
Részvételre biztatnak. Péter Ferenc, Maros megyei tanácselnök és Márk Endre, Szászrégen polgármestere a magyarság aránya miatt aggódik
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében igazán nagy a tétje a népszámlálásnak, hiszen számos városban és községben az a kérdés, hogy vajon eléri-e a 20 százalékot a magyar kisebbség aránya. Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Marosludason vagy Segesváron is létfontosságú a magyarság szempontjából a népszámlás, mégis mintha itt lenne a legnagyobb a közöny is eziránt.
2022. május 02., 17:312022. május 02., 17:31
Tízévente egyszer adatik meg, hogy megszámláltassunk, majd tíz éven keresztül használjuk ezeket az eredményeket – hangsúlyozta már az elején a 2022-es cenzus fontossága kapcsán Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki Szászrégen polgármesterével, Márk Endrével közös sajtótájékoztatót tartott a népszámlálás fontosságáról és eddigi eredményeiről.
– fogalmazott Péter Ferenc.
A Maros megyei tanácselnök elmondta, hogy Maros megyében az etnikai arányokat nézve különleges helyzetben vagyunk, sokszor elhangzik, hogy
Maros megyében vannak régiók, ahol abszolút többségben élnek a magyarok, vannak régiók, ahol fele-fele arányban, de azért vannak térségek, ahol abszolút szórványban van a magyar kisebbség.
– fogalmazott Péter Ferenc. Hozzátette: a legutóbbi népszámláláson az derült ki, hogy
Péter Ferenc reméli, hogy ez a tendencia nem marad meg, s ha az etnikai arányokon nem is lehet javítani, legalább a meg lehet majd tartani azokat.
Fotó: Haáz Vince
„Nagy a tétje a megyénkben a népszámlálásnak. Él-e még 200 ezer magyar Maros megyében?
– tette fel a népszámlálás legfontosabb kérdéseit a megyei önkormányzat elnöke. Rámutatott, a magukat romának vallók aránya Erdélyben Maros megyében volt a legmagasabb 2011-ben:
Maros megyében a magyarok aránya 1992-ben volt a legmagasabb: 41,4 százalék, 2002-ben 39,3 százalék volt, 2011-ben pedig 38 százalék. A megyei tanácselnök azért is biztat mindenkit arra, hogy vegyen részt a népszámlálás online szakaszán, mert az a biztos, ha az önkitöltős szakaszban mi, magunk valljuk magyarnak magunkat.
Fotó: Haáz Vince
Bár Maros megye jól áll országos viszonylatban a népszámláláson való részvétel tekintetében, vannak lemaradt városok és községek, ahol átlag alatti a részvétel. Sok esetben éppen a szórványtelepüléseken tapasztalható a lemaradás, ott, ahol a legfontosabb lenne, hogy jelentős magyar részvétel legyen.
Péter Ferenc hangoztatta, hogy a visszaszámlálás elkezdődött, ki kell használnunk ezt az időszakot, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy minden adatunk pontosan, a valóságnak megfelelően kerül be a nyilvántartásba, azaz minden magyarnak lesz etnikuma, anyanyelve, felekezeti hovatartozása.
„Annak ellenére, hogy az idei népszámlálás pozitív újdonsága, hogy saját kezűleg, az interneten is kitölthetjük a kérdőívünket, sőt, cserébe egy fizetett szabadnap is jár, sajnos azt kell mondjam, hogy Szászrégen hadilábon áll” – mutatott rá Márk Endre polgármester. Kifejtette, a város négy különböző összeíró ponttal segíti azokat, akik nem boldogulnak el az internet világában.
– fogalmazott a városvezető, aki rámutatott, igény szerint akár házhoz is mennek segíteni a népszámlálási kérdőív kitöltésében. 2011-ben Szászrégenben 8252-en vallották magukat magyarnak.
A magyarországi országgyűlésben mandátumot nyert mindhárom párttal fel fogja venni a kapcsolatot az Erdély Magyar Szövetség, hogy nemzetpolitikai kérdésekről tárgyalhassanak. Az RMDSZ politikájától pedig elhatárolódnak.
Tizenegy kiemelkedő személyiség részesült elismerésben az erdélyi kulturális-közösségi életet gazdagító munkájáért Kolozsváron. A díjazottak között székelyföldi gyökerekkel rendelkező, nagyra becsült művészek, néprajzkutatók, történészek szerepelnek.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre várja a Cotroceni-palotába szerdán a koalíciós pártok vezetőit.
Többnyire sikerült párbeszéddel meggyőzni azokat a kutya- és macskatartókat is, akik nem akarták beoltatni házi kedvenceiket veszettség ellen. Két esetben viszont szankcionálni kellett Hargita megyében.
Irodájában fogadja Magyar Péter leendő miniszterelnök Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kedden. Az egyeztetésen arról tárgyalnak, hogy a Tisza-kormány milyen módon tudja segíteni az erdélyi és a partiumi magyarságot – jelentette be a Tisza Párt elnöke.
A tanügyminisztérium jóváhagyta kedden a bölcsődei és óvodai beiratkozások ütemtervét a 2026–2027-es tanévre.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ nem lép ki a kormányból, és nem vesz részt a PSD és a PNL közötti konfliktusban. A politikus úgy látja, a legsürgetőbb feladat most az ország gazdasági helyzetének stabilizálása.
A hőmérséklet olykor jelentős ingadozása várható a következő két hétben, és csapadékra is számítani lehet, főként ennek a hétnek az első napjaiban, majd április 27. után – derül ki az április 20. és május 3. közötti időszakra vonatkozó előrejelzésből.
Gázvezeték cseréje miatt zárnak le egy utcát, két másikban az ivóvíz-szolgáltatás szünetelésére kell számítani kedden – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
Ilie Bolojan hétfő este kijelentette, hogy „teljesen hibás és felelőtlen” a PSD döntése, amellyel megvonta tőle a politikai támogatást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is ellátja miniszterelnöki tisztségét, és biztosítja a kormányzást.
szóljon hozzá!