
Kézdivásárhely önkormányzatának nem 88, hanem 188 alkalmazottja van
Fotó: Kocsis Károly
Hiába mondogatja a kormány, hogy egyes települések polgármesteri hivatalainál nemhogy nem kell embereket kirúgni, hanem még személyzetet is bővíthetnek, ez a gyakorlatban nem igaz. A valós helyzetről Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere rántotta le a leplet.
2025. szeptember 10., 12:292025. szeptember 10., 12:29
2025. szeptember 10., 14:032025. szeptember 10., 14:03
A kormány tervezett „személyzeti racionalizálása”, amennyiben a drasztikusabb, azaz 45 százalékos elbocsátási aránnyal számolunk, közel ezer ember munkahelyének elvesztését eredményezheti csak Székelyföldön. A miniszterelnök „számítgatása” szerint azonban vannak olyan önkormányzatok, mint például a sepsiszentgyörgyi vagy a kézdivásárhelyi, ahol nemhogy nem kell senkit kirúgni, hanem 45, illetve 31 fővel még bővíthetik is személyi állományukat.
A céhes város elöljárója egyszerűen nem érti, hogy Ilie Bolojan, miután korábban polgármesteri, sőt megyetanácselnöki tisztséget is betöltött, miért kezeli úgy az önkormányzatokat, mintha tudathasadásos állapotban szenvedne. Miért tesz úgy, mint fogalma sem volna a rendszer működéséről, hiszen az általa bemutatott számok közel sem fedik a valóságot.
Bokor Tibor polgármester meggondolatlannak tartja a kormány tervét
Fotó: Dénes Botond
„A tévéadókon előadott mese szerint például a kézdivásárhelyi városházán 40 százalékos leépítési arány mellett 126, 45 százalékosnál 119 alkalmazott lehetne a lakosság száma alapján, de mivel jelenleg csak 88 állás van elfoglalva, a polgármesteri hivatal még akár fel is vehet 31–38 embert.
– szögezi le Bokor Tibor.

Kovászna megyében több mint kétszáz közalkalmazott marad munka nélkül, ha életbe lép a kormány negyvenöt százalékos leépítési terve. A községvezetők attól tartanak, hogy a megszorítások csődbe taszítják az önkormányzatokat.
Az elöljáró magyarázata szerint a kormány egyszerűen megfeledkezett arról a még 2010-ben kiadott, 63-as számú sürgősségi rendeletről, amelynek gyakorlatba ültetése céljából 3–4 évvel ezelőtt óriási nyomást gyakoroltak az önkormányzatokra (az ő számára például 50 ezer lejes büntetést helyeztek kilátásba úgymond „időhúzásért”), és amely ma is érvényben van. Ez
külön vezetőséggel, könyveléssel, ami eleve költségnövekedést eredményez. Ide tartoznak a városi kertészetben és a különféle műhelyekben dolgozók, akik ha kell, utat javítanak, villanyt szerelnek, havat takarítanak, árvízkor gátat építenek vagy éppen szúnyogot irtanak – mikor mi a feladat.
Ide 66-an vannak munkakönyvvel felvéve, fizetésüket teljes egészében a polgármesteri hivatal biztosítja, de szintén önkormányzati alkalmazottnak számít az óvodások, iskolások egészségügyi felügyeletét ellátó 15, valamint a kulturális közszolgáltatást nyújtó Vigadó Művelődési Központnál dolgozó 19 személy is. Nem beszélve a 113 beteggondozóról, akik fizetésének ugyan csak 10 százaléka hárul a városra, de emellett a vakációs jegyeket is biztosítani kell.
– nyomatékosítja az elöljáró.
Persze, azok a városok sem jártak jobban, mint például Kovászna, ahol még mindig nem hozták létre a közszolgáltató vállalatot, hiszen a műhelyekben dolgozókat eleve az önkormányzati alkalmazottak köré sorolják, és így a fürdővárosnak 24, Barótnak 12 fős „többlettől” kell megszabadulnia.
– dohog Bokor Tibor.
Mi lesz a virágokkal, ha a városi kertészet ember nélkül marad?
Fotó: Kocsis Károly
Egy hétköznapi példával szemlélteti a faramuci helyzetet. „Ha nem marad elegendő ember a városgazdálkodásnál, akár egy csatornatető meghibásodásakor is – amit eddig pár óra alatt meg tudtunk oldani –, vagy szúnyogirtáshoz közbeszerzési eljárással kell kiválasztani az arra szakosodott céget, ami napokat vesz igénybe, ráadásul tízszer többe kerül a szolgáltatása. Tehát
Meglátása szerint nem a lakosság mérete alapján kellene megszabni betölthető állások számát („szerencsére nem a népszámlálási adatokat veszik figyelembe, hanem a statisztikai hivatal aktuális számait”), hanem az adott településen létező intézmények, kulturális, sport- és szabadidős létesítmények függvényében, hiszen ezeket csak személyzettel lehet fenntartani, működtetni.
A polgármester abban bízik, hogy miután Cseke Attila fejlesztési miniszternek is jelezte a kormány számítási modelljében rejlő buktatókat, és azóta be is kérték a frissített kimutatásokat, végül nem kerül sor eme tervezett intézkedés életbe léptetésére. „Mert ha igen, nagy bajban leszünk” – olyannyira nagyban, hogy nem is látja belőle a kiutat.
Hármas ünnepre készülnek szombaton Bereckben: felavatják a község egyik legrégebbi épületéből kialakított közösségi házat, megtartják az idősek napját és a nagykorúsítást. Mindez annak jegyében, hogy a település hatszáz éve mezővárosi rangot nyert.
Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.
Megkésve indult idén a Diakónia Alapítvány gyermekek délutáni oktatását és ebédeltetését biztosító programja, mert az alapítvány az év folyamán nem tudott elegendő pénzt összegyűjteni.
Tragikus baleset történt csütörtök reggel a 12-es országúton, Málnás bejáratánál: egy teherautó és egy haszongépjármű ütközött össze. A balesetben egy személy életét vesztette, egy másik pedig orvosi ellátásra szorul.
A 12. kiadásához érkező Székföldi Magyar Napok az elmúlt években a térség magyar közösségi életének fontos eseményévé vált. Célja kulturális programok révén erősíteni a helyi közösségek kapcsolatait és lehetőséget teremteni az együttlétre.
Átvette a Székely Nemzeti Múzeum vezetését Kinda István, miután Vargha Mihály nyugdíjba vonult. A Kovászna megyei tanács kihelyezett ülésén új tanácsos is esküt tett: Jakab Irén Jakab István Barna helyére került a testületbe.
A magyartalanítás elmúlt száz évének módszereit és a magyar közösségeket ért megaláztatásokat járja körül a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének hatodik könyve. A Tipróláncok című kötetet szerdán mutatják be Sepsiszentgyörgyön.
A TEGA Rt. több mint száz településen 500 tonna, azaz mintegy ötven teherautónyi hulladékot gyűjtöttek össze Háromszéken. A tavalyi évhez képest nőtt a leadott elektronikai eszközök és textíliák mennyisége, a lomoké viszont jelentősen csökkent.
A kommunizmus korszaka nem csak a történelmi múlt része, hiszen sokunk személyes életének meghatározó részét jelenti. A Vörös Csillag Múzeum látványtervezői erre is törekedtek: ne csak nézzük a múltidézést, legyünk részesei azoknak az időknek.
Hamisított termékek illegális forgalmazásával gyanúsított személyeket hallgatott ki szombaton a Kovászna megyei rendőrség.
szóljon hozzá!