Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:39

Tökéletes pálya és erős mezőny jellemezte az oltszemi döntőt

11:34

Meggyalázták a mezőméhesi gyilkosság áldozatának sírját

10:59

Hétfő délután is leszakadhat az ég Székelyföldön

10:45

Hargita megyéből is riasztották a hegyimentőket

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Lézersugarakkal vakították meg a mentőhelikopter pilótáit

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Újabb tömeges elbocsájtás Hargita megyében: több mint hetven dolgozóból csak kettő maradhat

Ezek lettek Székelyföld legjobb érettségi eredményei

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

A népszámlálás igazi kérdése: él-e még 200 ezer magyar Maros megyében?

Részvételre biztatnak. Péter Ferenc, Maros megyei tanácselnök és Márk Endre, Szászrégen polgármestere a magyarság aránya miatt aggódik

Fotó: Haáz Vince

Maros megyében igazán nagy a tétje a népszámlálásnak, hiszen számos városban és községben az a kérdés, hogy vajon eléri-e a 20 százalékot a magyar kisebbség aránya. Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Marosludason vagy Segesváron is létfontosságú a magyarság szempontjából a népszámlás, mégis mintha itt lenne a legnagyobb a közöny is eziránt.

Szász Cs. Emese

2022. május 02., 17:312022. május 02., 17:31

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Tízévente egyszer adatik meg, hogy megszámláltassunk, majd tíz éven keresztül használjuk ezeket az eredményeket – hangsúlyozta már az elején a 2022-es cenzus fontossága kapcsán Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki Szászrégen polgármesterével, Márk Endrével közös sajtótájékoztatót tartott a népszámlálás fontosságáról és eddigi eredményeiről.

Ezeket az adatokat fogjuk hivatkozási alapul használni mind a közigazgatási, mind pedig az adminisztrációs kérdések megvitatáskor, az anyanyelvhasználati jogkörök kiterjesztésekor, óvodai, bölcsődei csoportok, vagy akár önálló magyar nyelvű tanintézmények létrehozásakor, ezért is fontos, hogy mindannyian megszámláltassunk

– fogalmazott Péter Ferenc.

Legutóbb 43 ezerrel csökkent a magyarok száma

A Maros megyei tanácselnök elmondta, hogy Maros megyében az etnikai arányokat nézve különleges helyzetben vagyunk, sokszor elhangzik, hogy

Erdély kicsinyített mása a megye, mert ha nem is pontosan, de nagyjából azonos arányban élnek magyarok és románok a megyében, és kistérségenként változnak ezek az arányok.

Maros megyében vannak régiók, ahol abszolút többségben élnek a magyarok, vannak régiók, ahol fele-fele arányban, de azért vannak térségek, ahol abszolút szórványban van a magyar kisebbség.

Nagy az asszimiláció és az identitásvesztés veszélye több városban, településen is, ide tartozik Segesvár és környéke, Marosludas és környéke, Dicsőszentmárton és környéke is, vagy Szászrégen és környéke. A környező falvak között vannak többségi magyar lakosú falvak, de mély szórványba sorolható falvak vannak többek között Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva községekben

– fogalmazott Péter Ferenc. Hozzátette: a legutóbbi népszámláláson az derült ki, hogy

tíz év alatt 43 ezerrel csökkent a Maros megyei magyarok aránya, 1992 és 2011 között Erdélyen Maros megyében csökkent a legnagyobb számban a magyarok létszáma, 253 ezerről 209 ezerre.

Péter Ferenc reméli, hogy ez a tendencia nem marad meg, s ha az etnikai arányokon nem is lehet javítani, legalább a meg lehet majd tartani azokat.

Fotó: Haáz Vince

Nagy a tétje a cenzusnak

„Nagy a tétje a megyénkben a népszámlálásnak. Él-e még 200 ezer magyar Maros megyében?

Marosludason sikerül-e megőrizni a nyelvi jogokat, vagy 20 százalék alá kerül-e a magyarság? Segesváron vagyunk-e több mint négyezren, megvannak-e a magyarok közel húsz százalékban. Dicsőszentmártonban vagyunk-e még háromezren? Radnóton van-e még 1100 magyar? Szászrégenben 20 százalék felett marad-e a magyarság? Lesz-e olyan község Maros megyében, ahol a többség roma nemzetiségűnek vallja magát?

– tette fel a népszámlálás legfontosabb kérdéseit a megyei önkormányzat elnöke. Rámutatott, a magukat romának vallók aránya Erdélyben Maros megyében volt a legmagasabb 2011-ben:

a megye lakosságának 8,5 százaléka vallotta magát cigánynak.

Maros megyében a magyarok aránya 1992-ben volt a legmagasabb: 41,4 százalék, 2002-ben 39,3 százalék volt, 2011-ben pedig 38 százalék. A megyei tanácselnök azért is biztat mindenkit arra, hogy vegyen részt a népszámlálás online szakaszán, mert az a biztos, ha az önkitöltős szakaszban mi, magunk valljuk magyarnak magunkat.

Fotó: Haáz Vince

Alacsony részvétel a szórványban

Bár Maros megye jól áll országos viszonylatban a népszámláláson való részvétel tekintetében, vannak lemaradt városok és községek, ahol átlag alatti a részvétel. Sok esetben éppen a szórványtelepüléseken tapasztalható a lemaradás, ott, ahol a legfontosabb lenne, hogy jelentős magyar részvétel legyen.

Szászrégenben és Segesváron például 18 százalékos volt a részvétel a múlt héten, de Radnóton is csupán 12.

Péter Ferenc hangoztatta, hogy a visszaszámlálás elkezdődött, ki kell használnunk ezt az időszakot, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy minden adatunk pontosan, a valóságnak megfelelően kerül be a nyilvántartásba, azaz minden magyarnak lesz etnikuma, anyanyelve, felekezeti hovatartozása.

„Annak ellenére, hogy az idei népszámlálás pozitív újdonsága, hogy saját kezűleg, az interneten is kitölthetjük a kérdőívünket, sőt, cserébe egy fizetett szabadnap is jár, sajnos azt kell mondjam, hogy Szászrégen hadilábon áll” – mutatott rá Márk Endre polgármester. Kifejtette, a város négy különböző összeíró ponttal segíti azokat, akik nem boldogulnak el az internet világában.

Gyenge az érdeklődés a népszámlálás iránt, pedig nekünk, magyaroknak nagy a tétje. Fontos jogainkat veszíthetjük el, ha nem leszünk elegen; azon küszködünk, hogy a 20 százalékos arányunkat megtartsuk. Közös érdekünk minél nagyobb kisebbséget képezni Romániában, hogy jogainkat gond nélkül érvényesíteni tudjuk

– fogalmazott a városvezető, aki rámutatott, igény szerint akár házhoz is mennek segíteni a népszámlálási kérdőív kitöltésében. 2011-ben Szászrégenben 8252-en vallották magukat magyarnak.