
Tíz éve fogadja látogatóit a zalánpataki falumúzeum
Fotó: Vargyasi Levente
Pénteken ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a zalánpataki falumúzeum, amelyet Préda Barna ősei egykori parasztházában rendezett be. Az intézmény rangját jelzi, hogy – még walesi hercegként – kétszer is felkereste III. Károly brit uralkodó.
2026. november 20., 13:152026. november 20., 13:15
Tizenkét évvel ezelőtt fogott hozzá Préda Barna ahhoz a munkához, amelynek eredményeként 2016. május 28-án megnyílhatott Zalánpatak falumúzeuma. Az épület már önmagában is megérne egy misét:
és nemzedékeken át a család otthonául szolgált.
„Végzős egyetemistaként egy nagyot álmodtam, és a családom támogatásával nekifogtam az ükszüleim által felépített régi családi házunk helyreállításához” – idézte fel a kezdeteket lapunknak. Mint hangsúlyozta, különleges érzelmi szálak fűzik az épülethez, hiszen abban született dédnagyapja és nagyapja, ott nevelkedett egy ideig édesanyja, és gyermekkorának néhány évét maga is ott töltötte.
Tizenkét évvel ezelőtt még így nézett ki
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
A mindössze két szobából és egy kamrából álló régi parasztház helyreállítása hosszú munkát igényelt. A felújításból a családtagok is kivették részüket, köztük a ház utolsó lakója, Farkas József nyugalmazott főerdész, a múzeumalapító nagyapja. A család 2010-ig lakta az épületet.
„A kitartó, kétkezi munka meghozta gyümölcsét.
– fogalmazott a helytörténész, akinek nemrég jelent meg a sepsiszentgyörgyi Incze Lajos egykori fényképész műtermének hagyatékát feldolgozó, Üvegbe zárt idő című kötete.
Sokan segítettek a felújításban
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
Az üvegfúvók alapította falu
A falumúzeum létrehozásának gondolata szorosan összefügg Zalánpatak különleges történetével. Az Erdővidék keleti peremén, erdők övezte szűk völgyben megbúvó település története 1692-ig vezethető vissza. Ekkor Kálnoky Sámuel háromszéki főkirálybíró engedélyezte, hogy az Egyedmezeje nevű birtokán működő üveghuta mellé idegen mesteremberek telepedjenek le, és falut alapítsanak.
Így született meg Zalán Üvegcsűr, amelyet a helybeliek később Évegcsűrként emlegettek. Az üveggyártáshoz német, román és magyar mestereket telepítettek ide, akiknek leszármazottai idővel beolvadtak a székely közösségbe. Az egykori mesterek emlékét ma is őrzik a település családnevei.
A zalánpataki huta messze földön híres volt termékeiről. A helyi hagyomány szerint a brassói Fekete-templom és a kolozsvári Szent Mihály-templom színes üvegablakaihoz is készítettek itt üvegeket. Csillárok, keresztelőkutak, különféle használati tárgyak, sőt üvegből készült hangszerek is kikerültek a mesterek keze alól.
A huta 1860-ban bezárt, a lakosság egy része a közeli sepsibükszádi üveggyárban keresett megélhetést, mások helyben maradtak. Az egykori iparosközpont lassan elzárt, csendes hegyi faluvá változott.
Ezt a több mint három évszázados történetet kívánta megőrizni Préda Barna, aki éveken át kutatta szülőfaluja múltját, gyűjtötte a régi iratokat, fényképeket és használati tárgyakat. A múzeum megnyitásával egy időben, 2016-ban jelent meg Az én falum, Zalánpatak című monográfiája is.
A múzeum gyűjteménye a település alapításától a 20. század közepéig vezeti végig a látogatót Zalánpatak történetén. Különösen értékesek a régi hutaüvegek, amelyek Karácsony Zoltán egykori gyűjteményéből kerültek a múzeumba, örököseinek jóvoltából. Ezek az üvegtárgyak
Az épület falain régi családi iratok is közszemlére vannak bocsátva. Köztük az 1873-ban kelt adásvételi szerződés, amely tanúsítja, hogy id. Farkas Miklós gróf Kálnoky Dénestől és gróf Kálnoky Félixtől vásárolta meg a telket. Ugyancsak megtekinthető az 1893-as hozománylevél, amely ifj. Farkas Miklós és Kasléder Mária házasságkötése alkalmából készült. Ők építették fel a következő évben a ma múzeumként működő házat.
Ez lett az eredmény!
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
A gyűjteményben a mindennapi élet használati eszközei, régi fényképek, katonai emléklapok, kitüntetések és felszerelési tárgyak is helyet kaptak, de egy ideig még a Magyar Szent Korona mása is ki volt állítva. A helyi népi szövés hagyományait nemcsak szőttesek idézik: egy működőképes szövőszéken
A tárlatvezetés ugyanakkor jóval többet kínál a tárgyak megtekintésénél. A vendégek megismerkedhetnek a helyi hiedelemvilággal, az egykori falubeliek történeteivel és a nemzedékről nemzedékre öröklődő anekdotákkal is.
A falumúzeum 2016. május 28-án nyitotta meg kapuját
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
Zalánpatak neve az elmúlt két évtizedben világszerte ismertté vált, miután az akkori walesi herceg, a későbbi III. Károly brit király 2007-ben birtokot vásárolt a településen. A falualapító Kálnoky család leszármazottja, gróf Kálnoky Tibor közreműködésével a brit trónörökös több ingatlanhoz jutott, és korábban
A királyi érdeklődés nyomán Zalánpatakra a világ számos országából érkeztek látogatók.
Jellegéhez és méretéhez képest rendkívül gazdag gyűjteménnyel rendelkezik
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
Préda Barna számára ez is ösztönzést jelentett, hogy a turisták ne csupán a brit uralkodóhoz kötődő épületeket ismerjék meg, hanem a település múltját és kulturális örökségét is. Lapunknak bevallotta, nem készített leltárt a látogatókról, de olyan hétre is emlékszik, amikor kétszázötvenen fordultak meg nála.
A falumúzeumot az akkor még walesi hercegként ismert Károly is felkereste, méghozzá két alkalommal. Támogatásával jelent meg angol nyelven Zalánpatak monográfiája, lehetővé téve, hogy a falu története a külföldi érdeklődőkhöz is eljusson. A múzeum vendégei között ugyanakkor más magas rangú brit látogatók, köztük környezetvédelmi miniszter is szerepelt, de „nem ritkák a 30-40 fős óvodás, kisiskolás, iskolás és nyugdíjas csoportok sem.
Préda Barna olyan hétre is emlékszik, amikor kétszázötven látogatót fogadott
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
Ugyanígy célpontot jelentett az EKE-vándortábor résztvevői számára, járt nálam a Marosvásárhelyi Rádió Gurul a rádió csapata, de magyarországi visszajáró vendégeket is számon tartok, mint például testvérmegyénk, Veszprém önkormányzatának elnökét, Polgárdy Imrét.”
Megnyitását követően hozták létre a Zalánpatak Falumúzeumért Egyesületet, amely az elmúlt évtizedben – a falu egyik legfontosabb kulturális intézményévé és a turisták kedvelt célpontjává váló múzeum működtetése mellett – a település szellemi és tárgyi örökségének felkutatója és ápolója lett. A gyűjtemény létrehozása és fenntartása így egyúttal arra is példa,
Léte azt bizonyítja, hogy egy alig százlelkes településen is lehet maradandót alkotni, ha akad valaki, aki felismeri a múlt értékeit, és vállalja azok megőrzését az utókor számára.
A felszínre került leletek is a közel két évszázados üveggyártó múltról regélnek
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
A falumúzeum fennállásának tizedik évfordulóját november 20-án, pénteken ünneplik Zalánpatakon. A szervezők nemcsak a helybelieket, hanem
A rendezvény keretében, 15 és 18 óra között tárlatvezetést tartanak, majd 18 órától ünnepi műsort a zalánpataki kultúrotthonban, amelyen a Hancúr zenekar működik közre.
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
Egy működőképes szövőszéken a látogatók maguk is kipróbálhatják a feledésbe merült mesterséget
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
Amikor EKÉ-sek járak a falumúzeumban
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
A brit uralkodó, még walesi hercegként kétszer is megfordult itt
Fotó: Kátai Edit/MTI
Az elmúlt tíz év folyamán az épület folyamatos karbantartást igényelt
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
Zalánpatakon mintha megállt volna az idő
Fotó: Borbáth Kata
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
Fotó: Zalánpataki Falumúzeum
Gyűjtést szervez a Diakónia Alapítvány november 22-én: a református egyházak a vasárnapi perselypénz felajánlásával támogathatják a szeretetszolgálatot, de banki átutalással és készpénzben is lehet adakozni.
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a Romániai Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi fiókja közös rendezvényt szervez, nem csak az érintetteknek.
Figyelmeztetnek a rendőrök: az ünnepek közeledtével a csalók a zsúfoltságot és a figyelmetlenséget kihasználva próbálnak pénzhez jutni. Novemberben Kovászna megyében telefonos csalást és hamis befektetési ajánlatokat is jelentettek az áldozatok.
Árva Bethlen Kata életművét és egyházpártoló tevékenységét mutatja be az a kötet, amelyet november 20-án, pénteken 18 órától ismertetnek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
Az eredeti tervek szerint 2024 őszéig kellett volna elkészülnie a kézdivásárhelyi Luther Márton utca ivóvíz- és szennyvízhálózatának, a munkálat azonban elhúzódott. Most úgy tűnik, az év végéig minden utcabeli lakó rácsatlakozhat az új rendszerre.
Sokan látták őket, sokan írtak róluk, de kézzelfogható darabjai a közelmúltig nem voltak fellelhetők a székelyföldi ún. özönfáknak, az egykori nagy erejű áradások által elhordott és azonnal eltemetett farönköknek. Nemrég azonban változott a helyzet.
Sepsiszentgyörgyön január 1. és október 26. között a helyi rendőrség összesen 2129 esetben állapított meg parkoláshoz köthető kihágást.
Az új eszköz különösen az eltűnt személyek keresésénél rövidítheti le a segítség megérkezéséig eltelő időt.
Hármas ünnepre készülnek szombaton Bereckben: felavatják a község egyik legrégebbi épületéből kialakított közösségi házat, megtartják az idősek napját és a nagykorúsítást. Mindez annak jegyében, hogy a település hatszáz éve mezővárosi rangot nyert.
Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.
szóljon hozzá!