
Megvan a válasz a tavaly nyáron, a népszámláláskor feltett kérdésre, hogy van-e Maros megyében még 200 ezer magyar. A válasz: nincs. A népszámlálás részeredményei ugyanis azt mutatják, hogy mindössze 165 014 személy vallotta magyar nemzetiségűnek magát.
2023. február 01., 14:432023. február 01., 14:43
A tavalyi népszámlálás és lakásösszeírási hajrájában, amikor a választott magyar vezetők arra biztatták Marosvásárhely és Maros megye lakosságát, hogy bátran vallják meg nemzetiségüket, felekezeti hozzátartozásukat és anyanyelvüket, többször elhangzott, hogy az a nagy kérdés, hogy van-e 200 ezer magyar a megyében; mint ismert,
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke akkor arról beszélt, hogy 1992 és 2011 között Maros megyében csökkent a legnagyobb mértékben a magyarok létszáma (43 ezer fővel), és kérdés az is, hogy a 2022-es népszámlálási adatokban át fogja-e lépni a 20 százalékos küszöböt a magyarok aránya Marosludason, Segesváron, továbbá Szászrégenben megmarad-e a 25 százalék feletti arány.
A Maros megyében élő, magát magyarnak valló személyek számáról közölt részleges adatok választ adnak a nyáron felett kérdésre. A válasz negatív:
A városokra leosztott számadatokat még nem közölték, így nem tudjuk, hogy a magyarság száma mennyire csökkent Marosvásárhelyen, az egyre inkább szórványosodó Segesváron, Marosludason vagy akár Szászrégenben. A frissen közzétett adatokból fény derül arra a tényre is, hogy
Ez részben annak is tudható, hogy a roma lakosság egy jelentős része anyanyelvének nem a romani nyelvet jelölte be. Roma nemzetiségűnek 44 880-an vallották magukat, roma anyanyelvűnek azonban csak 19 023-an.
A statisztikai hivatal által közzétett részeredmények értelmében Marosvásárhelyen tavaly december elsején 116 033 személy lakott, ez 18 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Csökkenés van a többi városban is:
Erdőszentgyörgy lakossága is enyhén csökkent: 5166-ról 4875-re, Nyárádszeredában azonban nagyon enyhe apadás tapasztalható 5554-ről, 5414-re.
Ha megnézzük a Marosvásárhely környéki nagyközségeket, láthatjuk, hogy mégsem annyira rossz a helyzet a megyeszékhely vonzásában. Marosszentgyörgyön csaknem 400-zal nőtt a lakosság száma 2011-hez viszonyítva, elérve a 9688-at. Ennél is látványosabb a növekedés Marosszentkirályon, ahol 2011-ben 7400-an éltek, tavaly év végén pedig már 10 403-an.
A körforgalomban való közlekedés gyakran okoz nehézséget a járművezetőknek, az egyik leggyakoribb dilemma pedig, hogy kell-e indexelni a kereszteződésbe való behajtáskor. A rendőrség videóban adott egyértelmű választ.
Zivatarokra és szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére.
A védelmi minisztérium radarrendszere hétfőn egy drónt észlelt, amely Sulinától keletre behatolt Románia légterébe. A helyzet megfigyelésére 8 óra 53 perckor két F-16-os vadászgép szállt fel a fetești 86-os légi támaszpontról.
Hatéves húgukat próbálták megmenteni azok a 12 és 15 éves fiútestvérek, akik a Moldova-folyóba fulladtak vasárnap – közölték a tragédia körülményeit vizsgáló nyomozáshoz közel álló források.
Csíkszeredában korábban kétszer is előfordult, hogy tanintézet udvarára tévedt a medve. Mindkettőt kilőtték. Nagyszebenben elnézőbbek?
A Moldova-folyóba fulladt vasárnap délután egy testvérpár – egy 12 és egy 15 éves fiú – a Neamț megyei Horia település térségében. Egy hatéves kislányt sikerült megmenteni, őt kórházba szállították.
Lehet ügyeket intézni online, elérhetők okostelefonról is a közérdekű információk? Biztonságosak az önkormányzati honlapok? A válaszokból elkészült az országos ranglista. Marosvásárhelyt Szentegyháza és Gyergyószentmiklós is megelőzi.
Még nem tudni, pontosan hogyan zajlik majd a munkabeszüntetéssel járó tiltakozás, hányan vesznek részt abban és meddig tart, de elindítja kedden az általános sztrájkot az egészségügyi rendszerben a Sanitas szakszervezet.
Medve jelenléte miatt figyelmeztették Felsőboldogfalva lakóit vasárnap délután. Az egyik helyi lakos autóból le is fotózta a településre betévedő nagyvadat.
Romániának egy állandó energetikai és logisztikai válságkezelő központra, egy országos energiabiztonsági diszpécserszolgáltra lenne szüksége, nem eseti válságülésekre, hogy ne érje felkészületlenül egy esetleges „olajvihar” – véli az AEI elnöke.
szóljon hozzá!