A székely mártír húgának emlékiratai
Az orbaiteleki Horváth–Deák-kúria, ahol a szerző született
Fotó: kastelyerdelyben/Szabó Tamás
A székely hősök emléktáblájába aranybetűkkel kellene bevésni a teleki Horváth Károly nevét, akit többedmagával végeztek ki a marosvásárhelyi Postaréten. Testvérhúga majd száz évvel később mondta tollba a történteket, emlékiratát kedden mutatják be.
Kocsis Károly
2024. december 10., 14:232024. december 10., 14:23
A Somogyi Gréta szakértő gondozásában a Kriterion Téka-sorozatában megjelenő, Horváth Janka visszaemlékezései és elbeszélései című kötetet december 10-én, kedden 18 órától mutatják be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A munkáról, illetve a székely múlt általa megidézett korszakáról, valamint a könyv szerzőjének és szereplőinek életéről Nagy Zoltán történész beszélget a szerkesztővel.
„A visszaemlékezések, emlékiratok nagyon fontos forrásai a történészeknek, hiszen egyéni véleményt fogalmaznak meg, de éppen emiatt némi fenntartással kell ezeket kezelni. Közreadásuk indokolt, mert olyan társadalom-, család- és kortörténeti új információkkal gazdagítják a tudományt, ami segít az események szélesebb spektrumú megértésében és elemzésében. A ’48-as szabadságharcot és következményeit szubjektív szemszögből rögzítő visszaemlékezések erdélyi szinten amúgy is ritkaságnak számítanak, de a Makk-féle összeesküvésben játszott szerepéért épp 170 éve, 1854-ben kivégzett Horváth Károly húgaként a szerző a szokásosnál is mélyebb érintettséggel eleveníti fel a történteket, és próbálja értelmezni azok következményeit” – olvashatjuk a kötet előszavában.
A székely mártírok postaréti emlékműve a Vasárnapi Újság egyik 1875. évi számában
Fotó: Vasárnapi Újság (1875)
Nagyváradi és teleki Horváth Janka nem saját kezűleg vetette papírra visszaemlékezéseit a szabadságharcról és az azt követő erdélyi eseményekről, hanem Okolicsányi Kuthy Dezsőné szül. báró Horváth Ilonának mondta tollba 80 éves korában, 1919-ben. A következő évben, 1920. április 28-án aztán meg is halt Budapesten, de előbb még alaposan átnézte a kéziratot, és ahol szükségesnek vélte, belejavított.
Kilencévesen árván
Maga a szerző 1839-ben született, anyja, Béldi Jozefa 1847 januárjában, 55 éves korában hunyt el, apja, Horváth Károly, Csíkszék – Orbaiszékre is kiterjedő joghatósággal bíró – alkirálybírója jó másfél évvel később, a szabadságharc idején. A családfő szerepe ekkor az alig 20 éves Károlyra hárult, Janka pedig Zeyk Jánosné Béldi Johannához került Brassóba, azaz ellenséges környezetbe. A város Bem serege általi elfoglalásakor, 1849 márciusában nagynénje házában személyesen is találkozott az öt hónappal később, immáron hadifogságban életének önkezével véget vető Kiss Sándor ezredessel és Czetz János későbbi tábornokkal; az utóbbi nevével fémjelzett mindkét bálon szorgalmason táncolt.
– emlékezett vissza élete alkonyán. A szabadságharc bukása után Károly bátyja a nénjével együtt Telekre hívta őket, ahol aztán maga is segédkezett a tőlük menedéket kérő volt vagy éppen szervezkedő szabadságharcosok, köztük Rózsafi Mátyás republikánus újságíró vagy Váradi József rejtegetésében.
A Horváth-család partiumi származású, de nem tudni, mikor és hogyan kerültek az orbaiszéki Telekre, „a világ középére”, ahogy az ottaniak előszeretettel nevezik falujukat. A 17. században már biztosan ott éltek, mert okiratok tanúskodnak itteni pereskedéseikről, a közvetkező században pedig a ma álló kúria is megépült, ahol később Károly, Janka és testvéreik születtek.
A Horváth család a szabadságharcban
1848-ban a család nem sokat gondolkodott, hogy melyik oldalra álljon, pedig például Teleki Horváth Miklós előbb császári és királyi hadfőhadnagyként szolgált, hogy aztán honvédként haljon hősi halált a híres piski csatában, Horváth Ignácz honvédezredes pedig az aldobolyi hídnál sebesült meg Háromszék önvédelme során. Janka testvérei közül a legkisebb,
A kiegyezést követően aztán egészen a képviselőház alelnöki tisztségéig vitte, 1891-ben pedig kulcsszerepet játszott a Magyar Hírlap újraindításában, melynek első főszerkesztője volt.
A postaréti emlékmű 1899-ben
Fotó: Korabeli képeslap
Kisebbik bátyja, az eleve katonának tanuló
Ő is harcolt Garibaldi zászlója alatt, itthon Segesvár tanfelügyelőjeként munkálkodott az erdélyi oktatás fellendítésén.
ám 1870-ben Fogaras, majd Küküllő vármegye főispáni székébe ülhetett be. A legidősebb testvérhez,
A marosvásárhelyi kollégiumban tanult, az erdélyi királyi táblánál dolgozott kancellistakét, ám édesapja betegsége, illetve halála okán kénytelen volt hazaköltözni Telekre, birtokot irányítani, a család ügyeit igazgatni. 1848 novemberében azonban már nemzetőr tisztként harcolt a vesztes marosvásárhelyi ütközetben.
A székely mártírok emlékműve napjainkban
Fotó: Haáz Vince
Az elárult összeesküvés
A feddhetetlen jellemű Kossuth-huszár utána Háromszékre menekült, végül ő is Zsibónál tette le a fegyvert, majd a teleki kúriában húzta meg magát. Csakhamar a Makk-féle összeesküvés egyik főszereplőjévé vált, annak szervezői az ő balavásári présházában dolgozták ki a tervezett fegyveres felkelés részleteit, nem sejtvén, hogy Bíró Mihály személyében áruló férkőzött be közéjük.
közvetlenül volt tanára, Török János és annak sógora, Gálffy Mihály kivégzése előtt. A csíkszéki mozgalom vezetőjét, Veress Ignácot már 1851 decemberében letartóztatták Pesten, és Pozsonyban akasztották fel, Váradi Józsefet és Bartalis Ferencet a sepsiszentgyörgyi Őrkőn küldte halálba a hóhér 1854. április 29-én, a fogságból megszökő, és így némi időt nyerő, erdővidéki Bertalan Lászlót és Benedek Dánielt pedig ugyancsak a Postaréten, május 27-én. A kegyelemben részesülteket 15–18 évi várfogsággal sújtották.
Az emlékezés lángja
Fotó: Haáz Vince
Janka a kiegyezést után, szülőföldjét végleg elhagyva Budán – 1873-tól számítva tulajdonképpen Budapesten – élt, közismert írónőnek számított. Több lapban jelentek meg tárcái, versei, 1896-ban pedig első regénye is Fátum címmel, amelyet Benedek Elek egyszerűen „letehetetlennek” minősített. Sosem ment férjhez, gyereke nem született – de most hadd ne feddjünk fel több részletet kalandos életéből, hogy a kötet megvásárlóinak is maradjon izgalmas olvasnivaló.
„Menekült nélkül soha nem volt a ház. Több hónapon át volt nálunk Váradi Józsi, akit kivégeztek. Szép, magas fiatalember volt. Gyönyörű tenor hangja esténként nem egyszer gyönyörködtette a társaságot. Károllyal duettet énekeltek. Neki szép bariton hangja volt. Bátran, nem nagyon ügyelgetve jobbra-balra mulatoztak. Tudták, hogy közöttünk és a falubeliek közt nem akad áruló. Telek népe feltétlenül ragaszkodott hozzánk, és testével megvédelmezte volna a családhoz tartozókat.
Akkor tanultam megismerni a székelyek sajátságos jellemét. Nagyon bajos azt a népet uralni, ravasz, bizalmatlan, óvatos és bátor. De ha meg van győződve arról, hogy valaki feltétlen becsületes, épp oly bátor és okosabb, mint ő, annak meghódol, vakon engedelmeskedik és ahhoz hűségesen ragaszkodik. Azért ragaszkodott a székelység annyira Bemhez, mert látta, hogy ezek az általa sokra becsült tulajdonságok mind megvannak benne, szavát sem értette, mert hiszen Bem alig tudott egy-két szót magyarul, mégis lelkesedéssel követték őt a harcba.”
(Részlet Horváth Janka visszaemlékezéséből)
CsíkszékA rovat további cikkei
Orvoshiány Kézdivásárhelyen: belátható időn belül javulhat a helyzet a kórházban
Altatóorvos hiánya miatt ideiglenesen a sepsiszentgyörgyi megyei kórházba irányították át a sürgősségi és szülészeti esetek egy részét Kézdivásárhelyről. A kórházigazgató abban bízik, hogy a következő hetekben pótolni tudják az orvoshiányt.
Orvoshiány Kézdivásárhelyen: belátható időn belül javulhat a helyzet a kórházban
Szorongás és teljesítménykényszer az iskolában
A szorongás mindig abból ered, hogy feltételezgetünk – általában rosszat –, ennek következtében beszűkül a gondolkodásunk – véli a pszichológus. Az iskolában sokféle módon konfliktusba kerülhet a pedagógus és a diák szükséglete.
Szorongás és teljesítménykényszer az iskolában
Julcsa és Ábel is megérkezett a LEGO-székelykapu mellé
Népviseletes figurákkal egészül ki a Kerestély Koppány által megalkotott, legókockákból épült székelykapu. A gazdasszony neve Julcsa, a „legszebb székely menyecske”, párja pedig Ábel, aki „akkora kópé, hogy még a kockából is kicsavarja a viccet”.
Julcsa és Ábel is megérkezett a LEGO-székelykapu mellé
Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után
Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után
Pinokkió fog megelevenedni a Háromszék Táncszínház színpadán
Világszerte ismert történetet választott új bemutatójához a Háromszék Táncszínház: Carlo Collodi Pinokkiója kel életre a tánc nyelvén. Ez az első alkalom, hogy a magyar nyelvterületen ilyen táncszínházi formában állítják színpadra a fabábú kalandjait.
Pinokkió fog megelevenedni a Háromszék Táncszínház színpadán
Több évtizedig formáltak embereket, sorsokat – a magyar kormány elismerésében részesültek
Több évtizedes elkötelezett munkája elismeréseképpen tizennyolc oktató vette át szerdán délután a Székely Mikó Kollégium múzeumtermében a magyar kormány által adományozott pedagógus szolgálati emlékérmet.
Több évtizedig formáltak embereket, sorsokat – a magyar kormány elismerésében részesültek
Hőlégballonnal Háromszék fölött – Csernátonban találkoznak a sportág szerelmesei
Két év kihagyás után újra lesz hőlégballonos találkozó Háromszéken. A repülés eme válfajának szerelmesei ez alkalommal a felsőcsernátoni Malomkertben gyűlnek össze, de laikus érdeklődőkre is számítanak.
Hőlégballonnal Háromszék fölött – Csernátonban találkoznak a sportág szerelmesei
Pro Urbe díjra várnak jelöléseket Kézdivásárhelyen
Ismét lehet jelöléseket benyújtani a rangos városi elismerésre: Kézdivásárhely 2026-ban is odaítéli a Pro Urbe díjat egy arra érdemes személynek. A kitüntetést hagyományosan a városnapok keretében adják át, a jelöléseket március 16-ig várják.
Pro Urbe díjra várnak jelöléseket Kézdivásárhelyen
Bolondok tánca: húsba vágó, keserédes humorban bővelkedő történet
Lev Birinszkij 1912-ben napvilágot látott komikus-szatirikus, váratlan fordulatokban bővelkedő művéből készül előadás a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban. A Bolondok tánca című darab Bélai Marcel rendezésében kerül bemutatásra február 23-án.
Bolondok tánca: húsba vágó, keserédes humorban bővelkedő történet
Wass Albert-felolvasómaraton Kézdivásárhelyen
Általában minden február utolsó hétvégéjére időzítik, ötven-hatvan helyszín csatlakozik hozzá a világ azon részeiről, ahol magyarok élnek. A vakációra való tekintettel Kézdivásárhelyen már február 19-én megtartják a Wass Albert-felolvasómaratont.
Wass Albert-felolvasómaraton Kézdivásárhelyen
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!