Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:13

Botlott a Brassói Corona a Bukaresti Red Hawks ellen

21:19

A ráadásban dőlt el, az Ágyúsok legyőzték a Sportklubot

21:02

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

21:02

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

Magyarság: megvan a válasz a kétszázezres kérdésre Maros megyében

Megvan a válasz a tavaly nyáron, a népszámláláskor feltett kérdésre, hogy van-e Maros megyében még 200 ezer magyar. A válasz: nincs. A népszámlálás részeredményei ugyanis azt mutatják, hogy mindössze 165 014 személy vallotta magyar nemzetiségűnek magát.

Simon Virág

2023. február 01., 14:432023. február 01., 14:43

A tavalyi népszámlálás és lakásösszeírási hajrájában, amikor a választott magyar vezetők arra biztatták Marosvásárhely és Maros megye lakosságát, hogy bátran vallják meg nemzetiségüket, felekezeti hozzátartozásukat és anyanyelvüket, többször elhangzott, hogy az a nagy kérdés, hogy van-e 200 ezer magyar a megyében; mint ismert,

a 2011-es népszámláláskor még 200 858-an vallották magukat magyarnak.

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke akkor arról beszélt, hogy 1992 és 2011 között Maros megyében csökkent a legnagyobb mértékben a magyarok létszáma (43 ezer fővel), és kérdés az is, hogy a 2022-es népszámlálási adatokban át fogja-e lépni a 20 százalékos küszöböt a magyarok aránya Marosludason, Segesváron, továbbá Szászrégenben megmarad-e a 25 százalék feletti arány.

Egyre kevesebben

A Maros megyében élő, magát magyarnak valló személyek számáról közölt részleges adatok választ adnak a nyáron felett kérdésre. A válasz negatív:

2022-ben 165 014-en vallották magukat magyarnak, ez 35 844 személlyel jelent kevesebbet, mint tíz évvel korábban.

A városokra leosztott számadatokat még nem közölték, így nem tudjuk, hogy a magyarság száma mennyire csökkent Marosvásárhelyen, az egyre inkább szórványosodó Segesváron, Marosludason vagy akár Szászrégenben. A frissen közzétett adatokból fény derül arra a tényre is, hogy

összesen 172 321, vagyis 7307 személlyel több vallotta magát magyar anyanyelvűnek.

Ez részben annak is tudható, hogy a roma lakosság egy jelentős része anyanyelvének nem a romani nyelvet jelölte be. Roma nemzetiségűnek 44 880-an vallották magukat, roma anyanyelvűnek azonban csak 19 023-an.

Fogynak a városok, gyarapodnak a peremtelepülések

A statisztikai hivatal által közzétett részeredmények értelmében Marosvásárhelyen tavaly december elsején 116 033 személy lakott, ez 18 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Csökkenés van a többi városban is:

Szászrégen lakossága tíz év alatt 33 281-ről 29 742-re csökkent, Szováta már nem éri el a 10 ezres határt, 9703-an vallották, hogy ott élnek; a korábbi eredmények 10 385 személyről szólnak.

Erdőszentgyörgy lakossága is enyhén csökkent: 5166-ról 4875-re, Nyárádszeredában azonban nagyon enyhe apadás tapasztalható 5554-ről, 5414-re.

Ha megnézzük a Marosvásárhely környéki nagyközségeket, láthatjuk, hogy mégsem annyira rossz a helyzet a megyeszékhely vonzásában. Marosszentgyörgyön csaknem 400-zal nőtt a lakosság száma 2011-hez viszonyítva, elérve a 9688-at. Ennél is látványosabb a növekedés Marosszentkirályon, ahol 2011-ben 7400-an éltek, tavaly év végén pedig már 10 403-an.

Maros megye Marosszék