
Tovább őrzik a farsangtemetés hagyományát az erdővidéki, barcasági magyar közösségek
Fotó: Klárik Loránd Photorapher/Facebook
Noha fogyatkozik a hagyományőrző fiatalok száma, az Erdővidék és a Barcaság határvidékén élő magyar közösség mindmáig őrzi a régi népszokásokat. Idén a farsangi események Apácán kezdődnek el, Ürmösön folytatódnak, és Bölönben zárulnak.
2026. január 30., 17:102026. január 30., 17:10
2026. január 30., 17:122026. január 30., 17:12
Az elkövetkező egy hónapban vidám télbúcsúztatóktól lesznek hangosak a falvak utcái. A farsangot ebben a térségben évek óta úgy szervezik meg, hogy
Az eseményeket ezúttal Apáca nyitja meg január 31-én, Ürmösön február 7-ére esik a télűzés, február 28-án pedig a leghíresebb erdővidéki farsangtemetéssel, a bölöni nappali farsanggal zárul a sor.
Apácán a tulusok szervezik
Az apácai farsangtemetés mindenkori szervezői a tulusok, tudtuk meg egy lelkes helyi hagyományőrzőtől, Valádi Simon Margittól. A tulusok, azaz tollasok jelző a hagyomány szerint azokra a fiúgyermekekre utal, akik katonaság előtt állnak. A falu leányai, illetőleg az édesanyák annak idején a libatollakat petróleumcsőnél formálták ki, úgy tették fel a fiúk kucsmájára. A bokrétások pedig azok az ifjak, akik már katonának állhatnak. Mint mondta,
és a még itt maradt fiatalok szívesen kapcsolódnak be a hagyományőrzésbe.
Kissé átformálták, de a szokások lényegét megőrizték Apácán. A ló helyett most már traktor húzza a szekeret
Fotó: Valádi Simon Margit személyes archívuma
Különleges hagyomány itt a húsvéti kakaslövés, amiről már a farsangi szokásaik kapcsán is érdemes említést tenni, hiszen ezek szorosan fűződnek egymáshoz. A faluban úgy tartják, hogy a tatárjárás idején, amikor a csapatok a várbástya alatt vonultak el, a romos falak között rejtőzött el a nép. A várfalra felrepült kakas kukorékolása azonban elárulta őket, ezt hallván a tatárok lemészárolták a menekülők többségét. A túlélők elhatározták, hogy ennek emlékére évente megtartják a kakaslövést, „bosszúból” a kakasok árulásáért.
1996-os télűzés Apácán: Valádi Simon Margit unokatestvére a lovas, Margit pedig tartja a lovat
Fotó: Valádi Simon Margit személyes archívuma
Régen húsvét hétfőjén, ma húsvét vasárnapján, a vár feletti Hegyparagán fából faragott, nyilas puskával lövik a kakast. A szokás előkészítése már húsvét előtt megkezdődik. Ilyenkor a falu ifjú fiúgyermekei hetente összegyűlnek és felkészülnek az ünnepre. Általában farsang végén, régebben húshagyókedden szervezték meg a kakas- és tojásszedést. A kakaslövést, és egyébként a szervezést azonban a vitézek végzik, és nem a tulusok, hiszen ők korban már idősebbek.
A felvonuláson mindig elől állnak a zenészek, utánuk jönnek a tulusok, majd a kóborszekér, a vőlegény és a menyasszony, a lánynak öltözött fiúk párjaikkal, és végül a láncra fűzött medvék – így űzik el a telet az apácaiak. És persze vannak kéregetők, akik begyűjtik az esti mulatsághoz a tojást, a pénzt. A farsangi események sora január 31-én kezdődik el itt.
az apácai állatorvosi rendelő (238-as kapuszám) udvaráról 13 órakor, majd este 20 órától farsangi bál lesz a helyi kultúrotthonban.
Ürmösön a hagyomány része a felvonulás, amelyet idén február 7-én tartanak. Idén a felvonulás résztvevői 11 órakor indulnak falujáró útjukra az Apáca felőli faluvégről, majd este 21 órától a helyi kultúrotthonban farsangi bállal zárul az eseménysorozat.
amelyet náddal borítanak, a végéhez erősítik a bolondkereket, ami a két szalmabábut forgatja. A lovakat gondosan kidíszítik, rájuk fiatalok ülnek, így indul el a lakodalmas menet. Szabály, hogy legelöl a vőfély áll, hagyományos székely népviseletben. Őt kísérik a zenészek és az ifjú batyukák, akik régebben tojást, szalonnát, ma már egyéb jóságokat is gyűjtenek a bál előtti lakomához.
Utána következik a menyasszony és vőlegény, aztán a násznép és a bolondszekér. Azt a kor határozza meg, ki kapja a menyasszony, és ki a vőlegény szerepét: előbbit a fiatalabb, utóbbit az idősebb fiú kapja. Régen a katonaság előtt álló legények ülhettek fel a lóhátra, ma már 18 év alatti ifjakat is bevonnak a rendezvénybe.
A két Brassó megyei falu után a Kovászna megyéhez tartozó Bölön következik. Itt a farsangi menetet rendszerint a menyasszonynak és vőlegénynek öltözött pár vezeti, őket követi a székely, a magyar, és a huszár, valamint a Rákóczi-pár.
Bölönben a musztikás az egyik legérdekesebb farsangi figura
Fotó: Klárik Loránd Photorapher/Facebook
A cigányok pénzt kéregetnek, a csendőrök gondoskodnak a rendről, gyűjtik a pénzt az esti bálra. A felvonulásnak része a szekér, a vándorkerék a bábpárral, a zenekar, és
Hasonló a szerepe a cigányokéhoz, azzal a különbséggel, hogy lóháton van. A felvonulók a székely himnusz eléneklése után, a farsangparancsnokhoz igazodva, füttyszóra járják be a falut. A téltől végül a bábuk elégetésével búcsúznak.
Az egyik leghíresebb erdővidéki farsangtemetést, a bölöni nappali farsangot és mulatságot február 28-án tartják,
A felvonulás 9 órakor a falu központjából indul, majd miután a falut körbejárták, 16.30 órakor lesz bábuégetés és 21 órától farsangi bál a bölöni kultúrotthonban. A talpalávalót Kompi és a Fun Band biztosítja.
Őrizetbe vették, majd hatósági felügyelet alá került egy fiatal, miután kiderült, hogy jogosítvány nélkül vezetett egy bejegyzetlen járművet, amivel elhajtott a rendőrök elől Zabolán – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Meglévő munkagépéhez egy úttakarító kefét szerzett be az illyefalvi önkormányzat, amellyel a mezőgazdasági gépek által a közutakra hordott sarat hatékonyan el lehet tüntetni. Csakhogy a sáros út felseprése fizetős szolgáltatás lesz.
Újraindul a Szenior Táncklub, amely a szépkorúak számára kínál lehetőséget a mozgásra és a jó hangulatú közösségi együttlétre Sepsiszentgyörgyön. A február 10-től kezdődő alkalmakra az egész Sepsi Metropoliszövezet területéről várják az érdeklődőket.
Évtizedes kutatómunka gyümölcse ért be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, ahol dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató bemutatta A székely népi kultúra és reprezentációja című kötetét. Művével szülőföldjének is törlesztette régi adósságát.
Életveszélyes híd, utcára folyó szennyvíz, rossz állapotú utak – az évek során felgyülemlett problémák miatt háborognak Szotyor lakói. A falufelelős a legutóbbi tanácsülésen ismét megoldásokat kért Sepsiszentgyörgy önkormányzatától.
Középkori eredetű emberi maradványokra bukkantak a gelencei szennyvízhálózat-bővítés során. Az érintett területet lezárták, a munkálatot ideiglenesen leállították, de már lehet folytatni.
A szépmezői kutyamenhelyen jelenleg 99 kifejlett kutyát és 22 kölyköt gondoznak. A befogások száma nem csökken, folyamatosan újabb és újabb példányok érkeznek, így a vezetőségnek néha altatáshoz is kell folyamodnia.
Bár a farsang farkáig még jó néhány nap van hátra, nem mindenhol várnak éppen addig az elűzésével. Kézdivásárhelyen például már ezen az szombaton, február 7-én eltemetik a telet.
Különleges művészi eseménynek lehetnek részesei, akik szombaton ellátogatnak az orbaiszéki Zabolára. A Mikes-kastélyban többek között a tavaly Junior Príma díjjal elismert Ádám Júlia, valamint a sepsiszentgyörgyi Gáspár Álmos is fellép.
A Kovászna megyei tűzoltóság felhívása azoknak szól, akik szívesen segédkeznének a mentési akciókban. Mutatjuk az önkéntességi programban való részvétel feltételeit.
szóljon hozzá!