A székely mártír húgának emlékiratai
Az orbaiteleki Horváth–Deák-kúria, ahol a szerző született
Fotó: kastelyerdelyben/Szabó Tamás
A székely hősök emléktáblájába aranybetűkkel kellene bevésni a teleki Horváth Károly nevét, akit többedmagával végeztek ki a marosvásárhelyi Postaréten. Testvérhúga majd száz évvel később mondta tollba a történteket, emlékiratát kedden mutatják be.
Kocsis Károly
2024. december 10., 14:232024. december 10., 14:23
A Somogyi Gréta szakértő gondozásában a Kriterion Téka-sorozatában megjelenő, Horváth Janka visszaemlékezései és elbeszélései című kötetet december 10-én, kedden 18 órától mutatják be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A munkáról, illetve a székely múlt általa megidézett korszakáról, valamint a könyv szerzőjének és szereplőinek életéről Nagy Zoltán történész beszélget a szerkesztővel.
„A visszaemlékezések, emlékiratok nagyon fontos forrásai a történészeknek, hiszen egyéni véleményt fogalmaznak meg, de éppen emiatt némi fenntartással kell ezeket kezelni. Közreadásuk indokolt, mert olyan társadalom-, család- és kortörténeti új információkkal gazdagítják a tudományt, ami segít az események szélesebb spektrumú megértésében és elemzésében. A ’48-as szabadságharcot és következményeit szubjektív szemszögből rögzítő visszaemlékezések erdélyi szinten amúgy is ritkaságnak számítanak, de a Makk-féle összeesküvésben játszott szerepéért épp 170 éve, 1854-ben kivégzett Horváth Károly húgaként a szerző a szokásosnál is mélyebb érintettséggel eleveníti fel a történteket, és próbálja értelmezni azok következményeit” – olvashatjuk a kötet előszavában.
A székely mártírok postaréti emlékműve a Vasárnapi Újság egyik 1875. évi számában
Fotó: Vasárnapi Újság (1875)
Nagyváradi és teleki Horváth Janka nem saját kezűleg vetette papírra visszaemlékezéseit a szabadságharcról és az azt követő erdélyi eseményekről, hanem Okolicsányi Kuthy Dezsőné szül. báró Horváth Ilonának mondta tollba 80 éves korában, 1919-ben. A következő évben, 1920. április 28-án aztán meg is halt Budapesten, de előbb még alaposan átnézte a kéziratot, és ahol szükségesnek vélte, belejavított.
Kilencévesen árván
Maga a szerző 1839-ben született, anyja, Béldi Jozefa 1847 januárjában, 55 éves korában hunyt el, apja, Horváth Károly, Csíkszék – Orbaiszékre is kiterjedő joghatósággal bíró – alkirálybírója jó másfél évvel később, a szabadságharc idején. A családfő szerepe ekkor az alig 20 éves Károlyra hárult, Janka pedig Zeyk Jánosné Béldi Johannához került Brassóba, azaz ellenséges környezetbe. A város Bem serege általi elfoglalásakor, 1849 márciusában nagynénje házában személyesen is találkozott az öt hónappal később, immáron hadifogságban életének önkezével véget vető Kiss Sándor ezredessel és Czetz János későbbi tábornokkal; az utóbbi nevével fémjelzett mindkét bálon szorgalmason táncolt.
– emlékezett vissza élete alkonyán. A szabadságharc bukása után Károly bátyja a nénjével együtt Telekre hívta őket, ahol aztán maga is segédkezett a tőlük menedéket kérő volt vagy éppen szervezkedő szabadságharcosok, köztük Rózsafi Mátyás republikánus újságíró vagy Váradi József rejtegetésében.
A Horváth-család partiumi származású, de nem tudni, mikor és hogyan kerültek az orbaiszéki Telekre, „a világ középére”, ahogy az ottaniak előszeretettel nevezik falujukat. A 17. században már biztosan ott éltek, mert okiratok tanúskodnak itteni pereskedéseikről, a közvetkező században pedig a ma álló kúria is megépült, ahol később Károly, Janka és testvéreik születtek.
A Horváth család a szabadságharcban
1848-ban a család nem sokat gondolkodott, hogy melyik oldalra álljon, pedig például Teleki Horváth Miklós előbb császári és királyi hadfőhadnagyként szolgált, hogy aztán honvédként haljon hősi halált a híres piski csatában, Horváth Ignácz honvédezredes pedig az aldobolyi hídnál sebesült meg Háromszék önvédelme során. Janka testvérei közül a legkisebb,
A kiegyezést követően aztán egészen a képviselőház alelnöki tisztségéig vitte, 1891-ben pedig kulcsszerepet játszott a Magyar Hírlap újraindításában, melynek első főszerkesztője volt.
A postaréti emlékmű 1899-ben
Fotó: Korabeli képeslap
Kisebbik bátyja, az eleve katonának tanuló
Ő is harcolt Garibaldi zászlója alatt, itthon Segesvár tanfelügyelőjeként munkálkodott az erdélyi oktatás fellendítésén.
ám 1870-ben Fogaras, majd Küküllő vármegye főispáni székébe ülhetett be. A legidősebb testvérhez,
A marosvásárhelyi kollégiumban tanult, az erdélyi királyi táblánál dolgozott kancellistakét, ám édesapja betegsége, illetve halála okán kénytelen volt hazaköltözni Telekre, birtokot irányítani, a család ügyeit igazgatni. 1848 novemberében azonban már nemzetőr tisztként harcolt a vesztes marosvásárhelyi ütközetben.
A székely mártírok emlékműve napjainkban
Fotó: Haáz Vince
Az elárult összeesküvés
A feddhetetlen jellemű Kossuth-huszár utána Háromszékre menekült, végül ő is Zsibónál tette le a fegyvert, majd a teleki kúriában húzta meg magát. Csakhamar a Makk-féle összeesküvés egyik főszereplőjévé vált, annak szervezői az ő balavásári présházában dolgozták ki a tervezett fegyveres felkelés részleteit, nem sejtvén, hogy Bíró Mihály személyében áruló férkőzött be közéjük.
közvetlenül volt tanára, Török János és annak sógora, Gálffy Mihály kivégzése előtt. A csíkszéki mozgalom vezetőjét, Veress Ignácot már 1851 decemberében letartóztatták Pesten, és Pozsonyban akasztották fel, Váradi Józsefet és Bartalis Ferencet a sepsiszentgyörgyi Őrkőn küldte halálba a hóhér 1854. április 29-én, a fogságból megszökő, és így némi időt nyerő, erdővidéki Bertalan Lászlót és Benedek Dánielt pedig ugyancsak a Postaréten, május 27-én. A kegyelemben részesülteket 15–18 évi várfogsággal sújtották.
Az emlékezés lángja
Fotó: Haáz Vince
Janka a kiegyezést után, szülőföldjét végleg elhagyva Budán – 1873-tól számítva tulajdonképpen Budapesten – élt, közismert írónőnek számított. Több lapban jelentek meg tárcái, versei, 1896-ban pedig első regénye is Fátum címmel, amelyet Benedek Elek egyszerűen „letehetetlennek” minősített. Sosem ment férjhez, gyereke nem született – de most hadd ne feddjünk fel több részletet kalandos életéből, hogy a kötet megvásárlóinak is maradjon izgalmas olvasnivaló.
„Menekült nélkül soha nem volt a ház. Több hónapon át volt nálunk Váradi Józsi, akit kivégeztek. Szép, magas fiatalember volt. Gyönyörű tenor hangja esténként nem egyszer gyönyörködtette a társaságot. Károllyal duettet énekeltek. Neki szép bariton hangja volt. Bátran, nem nagyon ügyelgetve jobbra-balra mulatoztak. Tudták, hogy közöttünk és a falubeliek közt nem akad áruló. Telek népe feltétlenül ragaszkodott hozzánk, és testével megvédelmezte volna a családhoz tartozókat.
Akkor tanultam megismerni a székelyek sajátságos jellemét. Nagyon bajos azt a népet uralni, ravasz, bizalmatlan, óvatos és bátor. De ha meg van győződve arról, hogy valaki feltétlen becsületes, épp oly bátor és okosabb, mint ő, annak meghódol, vakon engedelmeskedik és ahhoz hűségesen ragaszkodik. Azért ragaszkodott a székelység annyira Bemhez, mert látta, hogy ezek az általa sokra becsült tulajdonságok mind megvannak benne, szavát sem értette, mert hiszen Bem alig tudott egy-két szót magyarul, mégis lelkesedéssel követték őt a harcba.”
(Részlet Horváth Janka visszaemlékezéséből)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon
Történelmi nap a benzinkutaknál
A rovat további cikkei
Tojásíró maratonnal hangolódhatnak a húsvétra Sepsiszentgyörgyön
Március utolsó napján elkezdődnek a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány méltán népszerű tojásdíszítő műhelymunkái. A húsvéti készülődést éjszakába nyúló tojásíró maratonnal zárják április harmadikán, nagypénteken.
Tojásíró maratonnal hangolódhatnak a húsvétra Sepsiszentgyörgyön
Ők kapnak idén Pro Urbe díjat Sepsiszentgyörgyön
A csütörtökön napirendre kerülő tanácshatározat alapján Fekete Márta műépítész, Márkus András plébános, Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke és Opra Mariana Sanda intenzív terápiás főorvos kapja Sepsiszentgyörgy Pro Urbe díját.
Ők kapnak idén Pro Urbe díjat Sepsiszentgyörgyön
Felfüggesztették egy vendéglátóhely működését, amiért alkohollal szolgálták ki a kiskorúakat
A sepsiszentgyörgyi rendőrök pénzbírságot szabtak ki a város egyik vendéglátóhelyének, amiért egy alkalmazott alkoholt szolgált fel egy 16 és egy 17 éves fiatalnak. A bírság mellé az önkormányzat elrendelte a helyiség tevékenységének felfüggesztését.
Felfüggesztették egy vendéglátóhely működését, amiért alkohollal szolgálták ki a kiskorúakat
Hiába a felújított rendelők és lakások, ha lasszóval sem sikerül háziorvost fogni
Székelyföld-szerte egyre kritikusabb az egészségügyi alapellátás helyzete, főként a vidéki településeken. Csak Háromszéken egy év leforgása alatt heten vonultak nyugdíjba, az aktív háziorvosok több mint fele pedig már a hatvanas éveiben jár.
Hiába a felújított rendelők és lakások, ha lasszóval sem sikerül háziorvost fogni
Pályaorientációs és jövőképformáló programok a háromszéki középiskolásoknak
A diákoknak szenteli a 2026-os esztendőt Kovászna Megye Tanácsa. A középiskolásoknak szóló, élményalapú programcsomagot a háromszéki fiatalok igényeinek figyelembevételével állítják össze.
Pályaorientációs és jövőképformáló programok a háromszéki középiskolásoknak
Ha nem omlott volna össze, akkor is lebontották volna az erősdi Olt-hidat
Leszakadt az Erősdöt és Botfalut összekötő átkelő március 24-én. Az Olt folyón átívelő híd a tavalyi árvíz során megrongálódott, bontása már esedékes volt, ugyanis helyére újat épít az előpataki önkormányzat.
Ha nem omlott volna össze, akkor is lebontották volna az erősdi Olt-hidat
Leszakadt egy híd Erősd és Botfalu között
Teljesen leszakadt egy híd a 33A jelzésű községi úton Erősd és Botfalu között, ezért a hatóságok lezárják az érintett útszakaszt.
Leszakadt egy híd Erősd és Botfalu között
Több száz előkészítős diák kezdi összevont osztályban a tanévet Háromszéken
Több mint kétezer helyet hirdettek meg a háromszéki iskolák előkészítő osztályaiban a 2026–2027-es tanévre. A beiskolázási terv szerint megközelítőleg hatvan olyan tanintézmény van, ahol a magyar kisdiákok összevont osztályban kezdik a tanévet.
Több száz előkészítős diák kezdi összevont osztályban a tanévet Háromszéken
Fellélegezhetnek a vadászegyesületek, enyhülhet a medveveszély a székelyföldi településeken is
Jócskán megemelkedik 2026-ban és 2027-ben a megelőzési célú medvekilövési kvóta. A cél a populáció egyensúlyának visszaállítása és a folyamatos ember–vadvilág konfliktusok visszaszorítása. A folyamatról a szenátus után a képviselőháznak is szavaznia kell.
Fellélegezhetnek a vadászegyesületek, enyhülhet a medveveszély a székelyföldi településeken is
Már most sokan érdeklődnek az épülő kovásznai wellnessközpont majdani munkahelyei iránt
Ha lesz pénz, a munka üteme lehetővé teszi, hogy még ebben az évben befejezzék a wellnessközpont építését Kovásznán. Az önkormányzat fogja működtetni, mintegy hatvanfős személyzettel, és már most jelentős az érdeklődés az állások iránt.
Már most sokan érdeklődnek az épülő kovásznai wellnessközpont majdani munkahelyei iránt
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!