A találós kérdés, amire nem tudjuk a választ: mi lesz a kis községekkel, ha elküldik az alkalmazottak felét?

A közalkalmazottak, ezzel együtt az önkormányzatok sorsa is akkor kristályosodik ki, ha a Hivatalos Közlönyben megjelenik a döntés. Az viszont biztos, hogy egy drasztikus leépítéssel válságos helyzetbe kerülnek a kis községek.

Egy kézzel nem lehet tapsolni

A tervezett leépítésekről több háromszéki községvezető és városvezető is kifejtette a véleményét a Székelyhonnak. Sepsiszentgyörgy polgármestere legutóbbi sajtótájékoztatóján többek között Málnás község esetét is kiemelte, rámutatva arra, hogy alkalmazottainak 40 százalékos elbocsátása után működésképtelenné válhat az önkormányzat.

és úgy véli, sok esetben téves és igazságtalan az a megítélés, hogy az önkormányzati dolgozók nem töltik ki a munkaidejüket.

„Más önkormányzatokról nem nyilatkozhatok, de itt, Málnáson mindenki pontosan érkezik meg a munkába, a 8 óra az 8 óra. Én is dolgozok, és mások is ezt teszik. Úgy gondolom, hogy a községünk fejlődik, és ezt nem szabadna aláásni.

– nyilatkozott a polgármester. Minden egyes állás kulcsfontosságú, sőt, a jelenlegi alkalmazottak többsége egyszerre több munkakörben is dolgozik, mert másként nem tudnak megbirkózni a papírmunkával.

Málnáson összesen 1007-en laknak. 13 jóváhagyott állás van, közülük mindegyik el van foglalva jelenleg. A 40 százalékos létszámcsökkentéssel 5, a 45 százalékossal 6 alkalmazottól kellene megváljanak.

Mi lesz a közszolgáltatásokkal?

Málnás önfenntartó, költségvetés-kiegészítés nélkül is tud úgy gazdálkodni, hogy mindenre jusson. A málnásfürdői utcák aszfaltozását például saját költségből fejezik be, miután az Anghel Saligny programot befagyasztották.

Van még befejezetlen utca Zalánpatakon is, de arra sikerült megkötni a szerződést, akárcsak a gépparknak épülő garázsra. A finanszírozás ugyan kilátástalan, de az önrész megvan, elindítják a munkálatokat abban a reményben, hogy 2026-ban támogatással folytatódhatnak.

A leépítéssel kérdésessé válna például, ki tartja rendben a felújítás alatt álló víz- és szennyvízrendszert, amelyet ugyan nem az önkormányzatnak kellene működtetnie, de nincs más, aki átvállalja.

A polgármester – több más háromszéki kollégájával együtt – a minisztériumhoz, prefektúrához, megyei önkormányzathoz fordult, válaszokat, megoldásokat keresett, de amíg a megszorítások tervek szintjén léteznek, a próbálkozás hiábavaló.

Számos, egyelőre megválaszolatlan kérdés merül fel: Kitől váljanak meg, és ki maradjon? El tudják-e bírni az alkalmazottak a többletmunkát? Hogyan fog működni az önkormányzat fele annyi emberrel? Honnan teremtik elő a pénzt a szolgáltatások kiszervezéséhez? Szotyori Angéla szerint

Az önfenntartó községi önkormányzatok esetében számításba kellene venni, hogy egyáltalán működőképes maradhat-e az adminisztráció, ha a létszámcsökkentés megtörténik.

Cseke Attila hangsúlyozta, az önkormányzatok aggodalmai érthetők, a költségvetési kiigazítás fájdalmas. „A mi dolgunk az, hogy a települések működését, a közszolgáltatások biztonságát minden körülmények között megvédjük” – jelentette ki.