Málnás, Zalánpatak, Málnásfürdő alkotja a községet, jelenleg 13-an dolgoznak a hivatalban
Fotó: Tuchiluș Alex
A kormány által tervezett közigazgatási reform értelmében a kis polgármesteri hivataloknál akár 45 százalékos leépítésre is sor kerülhet. Málnás polgármestere szerint a változás válságos helyzetbe hozná a községet, és megbénítaná a fejlődést.
2025. szeptember 17., 18:402025. szeptember 17., 18:40
A háromszéki községet három település alkotja: Málnás, Zalánpatak és Málnásfürdő. A polgármesteri hivatalban jelenleg tizenhárman dolgoznak, de 40–45 százalékos leépítéssel a létszám csaknem a felére csökkenne. Noha a község összesen mintegy ezerfős lakossággal rendelkezik, az önkormányzat felelőssége mindhárom falut fejleszteni: rendezni és felújítani az utcáit, köztereit, iskoláit, kultúrotthonait.
Egyelőre a településvezetők számára sem tiszta, hogy a kormány tervei közül melyik valósul meg, hiszen volt szó 10, 25, 40 és 45 százalékos létszámcsökkentésről is. Szotyori Angéla, Málnás polgármestere is rámutatott:
A közalkalmazottak, ezzel együtt az önkormányzatok sorsa is akkor kristályosodik ki, ha a Hivatalos Közlönyben megjelenik a döntés. Az viszont biztos, hogy egy drasztikus leépítéssel válságos helyzetbe kerülnek a kis községek.
A tervezett leépítésekről több háromszéki községvezető és városvezető is kifejtette a véleményét a Székelyhonnak. Sepsiszentgyörgy polgármestere legutóbbi sajtótájékoztatóján többek között Málnás község esetét is kiemelte, rámutatva arra, hogy alkalmazottainak 40 százalékos elbocsátása után működésképtelenné válhat az önkormányzat.
Szotyori Angéla községvezető: sok a megválaszolatlan kérdés
Fotó: Tuchiluș Alex
Szotyori Angéla is éppen ettől tart: a hivatali dolgozók túlterhelődnek, meginog az önkormányzat önállósága, ezzel együtt az egész község fejlődése megbénul. Elmondása szerint
és úgy véli, sok esetben téves és igazságtalan az a megítélés, hogy az önkormányzati dolgozók nem töltik ki a munkaidejüket.
„Más önkormányzatokról nem nyilatkozhatok, de itt, Málnáson mindenki pontosan érkezik meg a munkába, a 8 óra az 8 óra. Én is dolgozok, és mások is ezt teszik. Úgy gondolom, hogy a községünk fejlődik, és ezt nem szabadna aláásni.
– nyilatkozott a polgármester. Minden egyes állás kulcsfontosságú, sőt, a jelenlegi alkalmazottak többsége egyszerre több munkakörben is dolgozik, mert másként nem tudnak megbirkózni a papírmunkával.
45 százalékos létszámcsökkentéssel 6, 40 százalékos esetén 5 alkalmazottól kellene búcsút venni
Fotó: Tuchiluș Alex
Egyszerű példa a hivatal azon munkatársa, aki egyszerre látja el a szociális, az anyakönyvi, és a közbeszerzési részleg feladatait. Ráadásul a mezőgazdasági referens jövő tavasszal nyugdíjba vonul, és már az is kihívás, hogy találjanak valakit, aki feladatait átvállalja.
Nem tartja helyesnek, hogy minden önkormányzatot „egy kalap alá vesznek”.
Málnáson összesen 1007-en laknak. 13 jóváhagyott állás van, közülük mindegyik el van foglalva jelenleg. A 40 százalékos létszámcsökkentéssel 5, a 45 százalékossal 6 alkalmazottól kellene megváljanak.
Málnás önfenntartó, költségvetés-kiegészítés nélkül is tud úgy gazdálkodni, hogy mindenre jusson. A málnásfürdői utcák aszfaltozását például saját költségből fejezik be, miután az Anghel Saligny programot befagyasztották.
Van még befejezetlen utca Zalánpatakon is, de arra sikerült megkötni a szerződést, akárcsak a gépparknak épülő garázsra. A finanszírozás ugyan kilátástalan, de az önrész megvan, elindítják a munkálatokat abban a reményben, hogy 2026-ban támogatással folytatódhatnak.
A leépítéssel kérdésessé válna például, ki tartja rendben a felújítás alatt álló víz- és szennyvízrendszert, amelyet ugyan nem az önkormányzatnak kellene működtetnie, de nincs más, aki átvállalja.
Igyekeznek jól gazdálkodni, Málnásfürdőn önrészből fejezik be az aszfaltozást
Fotó: Tuchiluș Alex
Egy szivattyú meghibásodása esetén a hivatal saját emberei végzik a javítást, de ha külső céget kell bevonni, akár egy alkalmazott havi fizetésébe kerül – hangsúlyozta Szotyori Angéla. Hasonló problémák merülnek fel a köztisztasággal és az önkormányzat pénzéből és pályázati forrásokból megvalósított géppark kezelésével kapcsolatban is. A jelenlegi körülményeket tekintve
A polgármester – több más háromszéki kollégájával együtt – a minisztériumhoz, prefektúrához, megyei önkormányzathoz fordult, válaszokat, megoldásokat keresett, de amíg a megszorítások tervek szintjén léteznek, a próbálkozás hiábavaló.
Számos, egyelőre megválaszolatlan kérdés merül fel: Kitől váljanak meg, és ki maradjon? El tudják-e bírni az alkalmazottak a többletmunkát? Hogyan fog működni az önkormányzat fele annyi emberrel? Honnan teremtik elő a pénzt a szolgáltatások kiszervezéséhez? Szotyori Angéla szerint
Az önfenntartó községi önkormányzatok esetében számításba kellene venni, hogy egyáltalán működőképes maradhat-e az adminisztráció, ha a létszámcsökkentés megtörténik.
Összehívták a háromszéki vezetőket
Fotó: RMDSZ Háromszéki Területi Szervezet
Szeptember 16-án zárt ülés keretében találkozott a háromszéki polgármesterekkel Cseke Attila fejlesztési miniszter, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Kelemen Hunor szövetségi elnök és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Az RMDSZ sajtóirodája által kiküldött közlemény szerint a találkozón az elöljárók egyértelműen kijelentették:
Cseke Attila hangsúlyozta, az önkormányzatok aggodalmai érthetők, a költségvetési kiigazítás fájdalmas. „A mi dolgunk az, hogy a települések működését, a közszolgáltatások biztonságát minden körülmények között megvédjük” – jelentette ki.
Cseke Attila: a költségvetési kiigazítás fájdalmas, de nem engedhetjük meg, hogy megbénítsa a mindennapi életet
Fotó: RMDSZ Háromszéki Területi Szervezet
A vezetők azt is leszögezték: a költségvetési nehézségek idején sem szabad visszalépni. A közösségért vállalt munka, az önkormányzatok stabilitása és a fejlesztések folytatása továbbra is a szövetség prioritása. A zártkörű találkozó részleteiről nem közöltek egyéb részleteket.
A drasztikusabb, tehát a 45 százalékos leépítési aránnyal számolva Hargita és Kovászna megyében összesen majdnem 500-an veszíthetik el állásukat a polgármesteri hivatalokban és a megyei tanácsokban a tervezett megszorítások miatt.
Tavasszal még az alapozási munkálatokat végezték, fél évvel később „kinőtt a földből” a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új kampusza. Az építkezésről és a sepsiszentgyörgyi kar jövőjéről Tonk Márton rektor beszélt a Székelyhonnak.
Derült égből villámcsapásként érte a barátosi általános iskola vezetőségét, hogy augusztusban kiderült: megszűnik a pákéi iskola. A helyzetet kialakulásában közrejátszottak a szülők, a kormány által elrendelt megszorítások és a demográfiai helyzet is.
Jóval kevesebb fürdőző látogatott el idén a sepsiszentgyörgyi strandra: 2024-hez viszonyítva mintegy tízezerrel kevesebben váltottak jegyet. Az incidensek sem segítettek a helyzeten: több esetben is ruhás fürdőzőket kellett kivezetni a területről.
Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.
Szerdától, azaz szeptember 15-től egészen október 5-ig várja a jelöléseket Sepsiszentgyörgy Önkormányzata a Best of Sepsi kezdeményezés második kiadására.
Másfél évszázada őrzi a székelység értékeit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Az évfordulót a megújult Bartók Béla díszterem felavatásával, a múzeumalapító örökségének felelevenítésével és muzsikaszóval ünnepelték.
Ötvenhárom elsőévessel kezdte meg az idei tanévet a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Kara, további nyolc hallgató a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kihelyezett képzőművészeti tanszékén. Az egyetemi tanévnyitón jó híreket is közöltek.
Sokkal bonyolultabb válaszolni arra a kérdésre, hogy hány alkalmazottja van egy önkormányzatnak, mint gondolnánk. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a kormány által tervezett leépítések a polgármesterek és alkalmazottaik életét is felforgatják.
Míg tavaly még 34 csoportban dolgoztak a gyerekekkel a Kovászna Megyei Kiválósági Központban, idén 16-tal kezdik a munkát: ezt eredményezte az óraadó tanárok bérének drasztikusan csökkentése.
A második bécsi döntés értelmében a magyar honvédség 1940. szeptember 5-én átlépte a trianoni határt, az észak-erdélyi települések sorra tértek vissza az anyaország kebelébe. Erdővidéken székelykapu várta a szeptember 12-én érkező felszabadítókat.
1 hozzászólás