Római örökség a Nyárád mentén – megnyitja székelykapuját a Limespark

Erdély római kori történelmét egészen új szemszögből ismerhetik meg az érdeklődők szombattól: a Maros Megyei Múzeum és a Maros Megyei Tanács hivatalosan is megnyitja a Limesparkot. A nagyszabású projekt a mikházi régészeti lelőhely kulturális örökségének bemutatását és megőrzését tűzte ki céljául.

A feltételek adottak voltak: 2013 óta intenzív kutatások folynak a területen, 2024-ben pedig maga a római határvédelmi rendszer, a LIMES felkerült az UNESCO Világörökségi Listára – fejtette ki nekünk a helyszínen egy római konyhát idéző térben a kutatást vezető régész, Pánczél Szilamér, aki a Maros Megyei Múzeum keretében működő Római Limeskutató Központ vezetője és az országos limesbizottság tagja is egyben.

Ez a hatalmas védelmi rendszer – amelyhez hasonló a kínai nagy fal is – egykor Európát, Ázsiát és Afrikát kötötte össze. A Maros Megyei Múzeum úgy döntött, hogy

A régészeti park 2015-ben nyitotta meg kapuit, legújabb fejlesztési szakasza pedig az országos újjáépítési alap (PNRR) támogatásával, a Hívogató Románia program keretében valósult meg. A program kulturális és turisztikai útvonalak kialakítását tűzte ki célul, köztük a római katonai táborok, az úgynevezett castrumok útját – amelynek egyik kiemelt helyszíne éppen a mikházi park. A Limespark teljes projektje mintegy 2 millió 200 ezer eurós beruházást jelentett – mesélte a régész a Székelyhonnak.

Amit a látogató felfedezhet

A Limespark szombaton, június 13-án 11 órakor nyitja meg kapuit egy hivatalos megnyitó keretében, és ezentúl rendszeresen nyitva lesz minden keddtől vasárnapig, ahol az új épületekben – a csűrben és a toronyban – elhelyezett kiállításokat tekinthetik meg a látogatók csupán pár lejes belépőjegy fejében.

A programban szerepel például növényi alapú gyapjúfestés, római receptekhez kapcsolódó tevékenységek és freskófestés, illetve jelen lesz a Milites Marisensis hagyományőrző csapat is különböző programokkal.

A nyári szezonban a régészeti feltárások szintén látogathatók lesznek, és havonta egy-egy tematikus rendezvénnyel készülnek – köztük a régészet napjára időzített megnyitóval, és a korábban már megszervezett Római Fesztiválhoz hasonló programokkal – fejtette ki Pánczél Szilamér. Pánczél Szilamér kiemelte,

A látogatók egy római kocsirekonstrukciót is megtekinthetnek – és a gyerekek fel is mászhatnak rá. Különleges érdekesség, hogy az egyik kút feltárása során szerves anyagok is előkerültek: magvak és szőlővenyige, amelyek általában nem maradnak meg ebben a környezetben.

– tette hozzá a szakember. Az emeleten a keleti limes legszebb és legizgalmasabb leletei láthatók – nem csupán Mikházáról, hanem az egész Maros megyei szakaszról. Egy összefoglaló film is segít eligazodni: a látogató megismerheti, hol található például a marosvécsi katonai tábor, és hogyan illeszkedik a nagy egészbe.

A múzeumpedagógiai teremben egy római ebédlő hangulatát idézik fel mozaikpadló, freskók és bútorok rekonstrukciói. Ez a tér azt az élményt nyújtja, milyen lehetett egy római lakomán részt venni – mutatta be nekünk a régész a tereket. Az újonnan épült toronyban szintén kiállítások fogadják a látogatókat. Az első emeleten a helyi íjászegység – egy keleti egység – felszerelését mutatják be, a torony tövében pedig az eredetileg a pandémia idején feltárt saroktorony romjai láthatók, amelyek köré

Kint, a szabadban növényi beültetéssel jelölik a katonai tábor különböző elemeit: az árkokat, a sáncokat, és gabionfal érzékelteti az egykori erődítmény vonalát.

Mikháza, a kulturális találkozóhely

A park nem egyedüli vonzereje a falunak: Mikháza otthont ad a ferences kolostornak, Széllyes Sándor és Kacsó Sándor emlékszobájának, valamint a Csűrszínháznak is. Mindez egy viszonylag kis Nyárád menti zsákfalu esetében figyelemre méltó kulturális kínálatot jelent. Az eddigi rendezvényekre főként családos látogatók érkeztek, de már iskolai csoportok és turistabuszok bejelentkezése is várható – a Zöld Hét programjai, illetve tanulmányi kirándulások keretében.

amelybe a kolozsvári egyetem, a budapesti ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a berlini Humboldt Egyetem hallgatói és oktatói is bekapcsolódtak a Maros Megyei Múzeum munkatársai mellett. Az országos limesbizottság tagja és régésze azt is hozzátette, az UNESCO-védettség nemcsak büszkeséget, hanem felelősséget is jelent: a lelőhely egészen a falu belsejéig húzódik, és a beépítésre vonatkozó szabályok betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy ez a kivételes örökség megmaradjon a jövő nemzedékek számára is.