
Fotó: Tuchiluș Alex
A 2025–2026-os tanévtől új kötelező tantárgyat tanulnak a romániai tizenkettedikesek: a kommunista rendszer történetét. Imre Zsolt történelemtanár vezeti be a diákokat a sokszor mitikusnak tűnő, de a jelenünket is meghatározó korszak részleteibe.
2026. január 24., 08:562026. január 24., 08:56
A Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium történelemtanára, Imre Zsolt ősztől egy új kötelező tantárgyat is oktat a tizenkettedik osztályos diákoknak: A kommunista rendszer története Romániában. Arra voltunk kíváncsiak, miért tartja fontosnak, hogy ez a korszak önálló tantárgyként jelenjen meg az iskolában, illetve hogyan lehet hatékonyan tanítani egy ilyen összetett és érzékeny témát?
A tanár szerint az egyik legfontosabb érv a tantárgy bevezetése mellett az, hogy a középiskola első éveiben – különösen azokban az osztályokban, ahol heti mindössze egy történelemóra áll rendelkezésre –
Pedig Románia történelmének egy meghatározó, bár korántsem fényes korszakáról van szó, amelyet indokolt lenne alaposabban megismerni.
Imre Zsolt hangsúlyozta: a diákok számára különösen fontos lenne megérteni, hogyan működött maga a rendszer, és miként volt képes ilyen hosszú ideig fennmaradni.
Fotó: Hajnal Csilla/képernyőmentés
Ez ugyanis nem magától értetődő azok számára, akik egyetlen évet sem éltek a kommunizmusban. Számukra ez az időszak gyakran szinte mitikus formában jelenik meg, elsősorban a szülők és nagyszülők elbeszélésein keresztül. Éppen ezért a tanár úgy látja,
A tantárgy tanításában sok esetben hatékony módszer lehet a személyes tapasztalatokra építő megközelítés, vagyis az, hogy a diákok olyan emberektől szereznek információt, akik maguk is átélték ezt a korszakot. Ennek azonban megvannak a maga árnyoldalai is: a családi történetek sokszor ismétlődnek, és előfordulhat, hogy a fiatalok már kevésbé nyitottak ezek újbóli meghallgatására. Tapasztalatai szerint ugyanakkor, amikor személyesebb történetek kerülnek elő – például saját családi élményei –, az mindig nagyobb figyelmet vált ki a diákokból.
Fotó: Tuchiluș Alex
Tizedik és tizenegyedik osztályban a kommunista rendszer csupán érintőlegesen kerül szóba, mélyebb elemzésre nincs lehetőség. A diákok nagyjából tisztában vannak azzal, mit jelentett ez a rendszer, hol és mikor létezett, illetve milyen hatással volt a családtagjaik életére. Ugyanakkor
A tanár szerint a tananyag egyik hiányossága éppen az, hogy feltételezi a diákok széleskörű előzetes ismereteit, miközben nem ad kellő történelmi kontextust arra vonatkozóan, hogyan és miért alakult ki maga a kommunista ideológia. Úgy véli, szükség lenne egy szélesebb nemzetközi kitekintésre is, hiszen a kommunizmus nem egyik napról a másikra, nem öt vagy tíz év alatt jött létre.
Fotó: Tuchiluș Alex
A diákok hozzáállásával kapcsolatban Imre Zsolt elmondta:
Bár akadnak olyan fiatalok, akik közelebb állnak a baloldali eszmékhez, a többség egyértelműen úgy látja, hogy a kommunizmus nem volt pozitív rendszer.
A korszak bemutatásából természetesen nem maradhat ki Nicolae Ceaușescu diktátor személye sem. A tananyagban visszatérő motívumként jelenik meg: a történeti bemutatás után gazdasági, kulturális és egyéb összefüggésekben is újra és újra felbukkan a neve, hiszen az ő szerepét lehetetlen kihagyni a romániai kommunizmus történetéből.
– véli a tanár –, amennyiben a diákok nemcsak az elméleti alapokat ismerik meg, hanem azt is látják, miként működött mindez a gyakorlatban.
Fotó: Tuchiluș Alex
Emellett az „oral history” módszerének alkalmazása is hatékony lehet: amikor a diákok maguk kutatnak, kérdeznek, interjúkat készítenek, sokkal személyesebb kapcsolatba kerülnek a múlttal. „Jól ki lehet használni azt, hogy minden diák ismer olyat, aki élt a kommunista rendszerben. Nálam például az egyik feladat az, hogy interjút kell készíteniük egy ilyen személlyel” – osztotta meg tapasztalatait Imre Zsolt.
A tananyag ugyanakkor meglehetősen szűkszavúan foglalkozik a romániai nemzeti kisebbségek helyzetével a kommunizmus idején. Bár vannak olyan részek, ahol mindenképpen érintik ezt a kérdést,
és abban is gyakorlatilag az összes romániai nemzeti közösség két oldalba van sűrítve. Imre Zsolt hozzátette: az ő óráin nagyobb hangsúlyt kapnak a magyar kisebbséget érintő események is, például a Magyar Autonóm Tartomány története. Ugyanakkor megjegyezte, hogy egy román tannyelvű osztályban a nemzeti kisebbségekre valószínűleg kevesebb figyelmet fordítanak.
Marosvásárhelyen a Székely vértanúk emlékművénél gyűltek össze idén is mintegy háromszázan, hogy megemlékezzenek a székely szabadság napjáról. Most is átadták a prefektus képviselőjének a kiáltványt, amelyben Székelyföld területi autonómiáját kérik.
A marosvásárhelyi Postaréten, a székely vértanúk emlékművénél a Fehérvári induló felcsendülésével vette kezdetét az idei székely szabadság napi nagygyűlés. Idén is több százan gyűltek össze, hogy kifejezzék a székelység autonómiaigényét.
A műanyagszennyezés és az éghajlati változások okoznak gondokat a Maros vízgyűjtő medencében, de a felügyelő szakemberek a mezőgazdasági, háztartási és ipari szennyvizek ellen is próbálnak fellépni.
A marosvásárhelyi városháza adóügyi osztálya a vonatkozó kormánydöntés alapján csökkentette az ötven és száz évnél idősebb lakások adóit. A személygépkocsik esetében helyi tanácsi határozatra van szükség.
Hétezer lej értekben tulajdonított el javakat február végén egy héjjasfalvi ingatlanból a 38 éves helybéli férfi, akit hétfőn vettek őrizetbe a hatóságok – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
Parkoló autónak ütközött egy részeg sofőr hétfőn hajnalban Szászrégenben, ezért 24 órás őrizetbe vették a hatóságok – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kedden, március 10-én ismét megtartják Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezést és felvonulást, 16 órától. A rendezvényt a Székely Nemzeti Tanács szervezi.
Három házkutatást tartottak Koronka, Maroskeresztúr és Backamadaras községekben egy európai elfogatóparancs végrehajtása keretében a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai március 8-án, vasárnap.
Országos szinten is egyedülálló helyzetet teremtett az a negyedik osztályos kisfiú, akitől tavaly ősszel egy egész osztálynyi diák menekült el. A jogi csatározások és több elutasítás után a gyermek végre befogadó közegre talált.
Sokan értetlenül állnak az előtt, hogy a kikotort mederüledéket a Maros-parti parkolóba hordják: a vízügyi igazgatóság iszaptalanításba kezdett, hogy biztosítsa a víz szabad áramlását, még ha ez átmeneti kényelmetlenséggel is jár a közlekedők számára.
5 hozzászólás