Hirdetés
Hirdetés

Akiknek a kommunizmus már csak történelem: új tantárgy a tizenkettedikeseknek

•  Fotó: Tuchiluș Alex

Fotó: Tuchiluș Alex

A 2025–2026-os tanévtől új kötelező tantárgyat tanulnak a romániai tizenkettedikesek: a kommunista rendszer történetét. Imre Zsolt történelemtanár vezeti be a diákokat a sokszor mitikusnak tűnő, de a jelenünket is meghatározó korszak részleteibe.

Hajnal Csilla

2026. január 24., 08:562026. január 24., 08:56

A Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium történelemtanára, Imre Zsolt ősztől egy új kötelező tantárgyat is oktat a tizenkettedik osztályos diákoknak: A kommunista rendszer története Romániában. Arra voltunk kíváncsiak, miért tartja fontosnak, hogy ez a korszak önálló tantárgyként jelenjen meg az iskolában, illetve hogyan lehet hatékonyan tanítani egy ilyen összetett és érzékeny témát?

Hirdetés

A tanár szerint az egyik legfontosabb érv a tantárgy bevezetése mellett az, hogy a középiskola első éveiben – különösen azokban az osztályokban, ahol heti mindössze egy történelemóra áll rendelkezésre –

rendkívül kevés idő jut a kommunista rendszer érdemi feldolgozására.

Pedig Románia történelmének egy meghatározó, bár korántsem fényes korszakáról van szó, amelyet indokolt lenne alaposabban megismerni.

Gyakran mitikus formában jelenik meg számukra

Imre Zsolt hangsúlyozta: a diákok számára különösen fontos lenne megérteni, hogyan működött maga a rendszer, és miként volt képes ilyen hosszú ideig fennmaradni.

•  Fotó: Hajnal Csilla/képernyőmentés Galéria

Fotó: Hajnal Csilla/képernyőmentés

Ez ugyanis nem magától értetődő azok számára, akik egyetlen évet sem éltek a kommunizmusban. Számukra ez az időszak gyakran szinte mitikus formában jelenik meg, elsősorban a szülők és nagyszülők elbeszélésein keresztül. Éppen ezért a tanár úgy látja,

elsősorban a rendszer működésének megértésére kellene helyezni a hangsúlyt.

A tantárgy tanításában sok esetben hatékony módszer lehet a személyes tapasztalatokra építő megközelítés, vagyis az, hogy a diákok olyan emberektől szereznek információt, akik maguk is átélték ezt a korszakot. Ennek azonban megvannak a maga árnyoldalai is: a családi történetek sokszor ismétlődnek, és előfordulhat, hogy a fiatalok már kevésbé nyitottak ezek újbóli meghallgatására. Tapasztalatai szerint ugyanakkor, amikor személyesebb történetek kerülnek elő – például saját családi élményei –, az mindig nagyobb figyelmet vált ki a diákokból.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

Tizedik és tizenegyedik osztályban a kommunista rendszer csupán érintőlegesen kerül szóba, mélyebb elemzésre nincs lehetőség. A diákok nagyjából tisztában vannak azzal, mit jelentett ez a rendszer, hol és mikor létezett, illetve milyen hatással volt a családtagjaik életére. Ugyanakkor

kevésbé ismerik azt az ideológiai hátteret, amely a rendszer felépítése mögött állt.

A tanár szerint a tananyag egyik hiányossága éppen az, hogy feltételezi a diákok széleskörű előzetes ismereteit, miközben nem ad kellő történelmi kontextust arra vonatkozóan, hogyan és miért alakult ki maga a kommunista ideológia. Úgy véli, szükség lenne egy szélesebb nemzetközi kitekintésre is, hiszen a kommunizmus nem egyik napról a másikra, nem öt vagy tíz év alatt jött létre.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

A diákok hozzáállásával kapcsolatban Imre Zsolt elmondta:

pályafutása során mindössze egy-két olyan tanulóval találkozott, aki szerint a kommunista rendszer jobb volt.

Bár akadnak olyan fiatalok, akik közelebb állnak a baloldali eszmékhez, a többség egyértelműen úgy látja, hogy a kommunizmus nem volt pozitív rendszer.

Akit nehéz lenne kihagyni ebből a történelemkönyvből

A korszak bemutatásából természetesen nem maradhat ki Nicolae Ceaușescu diktátor személye sem. A tananyagban visszatérő motívumként jelenik meg: a történeti bemutatás után gazdasági, kulturális és egyéb összefüggésekben is újra és újra felbukkan a neve, hiszen az ő szerepét lehetetlen kihagyni a romániai kommunizmus történetéből.

A tantárgy a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez is hozzájárulhat

– véli a tanár –, amennyiben a diákok nemcsak az elméleti alapokat ismerik meg, hanem azt is látják, miként működött mindez a gyakorlatban.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

Emellett az „oral history” módszerének alkalmazása is hatékony lehet: amikor a diákok maguk kutatnak, kérdeznek, interjúkat készítenek, sokkal személyesebb kapcsolatba kerülnek a múlttal. „Jól ki lehet használni azt, hogy minden diák ismer olyat, aki élt a kommunista rendszerben. Nálam például az egyik feladat az, hogy interjút kell készíteniük egy ilyen személlyel” – osztotta meg tapasztalatait Imre Zsolt.

Hiányosság a tananyagban: kisebbségek helyzete

A tananyag ugyanakkor meglehetősen szűkszavúan foglalkozik a romániai nemzeti kisebbségek helyzetével a kommunizmus idején. Bár vannak olyan részek, ahol mindenképpen érintik ezt a kérdést,

mindössze egyetlen lecke szól kifejezetten a kisebbségekről,

és abban is gyakorlatilag az összes romániai nemzeti közösség két oldalba van sűrítve. Imre Zsolt hozzátette: az ő óráin nagyobb hangsúlyt kapnak a magyar kisebbséget érintő események is, például a Magyar Autonóm Tartomány története. Ugyanakkor megjegyezte, hogy egy román tannyelvű osztályban a nemzeti kisebbségekre valószínűleg kevesebb figyelmet fordítanak.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Hosszú és fáradságos küzdelem: idén is átadták a kormány helyi megbízottjának a Székelyföld autonómiáját követelő kiáltványt

Marosvásárhelyen a Székely vértanúk emlékművénél gyűltek össze idén is mintegy háromszázan, hogy megemlékezzenek a székely szabadság napjáról. Most is átadták a prefektus képviselőjének a kiáltványt, amelyben Székelyföld területi autonómiáját kérik.

Hosszú és fáradságos küzdelem: idén is átadták a kormány helyi megbízottjának a Székelyföld autonómiáját követelő kiáltványt
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Nemcsak emlékeznek a székelyek, hanem kiállnak a székely szabadságért

A marosvásárhelyi Postaréten, a székely vértanúk emlékművénél a Fehérvári induló felcsendülésével vette kezdetét az idei székely szabadság napi nagygyűlés. Idén is több százan gyűltek össze, hogy kifejezzék a székelység autonómiaigényét.

Nemcsak emlékeznek a székelyek, hanem kiállnak a székely szabadságért
2026. március 10., kedd

A Maros vízforrás, élettér, rekreációs helyszín. Tudunk vigyázni rá?

A műanyagszennyezés és az éghajlati változások okoznak gondokat a Maros vízgyűjtő medencében, de a felügyelő szakemberek a mezőgazdasági, háztartási és ipari szennyvizek ellen is próbálnak fellépni.

A Maros vízforrás, élettér, rekreációs helyszín. Tudunk vigyázni rá?
2026. március 09., hétfő

A lakásadók már csökkentek Marosvásárhelyen, a gépkocsik esetében szavazni kell

A marosvásárhelyi városháza adóügyi osztálya a vonatkozó kormánydöntés alapján csökkentette az ötven és száz évnél idősebb lakások adóit. A személygépkocsik esetében helyi tanácsi határozatra van szükség.

A lakásadók már csökkentek Marosvásárhelyen, a gépkocsik esetében szavazni kell
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Átvágta a kerítést, úgy ment éjszaka lopni, végül őrizetbe vették

Hétezer lej értekben tulajdonított el javakat február végén egy héjjasfalvi ingatlanból a 38 éves helybéli férfi, akit hétfőn vettek őrizetbe a hatóságok – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.

Átvágta a kerítést, úgy ment éjszaka lopni, végül őrizetbe vették
2026. március 09., hétfő

Részegen balesetezett, őrizetbe vette a rendőrség

Parkoló autónak ütközött egy részeg sofőr hétfőn hajnalban Szászrégenben, ezért 24 órás őrizetbe vették a hatóságok – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.

Részegen balesetezett, őrizetbe vette a rendőrség
2026. március 09., hétfő

Székely szabadság napja: kedden tartják Marosvásárhelyen a felvonulást

Kedden, március 10-én ismét megtartják Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezést és felvonulást, 16 órától. A rendezvényt a Székely Nemzeti Tanács szervezi.

Székely szabadság napja: kedden tartják Marosvásárhelyen a felvonulást
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Nemzetközi csalási ügy: európai elfogatóparancs alapján kaptak el két férfit Maros megyében

Három házkutatást tartottak Koronka, Maroskeresztúr és Backamadaras községekben egy európai elfogatóparancs végrehajtása keretében a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai március 8-án, vasárnap.

Nemzetközi csalási ügy: európai elfogatóparancs alapján kaptak el két férfit Maros megyében
2026. március 09., hétfő

Megdolgoztatja a rendszert a viselkedészavarral küzdő diák, de ugyanolyan joga van a tanuláshoz, mint társainak

Országos szinten is egyedülálló helyzetet teremtett az a negyedik osztályos kisfiú, akitől tavaly ősszel egy egész osztálynyi diák menekült el. A jogi csatározások és több elutasítás után a gyermek végre befogadó közegre talált.

Megdolgoztatja a rendszert a viselkedészavarral küzdő diák, de ugyanolyan joga van a tanuláshoz, mint társainak
2026. március 08., vasárnap

Iszaptenger a Maros-parti parkolóban – megnyugtató, hogy nem marad ott örökre

Sokan értetlenül állnak az előtt, hogy a kikotort mederüledéket a Maros-parti parkolóba hordják: a vízügyi igazgatóság iszaptalanításba kezdett, hogy biztosítsa a víz szabad áramlását, még ha ez átmeneti kényelmetlenséggel is jár a közlekedők számára.

Iszaptenger a Maros-parti parkolóban – megnyugtató, hogy nem marad ott örökre
Hirdetés