
Kézdivásárhely önkormányzatának nem 88, hanem 188 alkalmazottja van
Fotó: Kocsis Károly
Hiába mondogatja a kormány, hogy egyes települések polgármesteri hivatalainál nemhogy nem kell embereket kirúgni, hanem még személyzetet is bővíthetnek, ez a gyakorlatban nem igaz. A valós helyzetről Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere rántotta le a leplet.
2025. szeptember 10., 12:292025. szeptember 10., 12:29
2025. szeptember 10., 14:032025. szeptember 10., 14:03
A kormány tervezett „személyzeti racionalizálása”, amennyiben a drasztikusabb, azaz 45 százalékos elbocsátási aránnyal számolunk, közel ezer ember munkahelyének elvesztését eredményezheti csak Székelyföldön. A miniszterelnök „számítgatása” szerint azonban vannak olyan önkormányzatok, mint például a sepsiszentgyörgyi vagy a kézdivásárhelyi, ahol nemhogy nem kell senkit kirúgni, hanem 45, illetve 31 fővel még bővíthetik is személyi állományukat.
A céhes város elöljárója egyszerűen nem érti, hogy Ilie Bolojan, miután korábban polgármesteri, sőt megyetanácselnöki tisztséget is betöltött, miért kezeli úgy az önkormányzatokat, mintha tudathasadásos állapotban szenvedne. Miért tesz úgy, mint fogalma sem volna a rendszer működéséről, hiszen az általa bemutatott számok közel sem fedik a valóságot.
Bokor Tibor polgármester meggondolatlannak tartja a kormány tervét
Fotó: Dénes Botond
„A tévéadókon előadott mese szerint például a kézdivásárhelyi városházán 40 százalékos leépítési arány mellett 126, 45 százalékosnál 119 alkalmazott lehetne a lakosság száma alapján, de mivel jelenleg csak 88 állás van elfoglalva, a polgármesteri hivatal még akár fel is vehet 31–38 embert.
– szögezi le Bokor Tibor.

Kovászna megyében több mint kétszáz közalkalmazott marad munka nélkül, ha életbe lép a kormány negyvenöt százalékos leépítési terve. A községvezetők attól tartanak, hogy a megszorítások csődbe taszítják az önkormányzatokat.
Az elöljáró magyarázata szerint a kormány egyszerűen megfeledkezett arról a még 2010-ben kiadott, 63-as számú sürgősségi rendeletről, amelynek gyakorlatba ültetése céljából 3–4 évvel ezelőtt óriási nyomást gyakoroltak az önkormányzatokra (az ő számára például 50 ezer lejes büntetést helyeztek kilátásba úgymond „időhúzásért”), és amely ma is érvényben van. Ez
külön vezetőséggel, könyveléssel, ami eleve költségnövekedést eredményez. Ide tartoznak a városi kertészetben és a különféle műhelyekben dolgozók, akik ha kell, utat javítanak, villanyt szerelnek, havat takarítanak, árvízkor gátat építenek vagy éppen szúnyogot irtanak – mikor mi a feladat.
Ide 66-an vannak munkakönyvvel felvéve, fizetésüket teljes egészében a polgármesteri hivatal biztosítja, de szintén önkormányzati alkalmazottnak számít az óvodások, iskolások egészségügyi felügyeletét ellátó 15, valamint a kulturális közszolgáltatást nyújtó Vigadó Művelődési Központnál dolgozó 19 személy is. Nem beszélve a 113 beteggondozóról, akik fizetésének ugyan csak 10 százaléka hárul a városra, de emellett a vakációs jegyeket is biztosítani kell.
– nyomatékosítja az elöljáró.
Persze, azok a városok sem jártak jobban, mint például Kovászna, ahol még mindig nem hozták létre a közszolgáltató vállalatot, hiszen a műhelyekben dolgozókat eleve az önkormányzati alkalmazottak köré sorolják, és így a fürdővárosnak 24, Barótnak 12 fős „többlettől” kell megszabadulnia.
– dohog Bokor Tibor.
Mi lesz a virágokkal, ha a városi kertészet ember nélkül marad?
Fotó: Kocsis Károly
Egy hétköznapi példával szemlélteti a faramuci helyzetet. „Ha nem marad elegendő ember a városgazdálkodásnál, akár egy csatornatető meghibásodásakor is – amit eddig pár óra alatt meg tudtunk oldani –, vagy szúnyogirtáshoz közbeszerzési eljárással kell kiválasztani az arra szakosodott céget, ami napokat vesz igénybe, ráadásul tízszer többe kerül a szolgáltatása. Tehát
Meglátása szerint nem a lakosság mérete alapján kellene megszabni betölthető állások számát („szerencsére nem a népszámlálási adatokat veszik figyelembe, hanem a statisztikai hivatal aktuális számait”), hanem az adott településen létező intézmények, kulturális, sport- és szabadidős létesítmények függvényében, hiszen ezeket csak személyzettel lehet fenntartani, működtetni.
A polgármester abban bízik, hogy miután Cseke Attila fejlesztési miniszternek is jelezte a kormány számítási modelljében rejlő buktatókat, és azóta be is kérték a frissített kimutatásokat, végül nem kerül sor eme tervezett intézkedés életbe léptetésére. „Mert ha igen, nagy bajban leszünk” – olyannyira nagyban, hogy nem is látja belőle a kiutat.
Kilőttek egy medvét Sepsiszentgyörgyön a Farm utcában vasárnap este, egy másik kószáló nagyvadnak pedig csapdát helyeztek ki az Oltmező utcában.
Az ott lakók, illetve a rajta naponta közlekedők több mint hat éve várnak rá, azóta hol por, hol sár keseríti az életüket. Kézdivásárhelyen június 22-én, hétfőn elkezdik a város egyik bejáratának számító Kanta utca felújítását.
Harmincadik alkalommal rendezték meg a Széchenyi-bált szombaton az árkosi Szentkereszty-kastélyban. A Mikes Kelemen Elméleti Líceum hagyományos tanévzáró eseményén ezúttal is bálkirálynőt és bálbánt választottak.
Fordulóponthoz érkezett a sepsiszentgyörgyi színház története. Lassan véget ér az idei színházi évad, ezzel együtt pedig a jelenlegi épülettől is elbúcsúzik a társulat. Június 29-én rendhagyó eseményt szerveznek Viszlát, színházépület! címmel.
A kiskérődzők körében terjedő járványokra hivatkozva 2026 végéig blokkolta a juhok és kecskék romániai exportját az Európai Bizottság. A háromszéki juhosgazdák szerint a tilalom egyeseknek kedvezhet, a tenyésztőknek viszont veszteséget okoz.
A Diakónia új, kétéves futamidejű programja azzal segít az időseknek, amire a leginkább szükségük van: közösséggel, élménnyel. A cél legalább 120 sepsiszentgyörgyi nyugdíjas aktivizálása és társadalmi kapcsolataik erősítése.
Rekordszámú fogat nevezett be a július 10. és 12. között zajló országos és nemzetközi fogathajtó versenyre. Az oltszemi megmérettetés szokásosnál is több izgalmat ígér, hiszen a gyakorlott fogatok mellett a fiatalabb korosztály is pályára lép.
Közúti baleset miatt lassult le a forgalom kedden délután Rétynél, a 11-es és a 13E jelzésű országutak kereszteződésénél. Négy autó ütközött össze, személyi sérülés nem történt.
A medve kiszámíthatatlan, a bajt pedig jobb megelőzni – vélekedett a berecki polgármester, és a sürgősségi bizottság egyhangú döntésével összhangban kilövette a faluba, a házak kertjébe bejáró medvét.
Sepsiszentgyörgyi üzemet vásárolt fel a Reed Capital magántőkelap – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál beszámolója alapján.
szóljon hozzá!