Kézdivásárhely önkormányzatának nem 88, hanem 188 alkalmazottja van
Fotó: Kocsis Károly
Hiába mondogatja a kormány, hogy egyes települések polgármesteri hivatalainál nemhogy nem kell embereket kirúgni, hanem még személyzetet is bővíthetnek, ez a gyakorlatban nem igaz. A valós helyzetről Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere rántotta le a leplet.
2025. szeptember 10., 12:292025. szeptember 10., 12:29
2025. szeptember 10., 14:032025. szeptember 10., 14:03
A kormány tervezett „személyzeti racionalizálása”, amennyiben a drasztikusabb, azaz 45 százalékos elbocsátási aránnyal számolunk, közel ezer ember munkahelyének elvesztését eredményezheti csak Székelyföldön. A miniszterelnök „számítgatása” szerint azonban vannak olyan önkormányzatok, mint például a sepsiszentgyörgyi vagy a kézdivásárhelyi, ahol nemhogy nem kell senkit kirúgni, hanem 45, illetve 31 fővel még bővíthetik is személyi állományukat.
A céhes város elöljárója egyszerűen nem érti, hogy Ilie Bolojan, miután korábban polgármesteri, sőt megyetanácselnöki tisztséget is betöltött, miért kezeli úgy az önkormányzatokat, mintha tudathasadásos állapotban szenvedne. Miért tesz úgy, mint fogalma sem volna a rendszer működéséről, hiszen az általa bemutatott számok közel sem fedik a valóságot.
Bokor Tibor polgármester meggondolatlannak tartja a kormány tervét
Fotó: Dénes Botond
„A tévéadókon előadott mese szerint például a kézdivásárhelyi városházán 40 százalékos leépítési arány mellett 126, 45 százalékosnál 119 alkalmazott lehetne a lakosság száma alapján, de mivel jelenleg csak 88 állás van elfoglalva, a polgármesteri hivatal még akár fel is vehet 31–38 embert.
– szögezi le Bokor Tibor.
Kovászna megyében több mint kétszáz közalkalmazott marad munka nélkül, ha életbe lép a kormány negyvenöt százalékos leépítési terve. A községvezetők attól tartanak, hogy a megszorítások csődbe taszítják az önkormányzatokat.
Az elöljáró magyarázata szerint a kormány egyszerűen megfeledkezett arról a még 2010-ben kiadott, 63-as számú sürgősségi rendeletről, amelynek gyakorlatba ültetése céljából 3–4 évvel ezelőtt óriási nyomást gyakoroltak az önkormányzatokra (az ő számára például 50 ezer lejes büntetést helyeztek kilátásba úgymond „időhúzásért”), és amely ma is érvényben van. Ez
külön vezetőséggel, könyveléssel, ami eleve költségnövekedést eredményez. Ide tartoznak a városi kertészetben és a különféle műhelyekben dolgozók, akik ha kell, utat javítanak, villanyt szerelnek, havat takarítanak, árvízkor gátat építenek vagy éppen szúnyogot irtanak – mikor mi a feladat.
Ide 66-an vannak munkakönyvvel felvéve, fizetésüket teljes egészében a polgármesteri hivatal biztosítja, de szintén önkormányzati alkalmazottnak számít az óvodások, iskolások egészségügyi felügyeletét ellátó 15, valamint a kulturális közszolgáltatást nyújtó Vigadó Művelődési Központnál dolgozó 19 személy is. Nem beszélve a 113 beteggondozóról, akik fizetésének ugyan csak 10 százaléka hárul a városra, de emellett a vakációs jegyeket is biztosítani kell.
– nyomatékosítja az elöljáró.
Persze, azok a városok sem jártak jobban, mint például Kovászna, ahol még mindig nem hozták létre a közszolgáltató vállalatot, hiszen a műhelyekben dolgozókat eleve az önkormányzati alkalmazottak köré sorolják, és így a fürdővárosnak 24, Barótnak 12 fős „többlettől” kell megszabadulnia.
– dohog Bokor Tibor.
Mi lesz a virágokkal, ha a városi kertészet ember nélkül marad?
Fotó: Kocsis Károly
Egy hétköznapi példával szemlélteti a faramuci helyzetet. „Ha nem marad elegendő ember a városgazdálkodásnál, akár egy csatornatető meghibásodásakor is – amit eddig pár óra alatt meg tudtunk oldani –, vagy szúnyogirtáshoz közbeszerzési eljárással kell kiválasztani az arra szakosodott céget, ami napokat vesz igénybe, ráadásul tízszer többe kerül a szolgáltatása. Tehát
Meglátása szerint nem a lakosság mérete alapján kellene megszabni betölthető állások számát („szerencsére nem a népszámlálási adatokat veszik figyelembe, hanem a statisztikai hivatal aktuális számait”), hanem az adott településen létező intézmények, kulturális, sport- és szabadidős létesítmények függvényében, hiszen ezeket csak személyzettel lehet fenntartani, működtetni.
A polgármester abban bízik, hogy miután Cseke Attila fejlesztési miniszternek is jelezte a kormány számítási modelljében rejlő buktatókat, és azóta be is kérték a frissített kimutatásokat, végül nem kerül sor eme tervezett intézkedés életbe léptetésére. „Mert ha igen, nagy bajban leszünk” – olyannyira nagyban, hogy nem is látja belőle a kiutat.
Kovászna megyében több mint kétszáz közalkalmazott marad munka nélkül, ha életbe lép a kormány negyvenöt százalékos leépítési terve. A községvezetők attól tartanak, hogy a megszorítások csődbe taszítják az önkormányzatokat.
Hivatali visszaélés vádjával bíróság elé állította kedden a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Márk Endre Dezső szászrégeni polgármestert.
Pánikra semmi ok: katonai gyakorlat részeként zajlanak a napokban a szokatlan mozgások Kovászna megyében, többek között Kézdivásárhely környékén – hívja fel a figyelmet a kézdivásárhelyi önkormányzat Facebook-oldalán.
Jól haladnak az útfelújítással az erdővidéki községben: a település huszonöt utcájából szinte mindegyikben elkezdték már munkát. Vargyas legjelentősebb infrastrukturális beruházása a kormány megszorításai ellenére sem áll le.
A feladat nagyszülőkkel és szülőkkel beszélgetni, kipróbálni régi játékokat, ételeket, kézbe venni múltbéli tárgyakat, részt venni múzeumi foglalkozásokon. Ezek alapján már képet lehet alkotni arról, milyen volt gyereknek lenni az elmúlt száz évben.
Ideális körülmények között, ragyogó napsütésben zajlottak le a hétvégén a kovásznai városnapok, amelyek sok és sokféle programot kínáltak.
Türelemre és tiszteletre nevel, és ezt is kívánja meg tőlünk a természet – vallja a sepsiszentgyörgyi fiatal, aki számos állatot kapott már lencsevégre, igazi szenvedélye azonban madárfotózás.
Harmadik napja áll a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este érnek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Elrajtolt a kézdivásárhelyi Udvartér Színház harmadik évada. Erről, valamint az átszervezés tapasztalatairól az intézmény működéséhez keretet biztosító Vigadó Művelődési Központ igazgatóját, egyben a társulat vezetőjét, Lung László Zsoltot kérdeztük.
Egyre gyakrabban hallani gyerekzsivajt a dálnoki búvártónál: olyan fiataloknak szerveznek itt programokat, akik hátrányos helyzetük miatt másként nehezen kapnának rá esélyt. A jótékony kezdeményezést mi is segíthetjük.
szóljon hozzá!