01., 14:432023. február 01., 14:43
A tavalyi népszámlálás és lakásösszeírási hajrájában, amikor a választott magyar vezetők arra biztatták Marosvásárhely és Maros megye lakosságát, hogy bátran vallják meg nemzetiségüket, felekezeti hozzátartozásukat és anyanyelvüket, többször elhangzott, hogy az a nagy kérdés, hogy van-e 200 ezer magyar a megyében; mint ismert,
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke akkor arról beszélt, hogy 1992 és 2011 között Maros megyében csökkent a legnagyobb mértékben a magyarok létszáma (43 ezer fővel), és kérdés az is, hogy a 2022-es népszámlálási adatokban át fogja-e lépni a 20 százalékos küszöböt a magyarok aránya Marosludason, Segesváron, továbbá Szászrégenben megmarad-e a 25 százalék feletti arány.
A Maros megyében élő, magát magyarnak valló személyek számáról közölt részleges adatok választ adnak a nyáron felett kérdésre. A válasz negatív:
A városokra leosztott számadatokat még nem közölték, így nem tudjuk, hogy a magyarság száma mennyire csökkent Marosvásárhelyen, az egyre inkább szórványosodó Segesváron, Marosludason vagy akár Szászrégenben. A frissen közzétett adatokból fény derül arra a tényre is, hogy
Ez részben annak is tudható, hogy a roma lakosság egy jelentős része anyanyelvének nem a romani nyelvet jelölte be. Roma nemzetiségűnek 44 880-an vallották magukat, roma anyanyelvűnek azonban csak 19 023-an.
A statisztikai hivatal által közzétett részeredmények értelmében Marosvásárhelyen tavaly december elsején 116 033 személy lakott, ez 18 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Csökkenés van a többi városban is:
Erdőszentgyörgy lakossága is enyhén csökkent: 5166-ról 4875-re, Nyárádszeredában azonban nagyon enyhe apadás tapasztalható 5554-ről, 5414-re.
Ha megnézzük a Marosvásárhely környéki nagyközségeket, láthatjuk, hogy mégsem annyira rossz a helyzet a megyeszékhely vonzásában. Marosszentgyörgyön csaknem 400-zal nőtt a lakosság száma 2011-hez viszonyítva, elérve a 9688-at. Ennél is látványosabb a növekedés Marosszentkirályon, ahol 2011-ben 7400-an éltek, tavaly év végén pedig már 10 403-an.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!