
Megvan a válasz a tavaly nyáron, a népszámláláskor feltett kérdésre, hogy van-e Maros megyében még 200 ezer magyar. A válasz: nincs. A népszámlálás részeredményei ugyanis azt mutatják, hogy mindössze 165 014 személy vallotta magyar nemzetiségűnek magát.
2023. február 01., 14:432023. február 01., 14:43
A tavalyi népszámlálás és lakásösszeírási hajrájában, amikor a választott magyar vezetők arra biztatták Marosvásárhely és Maros megye lakosságát, hogy bátran vallják meg nemzetiségüket, felekezeti hozzátartozásukat és anyanyelvüket, többször elhangzott, hogy az a nagy kérdés, hogy van-e 200 ezer magyar a megyében; mint ismert,
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke akkor arról beszélt, hogy 1992 és 2011 között Maros megyében csökkent a legnagyobb mértékben a magyarok létszáma (43 ezer fővel), és kérdés az is, hogy a 2022-es népszámlálási adatokban át fogja-e lépni a 20 százalékos küszöböt a magyarok aránya Marosludason, Segesváron, továbbá Szászrégenben megmarad-e a 25 százalék feletti arány.
A Maros megyében élő, magát magyarnak valló személyek számáról közölt részleges adatok választ adnak a nyáron felett kérdésre. A válasz negatív:
A városokra leosztott számadatokat még nem közölték, így nem tudjuk, hogy a magyarság száma mennyire csökkent Marosvásárhelyen, az egyre inkább szórványosodó Segesváron, Marosludason vagy akár Szászrégenben. A frissen közzétett adatokból fény derül arra a tényre is, hogy
Ez részben annak is tudható, hogy a roma lakosság egy jelentős része anyanyelvének nem a romani nyelvet jelölte be. Roma nemzetiségűnek 44 880-an vallották magukat, roma anyanyelvűnek azonban csak 19 023-an.
A statisztikai hivatal által közzétett részeredmények értelmében Marosvásárhelyen tavaly december elsején 116 033 személy lakott, ez 18 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Csökkenés van a többi városban is:
Erdőszentgyörgy lakossága is enyhén csökkent: 5166-ról 4875-re, Nyárádszeredában azonban nagyon enyhe apadás tapasztalható 5554-ről, 5414-re.
Ha megnézzük a Marosvásárhely környéki nagyközségeket, láthatjuk, hogy mégsem annyira rossz a helyzet a megyeszékhely vonzásában. Marosszentgyörgyön csaknem 400-zal nőtt a lakosság száma 2011-hez viszonyítva, elérve a 9688-at. Ennél is látványosabb a növekedés Marosszentkirályon, ahol 2011-ben 7400-an éltek, tavaly év végén pedig már 10 403-an.
Huszonkét be nem töltött állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán egy kormányrendelet nyomán. Ugyanakkor módosítják a polgármesteri és alpolgármesteri kabinetben betölthető állások számát.
Összehangolt ellenőrzést tartottak a Hargita megyei rendőrök és csendőrök a székelykeresztúri tanintézményekben és környékükön. Az iskolákban megelőző jellegű foglalkozásokat tartottak, a szabálysértő járművezetőket pedig megbírságolták.
Románia hivatalos lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2026. január elsején 21,646 millió fő volt, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Húsvétvasárnap, reggel nyolc órától tartják a Kárpát-medence legnagyobbjaként nyilvántartott ételszentelését Csíkszereda központjában.
Csütörtök reggeltől szombat estig a szél erősödése és jelentősebb mennyiségű csapadék várható az ország minden régiójában, a magasabb hegyvidéken havazásra és hótakaró kialakulására is számítani lehet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A Kolozs megyei törvényszék szerdán elrendelte a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított vezetője, Cristian Anton harmincnapos előzetes letartóztatását.
Súlyosan megsérült egy négyéves gyermek Bákó megyében, miután az édesanyja mellől az úttestre szaladt, ahol egy autó – amelynek a sofőrje már nem tudta elkerülni az ütközést – elütötte.
A Brassó megyei magyar közösségek kultúráját, népszokásait eleveníti fel a Néprajzi Múzeum legújabb tárlata. A farsangi alakoskodást és a húsvéti ünnepkört is bemutató kiállítás április elsején nyílt meg.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltóanyagok kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot szerdán kimondott ítéletében az egyik brüsszeli bíróság – közölte az AFP.
szóljon hozzá!