Hirdetés
Hirdetés

Akiknek a kommunizmus már csak történelem: új tantárgy a tizenkettedikeseknek

•  Fotó: Tuchiluș Alex

Fotó: Tuchiluș Alex

A 2025–2026-os tanévtől új kötelező tantárgyat tanulnak a romániai tizenkettedikesek: a kommunista rendszer történetét. Imre Zsolt történelemtanár vezeti be a diákokat a sokszor mitikusnak tűnő, de a jelenünket is meghatározó korszak részleteibe.

Hajnal Csilla

2026. január 24., 08:562026. január 24., 08:56

A Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium történelemtanára, Imre Zsolt ősztől egy új kötelező tantárgyat is oktat a tizenkettedik osztályos diákoknak: A kommunista rendszer története Romániában. Arra voltunk kíváncsiak, miért tartja fontosnak, hogy ez a korszak önálló tantárgyként jelenjen meg az iskolában, illetve hogyan lehet hatékonyan tanítani egy ilyen összetett és érzékeny témát?

Hirdetés

A tanár szerint az egyik legfontosabb érv a tantárgy bevezetése mellett az, hogy a középiskola első éveiben – különösen azokban az osztályokban, ahol heti mindössze egy történelemóra áll rendelkezésre –

rendkívül kevés idő jut a kommunista rendszer érdemi feldolgozására.

Pedig Románia történelmének egy meghatározó, bár korántsem fényes korszakáról van szó, amelyet indokolt lenne alaposabban megismerni.

Gyakran mitikus formában jelenik meg számukra

Imre Zsolt hangsúlyozta: a diákok számára különösen fontos lenne megérteni, hogyan működött maga a rendszer, és miként volt képes ilyen hosszú ideig fennmaradni.

•  Fotó: Hajnal Csilla/képernyőmentés Galéria

Fotó: Hajnal Csilla/képernyőmentés

Ez ugyanis nem magától értetődő azok számára, akik egyetlen évet sem éltek a kommunizmusban. Számukra ez az időszak gyakran szinte mitikus formában jelenik meg, elsősorban a szülők és nagyszülők elbeszélésein keresztül. Éppen ezért a tanár úgy látja,

elsősorban a rendszer működésének megértésére kellene helyezni a hangsúlyt.

A tantárgy tanításában sok esetben hatékony módszer lehet a személyes tapasztalatokra építő megközelítés, vagyis az, hogy a diákok olyan emberektől szereznek információt, akik maguk is átélték ezt a korszakot. Ennek azonban megvannak a maga árnyoldalai is: a családi történetek sokszor ismétlődnek, és előfordulhat, hogy a fiatalok már kevésbé nyitottak ezek újbóli meghallgatására. Tapasztalatai szerint ugyanakkor, amikor személyesebb történetek kerülnek elő – például saját családi élményei –, az mindig nagyobb figyelmet vált ki a diákokból.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

Tizedik és tizenegyedik osztályban a kommunista rendszer csupán érintőlegesen kerül szóba, mélyebb elemzésre nincs lehetőség. A diákok nagyjából tisztában vannak azzal, mit jelentett ez a rendszer, hol és mikor létezett, illetve milyen hatással volt a családtagjaik életére. Ugyanakkor

kevésbé ismerik azt az ideológiai hátteret, amely a rendszer felépítése mögött állt.

A tanár szerint a tananyag egyik hiányossága éppen az, hogy feltételezi a diákok széleskörű előzetes ismereteit, miközben nem ad kellő történelmi kontextust arra vonatkozóan, hogyan és miért alakult ki maga a kommunista ideológia. Úgy véli, szükség lenne egy szélesebb nemzetközi kitekintésre is, hiszen a kommunizmus nem egyik napról a másikra, nem öt vagy tíz év alatt jött létre.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

A diákok hozzáállásával kapcsolatban Imre Zsolt elmondta:

pályafutása során mindössze egy-két olyan tanulóval találkozott, aki szerint a kommunista rendszer jobb volt.

Bár akadnak olyan fiatalok, akik közelebb állnak a baloldali eszmékhez, a többség egyértelműen úgy látja, hogy a kommunizmus nem volt pozitív rendszer.

Akit nehéz lenne kihagyni ebből a történelemkönyvből

A korszak bemutatásából természetesen nem maradhat ki Nicolae Ceaușescu diktátor személye sem. A tananyagban visszatérő motívumként jelenik meg: a történeti bemutatás után gazdasági, kulturális és egyéb összefüggésekben is újra és újra felbukkan a neve, hiszen az ő szerepét lehetetlen kihagyni a romániai kommunizmus történetéből.

A tantárgy a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez is hozzájárulhat

– véli a tanár –, amennyiben a diákok nemcsak az elméleti alapokat ismerik meg, hanem azt is látják, miként működött mindez a gyakorlatban.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

Emellett az „oral history” módszerének alkalmazása is hatékony lehet: amikor a diákok maguk kutatnak, kérdeznek, interjúkat készítenek, sokkal személyesebb kapcsolatba kerülnek a múlttal. „Jól ki lehet használni azt, hogy minden diák ismer olyat, aki élt a kommunista rendszerben. Nálam például az egyik feladat az, hogy interjút kell készíteniük egy ilyen személlyel” – osztotta meg tapasztalatait Imre Zsolt.

Hiányosság a tananyagban: kisebbségek helyzete

A tananyag ugyanakkor meglehetősen szűkszavúan foglalkozik a romániai nemzeti kisebbségek helyzetével a kommunizmus idején. Bár vannak olyan részek, ahol mindenképpen érintik ezt a kérdést,

mindössze egyetlen lecke szól kifejezetten a kisebbségekről,

és abban is gyakorlatilag az összes romániai nemzeti közösség két oldalba van sűrítve. Imre Zsolt hozzátette: az ő óráin nagyobb hangsúlyt kapnak a magyar kisebbséget érintő események is, például a Magyar Autonóm Tartomány története. Ugyanakkor megjegyezte, hogy egy román tannyelvű osztályban a nemzeti kisebbségekre valószínűleg kevesebb figyelmet fordítanak.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 02., vasárnap

Két autó ütközött Nagysármáson, hét ember érintett a balesetben

Közúti balesethez riasztották vasárnap délután a nagysármási tűzoltókat. Két személygépkocsi ütközött, melyekben összesen 7-en utaztak.

Két autó ütközött Nagysármáson, hét ember érintett a balesetben
Hirdetés
2026. augusztus 02., vasárnap

Nem végleges a nyolcadikos döntés az iskolaválasztásnál

Lezárult a középiskolai iratkozás első szakasza, de a nyolcadik osztály végén meghozott döntés nem végleges. A pályaválasztás fontos állomás, ugyanakkor később is lehet irányt váltani.

Nem végleges a nyolcadikos döntés az iskolaválasztásnál
2026. augusztus 02., vasárnap

Felborult egy autó Maros megyében, többen is utaztak benne

Lesodródott az útról és a felborult állt meg egy autó szombat éjjel Dicsőszentmártonban. A balesetnek egy könnyebb sérültje van.

Felborult egy autó Maros megyében, többen is utaztak benne
2026. augusztus 01., szombat

Lakóház gyulladt ki a Maros megyei Kásván

Lakóház gyulldt ki a Görgényszentimréhez tartozó Kásván szombat délután.

Lakóház gyulladt ki a Maros megyei Kásván
Lakóház gyulladt ki a Maros megyei Kásván
2026. augusztus 01., szombat

Lakóház gyulladt ki a Maros megyei Kásván

Hirdetés
2026. augusztus 01., szombat

Bözödújfalu utolsó szívdobbanásai – fény- és hangjáték idézi meg a víz alá süllyedt falut

Ezután nem csak kőfalakat és vizet láthatnak a Bözödújfalusi-tóból kimagasló Összetartozás templomához érkezők, hanem a hang- és fény installációkkal megalkotott kiállítást is, hogy átérezhetőbb legyen a víz alá süllyesztett falu története.

Bözödújfalu utolsó szívdobbanásai – fény- és hangjáték idézi meg a víz alá süllyedt falut
2026. július 30., csütörtök

Ahogy az várható volt: drágítanak a kulturális intézmények

Emelik a 2026–2027-es évadtól a Maros Megyei Tanácshoz tartozó több kulturális intézmény jegyárait, miközben új, egész napos kombinált belépőket is bevezetnek. A drágítás indoklásai a megyei önkormányzat ülésén is elhangzottak.

Ahogy az várható volt: drágítanak a kulturális intézmények
2026. július 30., csütörtök

Autó borult az árokba Segesvár közelében

Személygépkocsi borult az árokba Segesvár közelében csütörtök délelőtt, a sofőr könnyebb sérüléseket szenvedett.

Autó borult az árokba Segesvár közelében
Autó borult az árokba Segesvár közelében
2026. július 30., csütörtök

Autó borult az árokba Segesvár közelében

Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

Előrelépés történt a Koronka–Nagyernye terelőút megépítésében

„Kivettük a fiókból és jóváhagytuk a Koronka–Jedd–Nagyernye közötti kerülőút felülvizsgált tervét” – jelentette be közösségi oldalán Horațiu Cosma a közlekedésügyi minisztérium államtitkára. A fontos beruházást 2014-ben kezdték el.

Előrelépés történt a Koronka–Nagyernye terelőút megépítésében
2026. július 29., szerda

Mezőgazdasági tűzesetekhez riasztották a tűzoltókat

Mintegy 5 hektáron égő búzatáblához, valamint kigyulladt szalmabálák és bálázógéphez is riasztották szerdán a Maros megyei tűzoltókat.

Mezőgazdasági tűzesetekhez riasztották a tűzoltókat
2026. július 29., szerda

Van az a pénz? Kiadják az első helyi engedélyt egy szerencsejáték-teremre

Kérvényezte a működési engedélye meghosszabbítását az egyik marosvásárhelyi szerencsejáték-terem, és erről a helyi önkormányzati képviselő-testület fog dönteni csütörtökön. Az engedély évi díja csaknem négyszázezer lej.

Van az a pénz? Kiadják az első helyi engedélyt egy szerencsejáték-teremre
Hirdetés