Magyarnak lenni, de miért?

Gál Kinga, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által fenntartott székelyudvarhelyi Demokráciaközpont irodavezetője elmondta, október 11-éig Székelykeresztúrról és Udvarhelyszékről összesen 2980 iratcsomót nyújtottak be az ügyfélszolgálatnál. Körülbelül fele-fele arányban voltak családok és egyedülálló személyek, viszont olyan is előfordult, hogy a dédnagyanyától az dédunokákig a húszfős család egyszerre folyamodott a magyar állampolgárságért – fejtette ki az irodavezető.

Megtudtuk, a Demokráciaközpont munkatársai még nem szembesültek olyan esettel, hogy az állampolgárságot igénylők közül valaki meggondolta volna magát. Hozzánk mind olyanok fordulnak, akik elhatározták, hogy ezt szeretnék, és ragaszkodnak az iratokhoz – magyarázta Gál Kinga. Az iroda munkatársainak tapasztalata azt mutatja, hogy a fiatalabb generáció főként az egyesült államokbeli munkavállalás miatt igényli a magyar állampolgárságot, az idősebbeknél viszont elvi kérdés. Gyakori eset az is, hogy a család idősebb tagjai csupán azért nyújtják be iratcsomóikat, hogy a fiataloknak legyen kire hivatkozniuk – mesélte az illetékes.

Orbán Ágnes, aki már letette az állampolgársági esküt, kérdésünkre elmondta: egyelőre nem áll szándékában gyakorlati célokra használni magyar útlevelét és személyi igazolványát. Ha úgy adódik, hogy szükségem lesz az iratokra, akkor mindenképpen élni fogok állampolgári jogaimmal, például a magyarországi orvosi kezelések vagy a vízumkérés esetében. „Nem szeretem, amikor külföldön diszkriminálnak, és románnak neveznek, hisz Romániában élek, de magyar vagyok” – jelentette ki Orbán Ágnes.

Nem így Gálfalvi Zsolt, aki nem is fogja igényelni a magyar iratokat. Egyszerűen nincs szükségem rá, sem a munkavállaláshoz, sem a tartózkodáshoz más országban. Az, hogy most én egy papírtól legyek magyar, semmiben nem jelent előnyt, tehát sem érzelmi, sem gyakorlati hasznát nem látom – mondta el a keresztúri fiatalember.

Udvarhelyi olvasónk jelezte, az ő szülei azért nem igénylik a magyar állampolgárságot, mert attól tartanak, hogy az Európai Unió esetleges felbomlásakor, a szlovákiai precedens mintájára, megtorlásban részesülnek majd. Kiderült, a nyugdíjasok és a vidékiek körében nagyon gyakori a félreinformáltság és a hasonló jellegű rémhírek. Sokan azt hiszik, hogy a magyar állampolgárság megszerzésével elvesztik a románt, illetve a romániai nyugdíjat. A Demokráciaközpont munkatársa az ügy kapcsán kifejtette: a román állampolgárság veleszületett jog, és tekintettel arra, hogy mind Magyarország, mind Románia kormánya megengedi a többszörös állampolgárságot, ennek elvesztésére nem kerül sor. Hasonló a helyzet a nyugdíjak ügyében is, ugyanis a román államnak befizetett társadalombiztosítás nyugdíj formájában való visszajuttatását nem veszítik el a kettős állampolgárok.