A székely mártír húgának emlékiratai
Az orbaiteleki Horváth–Deák-kúria, ahol a szerző született
Fotó: kastelyerdelyben/Szabó Tamás
A székely hősök emléktáblájába aranybetűkkel kellene bevésni a teleki Horváth Károly nevét, akit többedmagával végeztek ki a marosvásárhelyi Postaréten. Testvérhúga majd száz évvel később mondta tollba a történteket, emlékiratát kedden mutatják be.
Kocsis Károly
2024. december 10., 14:232024. december 10., 14:23
A Somogyi Gréta szakértő gondozásában a Kriterion Téka-sorozatában megjelenő, Horváth Janka visszaemlékezései és elbeszélései című kötetet december 10-én, kedden 18 órától mutatják be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A munkáról, illetve a székely múlt általa megidézett korszakáról, valamint a könyv szerzőjének és szereplőinek életéről Nagy Zoltán történész beszélget a szerkesztővel.
„A visszaemlékezések, emlékiratok nagyon fontos forrásai a történészeknek, hiszen egyéni véleményt fogalmaznak meg, de éppen emiatt némi fenntartással kell ezeket kezelni. Közreadásuk indokolt, mert olyan társadalom-, család- és kortörténeti új információkkal gazdagítják a tudományt, ami segít az események szélesebb spektrumú megértésében és elemzésében. A ’48-as szabadságharcot és következményeit szubjektív szemszögből rögzítő visszaemlékezések erdélyi szinten amúgy is ritkaságnak számítanak, de a Makk-féle összeesküvésben játszott szerepéért épp 170 éve, 1854-ben kivégzett Horváth Károly húgaként a szerző a szokásosnál is mélyebb érintettséggel eleveníti fel a történteket, és próbálja értelmezni azok következményeit” – olvashatjuk a kötet előszavában.
A székely mártírok postaréti emlékműve a Vasárnapi Újság egyik 1875. évi számában
Fotó: Vasárnapi Újság (1875)
Nagyváradi és teleki Horváth Janka nem saját kezűleg vetette papírra visszaemlékezéseit a szabadságharcról és az azt követő erdélyi eseményekről, hanem Okolicsányi Kuthy Dezsőné szül. báró Horváth Ilonának mondta tollba 80 éves korában, 1919-ben. A következő évben, 1920. április 28-án aztán meg is halt Budapesten, de előbb még alaposan átnézte a kéziratot, és ahol szükségesnek vélte, belejavított.
Kilencévesen árván
Maga a szerző 1839-ben született, anyja, Béldi Jozefa 1847 januárjában, 55 éves korában hunyt el, apja, Horváth Károly, Csíkszék – Orbaiszékre is kiterjedő joghatósággal bíró – alkirálybírója jó másfél évvel később, a szabadságharc idején. A családfő szerepe ekkor az alig 20 éves Károlyra hárult, Janka pedig Zeyk Jánosné Béldi Johannához került Brassóba, azaz ellenséges környezetbe. A város Bem serege általi elfoglalásakor, 1849 márciusában nagynénje házában személyesen is találkozott az öt hónappal később, immáron hadifogságban életének önkezével véget vető Kiss Sándor ezredessel és Czetz János későbbi tábornokkal; az utóbbi nevével fémjelzett mindkét bálon szorgalmason táncolt.
– emlékezett vissza élete alkonyán. A szabadságharc bukása után Károly bátyja a nénjével együtt Telekre hívta őket, ahol aztán maga is segédkezett a tőlük menedéket kérő volt vagy éppen szervezkedő szabadságharcosok, köztük Rózsafi Mátyás republikánus újságíró vagy Váradi József rejtegetésében.
A Horváth-család partiumi származású, de nem tudni, mikor és hogyan kerültek az orbaiszéki Telekre, „a világ középére”, ahogy az ottaniak előszeretettel nevezik falujukat. A 17. században már biztosan ott éltek, mert okiratok tanúskodnak itteni pereskedéseikről, a közvetkező században pedig a ma álló kúria is megépült, ahol később Károly, Janka és testvéreik születtek.
A Horváth család a szabadságharcban
1848-ban a család nem sokat gondolkodott, hogy melyik oldalra álljon, pedig például Teleki Horváth Miklós előbb császári és királyi hadfőhadnagyként szolgált, hogy aztán honvédként haljon hősi halált a híres piski csatában, Horváth Ignácz honvédezredes pedig az aldobolyi hídnál sebesült meg Háromszék önvédelme során. Janka testvérei közül a legkisebb,
A kiegyezést követően aztán egészen a képviselőház alelnöki tisztségéig vitte, 1891-ben pedig kulcsszerepet játszott a Magyar Hírlap újraindításában, melynek első főszerkesztője volt.
A postaréti emlékmű 1899-ben
Fotó: Korabeli képeslap
Kisebbik bátyja, az eleve katonának tanuló
Ő is harcolt Garibaldi zászlója alatt, itthon Segesvár tanfelügyelőjeként munkálkodott az erdélyi oktatás fellendítésén.
ám 1870-ben Fogaras, majd Küküllő vármegye főispáni székébe ülhetett be. A legidősebb testvérhez,
A marosvásárhelyi kollégiumban tanult, az erdélyi királyi táblánál dolgozott kancellistakét, ám édesapja betegsége, illetve halála okán kénytelen volt hazaköltözni Telekre, birtokot irányítani, a család ügyeit igazgatni. 1848 novemberében azonban már nemzetőr tisztként harcolt a vesztes marosvásárhelyi ütközetben.
A székely mártírok emlékműve napjainkban
Fotó: Haáz Vince
Az elárult összeesküvés
A feddhetetlen jellemű Kossuth-huszár utána Háromszékre menekült, végül ő is Zsibónál tette le a fegyvert, majd a teleki kúriában húzta meg magát. Csakhamar a Makk-féle összeesküvés egyik főszereplőjévé vált, annak szervezői az ő balavásári présházában dolgozták ki a tervezett fegyveres felkelés részleteit, nem sejtvén, hogy Bíró Mihály személyében áruló férkőzött be közéjük.
közvetlenül volt tanára, Török János és annak sógora, Gálffy Mihály kivégzése előtt. A csíkszéki mozgalom vezetőjét, Veress Ignácot már 1851 decemberében letartóztatták Pesten, és Pozsonyban akasztották fel, Váradi Józsefet és Bartalis Ferencet a sepsiszentgyörgyi Őrkőn küldte halálba a hóhér 1854. április 29-én, a fogságból megszökő, és így némi időt nyerő, erdővidéki Bertalan Lászlót és Benedek Dánielt pedig ugyancsak a Postaréten, május 27-én. A kegyelemben részesülteket 15–18 évi várfogsággal sújtották.
Az emlékezés lángja
Fotó: Haáz Vince
Janka a kiegyezést után, szülőföldjét végleg elhagyva Budán – 1873-tól számítva tulajdonképpen Budapesten – élt, közismert írónőnek számított. Több lapban jelentek meg tárcái, versei, 1896-ban pedig első regénye is Fátum címmel, amelyet Benedek Elek egyszerűen „letehetetlennek” minősített. Sosem ment férjhez, gyereke nem született – de most hadd ne feddjünk fel több részletet kalandos életéből, hogy a kötet megvásárlóinak is maradjon izgalmas olvasnivaló.
„Menekült nélkül soha nem volt a ház. Több hónapon át volt nálunk Váradi Józsi, akit kivégeztek. Szép, magas fiatalember volt. Gyönyörű tenor hangja esténként nem egyszer gyönyörködtette a társaságot. Károllyal duettet énekeltek. Neki szép bariton hangja volt. Bátran, nem nagyon ügyelgetve jobbra-balra mulatoztak. Tudták, hogy közöttünk és a falubeliek közt nem akad áruló. Telek népe feltétlenül ragaszkodott hozzánk, és testével megvédelmezte volna a családhoz tartozókat.
Akkor tanultam megismerni a székelyek sajátságos jellemét. Nagyon bajos azt a népet uralni, ravasz, bizalmatlan, óvatos és bátor. De ha meg van győződve arról, hogy valaki feltétlen becsületes, épp oly bátor és okosabb, mint ő, annak meghódol, vakon engedelmeskedik és ahhoz hűségesen ragaszkodik. Azért ragaszkodott a székelység annyira Bemhez, mert látta, hogy ezek az általa sokra becsült tulajdonságok mind megvannak benne, szavát sem értette, mert hiszen Bem alig tudott egy-két szót magyarul, mégis lelkesedéssel követték őt a harcba.”
(Részlet Horváth Janka visszaemlékezéséből)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Teljesen kitiltanák a játéktermeket Sepsiszentgyörgyről
Sok megválaszolatlan kérdés van még a kormány önkormányzatok érintő megszorításaival kapcsolatban, de arról alig esik szó, hogy a tervezett intézkedéscsomag pozitívumokat is tartalmaz: például ki lehet majd tiltani a játéktermeket a településekről.
Teljesen kitiltanák a játéktermeket Sepsiszentgyörgyről
Századik születésnapját ünnepli Boér Imre úzvölgyi veterán
Pontosan száz éve, 1925. szeptember 18-án született Magyarhermányban Boér Imre nyugalmazott tanár, az úzvölgyi csata veterán harcosa.
Századik születésnapját ünnepli Boér Imre úzvölgyi veterán
Halálos áldozatokat követelő tűzesetek Háromszéken
Az idei év első nyolc hónapjában 107 tűzeset történt, több közülük emberi áldozatot is követelt: három személy elhunyt, egy pedig megsérült. A Kovászna megyei tűzoltóság összesítése szerint az anyagi károk értéke csaknem hétmillió lej.
Halálos áldozatokat követelő tűzesetek Háromszéken
Kihasználnák az aktív turizmusban rejlő potenciált Sepsiszéken
Négy hónapot adott magának a Sepsi Metropoliszövezet ahhoz, hogy kidolgozza a térségben az aktív turizmus fejlesztési lehetőségeit, és konkrét javaslatokat fogalmazzon meg rövid-, közép- és hosszútávra.
Kihasználnák az aktív turizmusban rejlő potenciált Sepsiszéken
Bántalmazás miatt őrizetbe vettek két fiatalembert Háromszéken
Két fiatalember bántalmazott egy másik férfit Lemhény határában kedden, az illetőket csütörtökön őrizetbe vette a rendőrség.
Bántalmazás miatt őrizetbe vettek két fiatalembert Háromszéken
A találós kérdés, amire nem tudjuk a választ: mi lesz a kis községekkel, ha elküldik az alkalmazottak felét?
A kormány által tervezett közigazgatási reform értelmében a kis polgármesteri hivataloknál akár 45 százalékos leépítésre is sor kerülhet. Málnás polgármestere szerint a változás válságos helyzetbe hozná a községet, és megbénítaná a fejlődést.
A találós kérdés, amire nem tudjuk a választ: mi lesz a kis községekkel, ha elküldik az alkalmazottak felét?
Formát ölt a Sapientia EMTE sepsiszentgyörgyi kampusza
Tavasszal még az alapozási munkálatokat végezték, fél évvel később „kinőtt a földből” a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új kampusza. Az építkezésről és a sepsiszentgyörgyi kar jövőjéről Tonk Márton rektor beszélt a Székelyhonnak.
Formát ölt a Sapientia EMTE sepsiszentgyörgyi kampusza
Nincs elég gyermek, be kellett zárni a néhány éve felújított iskolát
Derült égből villámcsapásként érte a barátosi általános iskola vezetőségét, hogy augusztusban kiderült: megszűnik a pákéi iskola. A helyzetet kialakulásában közrejátszottak a szülők, a kormány által elrendelt megszorítások és a demográfiai helyzet is.
Nincs elég gyermek, be kellett zárni a néhány éve felújított iskolát
Tízezerrel kevesebben strandoltak az idén Sepsiszentgyörgyön – ruhás fürdőzők okoztak felfordulást
Jóval kevesebb fürdőző látogatott el idén a sepsiszentgyörgyi strandra: 2024-hez viszonyítva mintegy tízezerrel kevesebben váltottak jegyet. Az incidensek sem segítettek a helyzeten: több esetben is ruhás fürdőzőket kellett kivezetni a területről.
Tízezerrel kevesebben strandoltak az idén Sepsiszentgyörgyön – ruhás fürdőzők okoztak felfordulást
Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány
Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.
Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!