Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:30

Magára talált, véget vetett rossz sorozatának a Gyergyói HK

21:14

Három vereség után bedarálta az Újpestet a Sportklub

21:06

Kétszer is hátrányba került, utána hengerelt a Brassói Corona

20:57

Esterházy-rostélyos

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Bíróság elé állítják Nicolás Madurót és feleségét az Egyesült Államokban

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Január közepétől törleszthetők a helyi adók és illetékek Csíkszeredában

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

A népszámlálás igazi kérdése: él-e még 200 ezer magyar Maros megyében?

Részvételre biztatnak. Péter Ferenc, Maros megyei tanácselnök és Márk Endre, Szászrégen polgármestere a magyarság aránya miatt aggódik

Fotó: Haáz Vince

Maros megyében igazán nagy a tétje a népszámlálásnak, hiszen számos városban és községben az a kérdés, hogy vajon eléri-e a 20 százalékot a magyar kisebbség aránya. Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Marosludason vagy Segesváron is létfontosságú a magyarság szempontjából a népszámlás, mégis mintha itt lenne a legnagyobb a közöny is eziránt.

Szász Cs. Emese

2022. május 02., 17:312022. május 02., 17:31

Tízévente egyszer adatik meg, hogy megszámláltassunk, majd tíz éven keresztül használjuk ezeket az eredményeket – hangsúlyozta már az elején a 2022-es cenzus fontossága kapcsán Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki Szászrégen polgármesterével, Márk Endrével közös sajtótájékoztatót tartott a népszámlálás fontosságáról és eddigi eredményeiről.

Ezeket az adatokat fogjuk hivatkozási alapul használni mind a közigazgatási, mind pedig az adminisztrációs kérdések megvitatáskor, az anyanyelvhasználati jogkörök kiterjesztésekor, óvodai, bölcsődei csoportok, vagy akár önálló magyar nyelvű tanintézmények létrehozásakor, ezért is fontos, hogy mindannyian megszámláltassunk

– fogalmazott Péter Ferenc.

Legutóbb 43 ezerrel csökkent a magyarok száma

A Maros megyei tanácselnök elmondta, hogy Maros megyében az etnikai arányokat nézve különleges helyzetben vagyunk, sokszor elhangzik, hogy

Erdély kicsinyített mása a megye, mert ha nem is pontosan, de nagyjából azonos arányban élnek magyarok és románok a megyében, és kistérségenként változnak ezek az arányok.

Maros megyében vannak régiók, ahol abszolút többségben élnek a magyarok, vannak régiók, ahol fele-fele arányban, de azért vannak térségek, ahol abszolút szórványban van a magyar kisebbség.

Nagy az asszimiláció és az identitásvesztés veszélye több városban, településen is, ide tartozik Segesvár és környéke, Marosludas és környéke, Dicsőszentmárton és környéke is, vagy Szászrégen és környéke. A környező falvak között vannak többségi magyar lakosú falvak, de mély szórványba sorolható falvak vannak többek között Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva községekben

– fogalmazott Péter Ferenc. Hozzátette: a legutóbbi népszámláláson az derült ki, hogy

tíz év alatt 43 ezerrel csökkent a Maros megyei magyarok aránya, 1992 és 2011 között Erdélyen Maros megyében csökkent a legnagyobb számban a magyarok létszáma, 253 ezerről 209 ezerre.

Péter Ferenc reméli, hogy ez a tendencia nem marad meg, s ha az etnikai arányokon nem is lehet javítani, legalább a meg lehet majd tartani azokat.

Fotó: Haáz Vince

Nagy a tétje a cenzusnak

„Nagy a tétje a megyénkben a népszámlálásnak. Él-e még 200 ezer magyar Maros megyében?

Marosludason sikerül-e megőrizni a nyelvi jogokat, vagy 20 százalék alá kerül-e a magyarság? Segesváron vagyunk-e több mint négyezren, megvannak-e a magyarok közel húsz százalékban. Dicsőszentmártonban vagyunk-e még háromezren? Radnóton van-e még 1100 magyar? Szászrégenben 20 százalék felett marad-e a magyarság? Lesz-e olyan község Maros megyében, ahol a többség roma nemzetiségűnek vallja magát?

– tette fel a népszámlálás legfontosabb kérdéseit a megyei önkormányzat elnöke. Rámutatott, a magukat romának vallók aránya Erdélyben Maros megyében volt a legmagasabb 2011-ben:

a megye lakosságának 8,5 százaléka vallotta magát cigánynak.

Maros megyében a magyarok aránya 1992-ben volt a legmagasabb: 41,4 százalék, 2002-ben 39,3 százalék volt, 2011-ben pedig 38 százalék. A megyei tanácselnök azért is biztat mindenkit arra, hogy vegyen részt a népszámlálás online szakaszán, mert az a biztos, ha az önkitöltős szakaszban mi, magunk valljuk magyarnak magunkat.

Fotó: Haáz Vince

Alacsony részvétel a szórványban

Bár Maros megye jól áll országos viszonylatban a népszámláláson való részvétel tekintetében, vannak lemaradt városok és községek, ahol átlag alatti a részvétel. Sok esetben éppen a szórványtelepüléseken tapasztalható a lemaradás, ott, ahol a legfontosabb lenne, hogy jelentős magyar részvétel legyen.

Szászrégenben és Segesváron például 18 százalékos volt a részvétel a múlt héten, de Radnóton is csupán 12.

Péter Ferenc hangoztatta, hogy a visszaszámlálás elkezdődött, ki kell használnunk ezt az időszakot, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy minden adatunk pontosan, a valóságnak megfelelően kerül be a nyilvántartásba, azaz minden magyarnak lesz etnikuma, anyanyelve, felekezeti hovatartozása.

„Annak ellenére, hogy az idei népszámlálás pozitív újdonsága, hogy saját kezűleg, az interneten is kitölthetjük a kérdőívünket, sőt, cserébe egy fizetett szabadnap is jár, sajnos azt kell mondjam, hogy Szászrégen hadilábon áll” – mutatott rá Márk Endre polgármester. Kifejtette, a város négy különböző összeíró ponttal segíti azokat, akik nem boldogulnak el az internet világában.

Gyenge az érdeklődés a népszámlálás iránt, pedig nekünk, magyaroknak nagy a tétje. Fontos jogainkat veszíthetjük el, ha nem leszünk elegen; azon küszködünk, hogy a 20 százalékos arányunkat megtartsuk. Közös érdekünk minél nagyobb kisebbséget képezni Romániában, hogy jogainkat gond nélkül érvényesíteni tudjuk

– fogalmazott a városvezető, aki rámutatott, igény szerint akár házhoz is mennek segíteni a népszámlálási kérdőív kitöltésében. 2011-ben Szászrégenben 8252-en vallották magukat magyarnak.