
Fotó: Tuchiluș Alex
A 2025–2026-os tanévtől új kötelező tantárgyat tanulnak a romániai tizenkettedikesek: a kommunista rendszer történetét. Imre Zsolt történelemtanár vezeti be a diákokat a sokszor mitikusnak tűnő, de a jelenünket is meghatározó korszak részleteibe.
2026. január 24., 08:562026. január 24., 08:56
A Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium történelemtanára, Imre Zsolt ősztől egy új kötelező tantárgyat is oktat a tizenkettedik osztályos diákoknak: A kommunista rendszer története Romániában. Arra voltunk kíváncsiak, miért tartja fontosnak, hogy ez a korszak önálló tantárgyként jelenjen meg az iskolában, illetve hogyan lehet hatékonyan tanítani egy ilyen összetett és érzékeny témát?
A tanár szerint az egyik legfontosabb érv a tantárgy bevezetése mellett az, hogy a középiskola első éveiben – különösen azokban az osztályokban, ahol heti mindössze egy történelemóra áll rendelkezésre –
Pedig Románia történelmének egy meghatározó, bár korántsem fényes korszakáról van szó, amelyet indokolt lenne alaposabban megismerni.
Imre Zsolt hangsúlyozta: a diákok számára különösen fontos lenne megérteni, hogyan működött maga a rendszer, és miként volt képes ilyen hosszú ideig fennmaradni.
Fotó: Hajnal Csilla/képernyőmentés
Ez ugyanis nem magától értetődő azok számára, akik egyetlen évet sem éltek a kommunizmusban. Számukra ez az időszak gyakran szinte mitikus formában jelenik meg, elsősorban a szülők és nagyszülők elbeszélésein keresztül. Éppen ezért a tanár úgy látja,
A tantárgy tanításában sok esetben hatékony módszer lehet a személyes tapasztalatokra építő megközelítés, vagyis az, hogy a diákok olyan emberektől szereznek információt, akik maguk is átélték ezt a korszakot. Ennek azonban megvannak a maga árnyoldalai is: a családi történetek sokszor ismétlődnek, és előfordulhat, hogy a fiatalok már kevésbé nyitottak ezek újbóli meghallgatására. Tapasztalatai szerint ugyanakkor, amikor személyesebb történetek kerülnek elő – például saját családi élményei –, az mindig nagyobb figyelmet vált ki a diákokból.
Fotó: Tuchiluș Alex
Tizedik és tizenegyedik osztályban a kommunista rendszer csupán érintőlegesen kerül szóba, mélyebb elemzésre nincs lehetőség. A diákok nagyjából tisztában vannak azzal, mit jelentett ez a rendszer, hol és mikor létezett, illetve milyen hatással volt a családtagjaik életére. Ugyanakkor
A tanár szerint a tananyag egyik hiányossága éppen az, hogy feltételezi a diákok széleskörű előzetes ismereteit, miközben nem ad kellő történelmi kontextust arra vonatkozóan, hogyan és miért alakult ki maga a kommunista ideológia. Úgy véli, szükség lenne egy szélesebb nemzetközi kitekintésre is, hiszen a kommunizmus nem egyik napról a másikra, nem öt vagy tíz év alatt jött létre.
Fotó: Tuchiluș Alex
A diákok hozzáállásával kapcsolatban Imre Zsolt elmondta:
Bár akadnak olyan fiatalok, akik közelebb állnak a baloldali eszmékhez, a többség egyértelműen úgy látja, hogy a kommunizmus nem volt pozitív rendszer.
A korszak bemutatásából természetesen nem maradhat ki Nicolae Ceaușescu diktátor személye sem. A tananyagban visszatérő motívumként jelenik meg: a történeti bemutatás után gazdasági, kulturális és egyéb összefüggésekben is újra és újra felbukkan a neve, hiszen az ő szerepét lehetetlen kihagyni a romániai kommunizmus történetéből.
– véli a tanár –, amennyiben a diákok nemcsak az elméleti alapokat ismerik meg, hanem azt is látják, miként működött mindez a gyakorlatban.
Fotó: Tuchiluș Alex
Emellett az „oral history” módszerének alkalmazása is hatékony lehet: amikor a diákok maguk kutatnak, kérdeznek, interjúkat készítenek, sokkal személyesebb kapcsolatba kerülnek a múlttal. „Jól ki lehet használni azt, hogy minden diák ismer olyat, aki élt a kommunista rendszerben. Nálam például az egyik feladat az, hogy interjút kell készíteniük egy ilyen személlyel” – osztotta meg tapasztalatait Imre Zsolt.
A tananyag ugyanakkor meglehetősen szűkszavúan foglalkozik a romániai nemzeti kisebbségek helyzetével a kommunizmus idején. Bár vannak olyan részek, ahol mindenképpen érintik ezt a kérdést,
és abban is gyakorlatilag az összes romániai nemzeti közösség két oldalba van sűrítve. Imre Zsolt hozzátette: az ő óráin nagyobb hangsúlyt kapnak a magyar kisebbséget érintő események is, például a Magyar Autonóm Tartomány története. Ugyanakkor megjegyezte, hogy egy román tannyelvű osztályban a nemzeti kisebbségekre valószínűleg kevesebb figyelmet fordítanak.
Közúti balesethez riasztották vasárnap délután a nagysármási tűzoltókat. Két személygépkocsi ütközött, melyekben összesen 7-en utaztak.
Lezárult a középiskolai iratkozás első szakasza, de a nyolcadik osztály végén meghozott döntés nem végleges. A pályaválasztás fontos állomás, ugyanakkor később is lehet irányt váltani.
Lesodródott az útról és a felborult állt meg egy autó szombat éjjel Dicsőszentmártonban. A balesetnek egy könnyebb sérültje van.
Lakóház gyulldt ki a Görgényszentimréhez tartozó Kásván szombat délután.
Ezután nem csak kőfalakat és vizet láthatnak a Bözödújfalusi-tóból kimagasló Összetartozás templomához érkezők, hanem a hang- és fény installációkkal megalkotott kiállítást is, hogy átérezhetőbb legyen a víz alá süllyesztett falu története.
Emelik a 2026–2027-es évadtól a Maros Megyei Tanácshoz tartozó több kulturális intézmény jegyárait, miközben új, egész napos kombinált belépőket is bevezetnek. A drágítás indoklásai a megyei önkormányzat ülésén is elhangzottak.
Személygépkocsi borult az árokba Segesvár közelében csütörtök délelőtt, a sofőr könnyebb sérüléseket szenvedett.
„Kivettük a fiókból és jóváhagytuk a Koronka–Jedd–Nagyernye közötti kerülőút felülvizsgált tervét” – jelentette be közösségi oldalán Horațiu Cosma a közlekedésügyi minisztérium államtitkára. A fontos beruházást 2014-ben kezdték el.
Mintegy 5 hektáron égő búzatáblához, valamint kigyulladt szalmabálák és bálázógéphez is riasztották szerdán a Maros megyei tűzoltókat.
Kérvényezte a működési engedélye meghosszabbítását az egyik marosvásárhelyi szerencsejáték-terem, és erről a helyi önkormányzati képviselő-testület fog dönteni csütörtökön. Az engedély évi díja csaknem négyszázezer lej.
5 hozzászólás