
Fotó: Tuchiluș Alex
A 2025–2026-os tanévtől új kötelező tantárgyat tanulnak a romániai tizenkettedikesek: a kommunista rendszer történetét. Imre Zsolt történelemtanár vezeti be a diákokat a sokszor mitikusnak tűnő, de a jelenünket is meghatározó korszak részleteibe.
2026. január 24., 08:562026. január 24., 08:56
A Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium történelemtanára, Imre Zsolt ősztől egy új kötelező tantárgyat is oktat a tizenkettedik osztályos diákoknak: A kommunista rendszer története Romániában. Arra voltunk kíváncsiak, miért tartja fontosnak, hogy ez a korszak önálló tantárgyként jelenjen meg az iskolában, illetve hogyan lehet hatékonyan tanítani egy ilyen összetett és érzékeny témát?
A tanár szerint az egyik legfontosabb érv a tantárgy bevezetése mellett az, hogy a középiskola első éveiben – különösen azokban az osztályokban, ahol heti mindössze egy történelemóra áll rendelkezésre –
Pedig Románia történelmének egy meghatározó, bár korántsem fényes korszakáról van szó, amelyet indokolt lenne alaposabban megismerni.
Imre Zsolt hangsúlyozta: a diákok számára különösen fontos lenne megérteni, hogyan működött maga a rendszer, és miként volt képes ilyen hosszú ideig fennmaradni.
Fotó: Hajnal Csilla/képernyőmentés
Ez ugyanis nem magától értetődő azok számára, akik egyetlen évet sem éltek a kommunizmusban. Számukra ez az időszak gyakran szinte mitikus formában jelenik meg, elsősorban a szülők és nagyszülők elbeszélésein keresztül. Éppen ezért a tanár úgy látja,
A tantárgy tanításában sok esetben hatékony módszer lehet a személyes tapasztalatokra építő megközelítés, vagyis az, hogy a diákok olyan emberektől szereznek információt, akik maguk is átélték ezt a korszakot. Ennek azonban megvannak a maga árnyoldalai is: a családi történetek sokszor ismétlődnek, és előfordulhat, hogy a fiatalok már kevésbé nyitottak ezek újbóli meghallgatására. Tapasztalatai szerint ugyanakkor, amikor személyesebb történetek kerülnek elő – például saját családi élményei –, az mindig nagyobb figyelmet vált ki a diákokból.
Fotó: Tuchiluș Alex
Tizedik és tizenegyedik osztályban a kommunista rendszer csupán érintőlegesen kerül szóba, mélyebb elemzésre nincs lehetőség. A diákok nagyjából tisztában vannak azzal, mit jelentett ez a rendszer, hol és mikor létezett, illetve milyen hatással volt a családtagjaik életére. Ugyanakkor
A tanár szerint a tananyag egyik hiányossága éppen az, hogy feltételezi a diákok széleskörű előzetes ismereteit, miközben nem ad kellő történelmi kontextust arra vonatkozóan, hogyan és miért alakult ki maga a kommunista ideológia. Úgy véli, szükség lenne egy szélesebb nemzetközi kitekintésre is, hiszen a kommunizmus nem egyik napról a másikra, nem öt vagy tíz év alatt jött létre.
Fotó: Tuchiluș Alex
A diákok hozzáállásával kapcsolatban Imre Zsolt elmondta:
Bár akadnak olyan fiatalok, akik közelebb állnak a baloldali eszmékhez, a többség egyértelműen úgy látja, hogy a kommunizmus nem volt pozitív rendszer.
A korszak bemutatásából természetesen nem maradhat ki Nicolae Ceaușescu diktátor személye sem. A tananyagban visszatérő motívumként jelenik meg: a történeti bemutatás után gazdasági, kulturális és egyéb összefüggésekben is újra és újra felbukkan a neve, hiszen az ő szerepét lehetetlen kihagyni a romániai kommunizmus történetéből.
– véli a tanár –, amennyiben a diákok nemcsak az elméleti alapokat ismerik meg, hanem azt is látják, miként működött mindez a gyakorlatban.
Fotó: Tuchiluș Alex
Emellett az „oral history” módszerének alkalmazása is hatékony lehet: amikor a diákok maguk kutatnak, kérdeznek, interjúkat készítenek, sokkal személyesebb kapcsolatba kerülnek a múlttal. „Jól ki lehet használni azt, hogy minden diák ismer olyat, aki élt a kommunista rendszerben. Nálam például az egyik feladat az, hogy interjút kell készíteniük egy ilyen személlyel” – osztotta meg tapasztalatait Imre Zsolt.
A tananyag ugyanakkor meglehetősen szűkszavúan foglalkozik a romániai nemzeti kisebbségek helyzetével a kommunizmus idején. Bár vannak olyan részek, ahol mindenképpen érintik ezt a kérdést,
és abban is gyakorlatilag az összes romániai nemzeti közösség két oldalba van sűrítve. Imre Zsolt hozzátette: az ő óráin nagyobb hangsúlyt kapnak a magyar kisebbséget érintő események is, például a Magyar Autonóm Tartomány története. Ugyanakkor megjegyezte, hogy egy román tannyelvű osztályban a nemzeti kisebbségekre valószínűleg kevesebb figyelmet fordítanak.
Három nagy beruházás erősíti a vészhelyzeti beavatkozást Maros megyében: Balavásáron lesz tűzoltóállomás, Segesváron felújítják a régit, a legnagyobb beruházás pedig Marosvásárhelyen és Gernyeszegen valósul meg a képzési központ létrehozásával.
Az RMDSZ javaslatára a kormány csütörtökön hivatalosította Nyárádszereda közösségének új szimbólumát.
Négyszáz dalos kedvű gyermek, fiatal és felnőtt énekel egy teljes napon át az első alkalommal megszervezett Marosszéki dalmaratonon. A jobbágyfalvi Tündér Ilona vendégházban csütörtökön reggel felcsendülő népdalok péntek reggelig szólnak.
Nyolcezer lejes pénzbírságot róttak ki csütörtökön a Maros megyei rendőrök azokra a gazdákra, akik nem biztosítottak megfelelő életkörülményeket állataiknak a rendkívüli hidegben.
Hivatalosan is bejelentették a Sütő András író és Constantin Romanu Vivu tiszteletére állítandó szobrok ötletpályázatának eredményeit. A város identitását azok a személyiségek formálják, akiknek emléke előtt köztéri alkotásokkal róják le tiszteletüket.
A szászrégeni elkerülőút kivitelezésére 2022 óta próbálnak szakcéget találni, mindeddig sikertelenül. Az országos közbeszerzést óvások és perek sokasága teszi egyre átláthatatlanabbá. Jelenleg két ajánlat van az ötszáz millió lejes munkálatra.
Két személygépkocsi ütközött össze Segesvár és Dános között szerdán este, két ember a járműbe szorult, a forgalmat is leállították egy időre az országúton mindkét irányban. Az egyik sérültet életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Nyolc hónap alatt kell elkészülnie annak a Sütő András-szobornak, amelyet a beküldött alkotások közül nyertesként kiválasztottak a marosvásárhelyi városháza által megbízott szakemberek. Egész alakos lesz.
Több mint háromszáz háztartás maradt gáz és fűtés nélkül szerdára virradóan Oláhkocsárdon, miután a helyi gáznyomás-szabályozó állomáson robbanás történt és tűz ütött ki. A hatóságok sürgősségi megelőző intézkedéseket tettek érdekükben.
Szivattyúkkal biztosítják a folyamatos vízellátást Szászrégenben és környéken, miután a Görgény-folyó vize részben befagyott, illetve hordalékossá vált, így nem alkalmas nyersvízként való felhasználásra. Hosszú távú alternatív megoldást keresnek.
1 hozzászólás