Hirdetés
Hirdetés

A székely mártír húgának emlékiratai

Az orbaiteleki Horváth–Deák-kúria, ahol a szerző született •  Fotó: kastelyerdelyben/Szabó Tamás

Az orbaiteleki Horváth–Deák-kúria, ahol a szerző született

Fotó: kastelyerdelyben/Szabó Tamás

A székely hősök emléktáblájába aranybetűkkel kellene bevésni a teleki Horváth Károly nevét, akit többedmagával végeztek ki a marosvásárhelyi Postaréten. Testvérhúga majd száz évvel később mondta tollba a történteket, emlékiratát kedden mutatják be.

Kocsis Károly

2024. december 10., 14:232024. december 10., 14:23

A Somogyi Gréta szakértő gondozásában a Kriterion Téka-sorozatában megjelenő, Horváth Janka visszaemlékezései és elbeszélései című kötetet december 10-én, kedden 18 órától mutatják be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A munkáról, illetve a székely múlt általa megidézett korszakáról, valamint a könyv szerzőjének és szereplőinek életéről Nagy Zoltán történész beszélget a szerkesztővel.

„A visszaemlékezések, emlékiratok nagyon fontos forrásai a történészeknek, hiszen egyéni véleményt fogalmaznak meg, de éppen emiatt némi fenntartással kell ezeket kezelni. Közreadásuk indokolt, mert olyan társadalom-, család- és kortörténeti új információkkal gazdagítják a tudományt, ami segít az események szélesebb spektrumú megértésében és elemzésében. A ’48-as szabadságharcot és következményeit szubjektív szemszögből rögzítő visszaemlékezések erdélyi szinten amúgy is ritkaságnak számítanak, de a Makk-féle összeesküvésben játszott szerepéért épp 170 éve, 1854-ben kivégzett Horváth Károly húgaként a szerző a szokásosnál is mélyebb érintettséggel eleveníti fel a történteket, és próbálja értelmezni azok következményeit” – olvashatjuk a kötet előszavában.

A székely mártírok postaréti emlékműve Galéria

A székely mártírok postaréti emlékműve a Vasárnapi Újság egyik 1875. évi számában

Fotó: Vasárnapi Újság (1875)

Nagyváradi és teleki Horváth Janka nem saját kezűleg vetette papírra visszaemlékezéseit a szabadságharcról és az azt követő erdélyi eseményekről, hanem Okolicsányi Kuthy Dezsőné szül. báró Horváth Ilonának mondta tollba 80 éves korában, 1919-ben. A következő évben, 1920. április 28-án aztán meg is halt Budapesten, de előbb még alaposan átnézte a kéziratot, és ahol szükségesnek vélte, belejavított.

Kilencévesen árván

Maga a szerző 1839-ben született, anyja, Béldi Jozefa 1847 januárjában, 55 éves korában hunyt el, apja, Horváth Károly, Csíkszék – Orbaiszékre is kiterjedő joghatósággal bíró – alkirálybírója jó másfél évvel később, a szabadságharc idején. A családfő szerepe ekkor az alig 20 éves Károlyra hárult, Janka pedig Zeyk Jánosné Béldi Johannához került Brassóba, azaz ellenséges környezetbe. A város Bem serege általi elfoglalásakor, 1849 márciusában nagynénje házában személyesen is találkozott az öt hónappal később, immáron hadifogságban életének önkezével véget vető Kiss Sándor ezredessel és Czetz János későbbi tábornokkal; az utóbbi nevével fémjelzett mindkét bálon szorgalmason táncolt.

Idézet
Ott voltam, láttam, amíg el nem nyomott az álom

– emlékezett vissza élete alkonyán. A szabadságharc bukása után Károly bátyja a nénjével együtt Telekre hívta őket, ahol aztán maga is segédkezett a tőlük menedéket kérő volt vagy éppen szervezkedő szabadságharcosok, köztük Rózsafi Mátyás republikánus újságíró vagy Váradi József rejtegetésében.

Hirdetés

A Horváth-család partiumi származású, de nem tudni, mikor és hogyan kerültek az orbaiszéki Telekre, „a világ középére”, ahogy az ottaniak előszeretettel nevezik falujukat. A 17. században már biztosan ott éltek, mert okiratok tanúskodnak itteni pereskedéseikről, a közvetkező században pedig a ma álló kúria is megépült, ahol később Károly, Janka és testvéreik születtek.

A Horváth család a szabadságharcban

1848-ban a család nem sokat gondolkodott, hogy melyik oldalra álljon, pedig például Teleki Horváth Miklós előbb császári és királyi hadfőhadnagyként szolgált, hogy aztán honvédként haljon hősi halált a híres piski csatában, Horváth Ignácz honvédezredes pedig az aldobolyi hídnál sebesült meg Háromszék önvédelme során. Janka testvérei közül a legkisebb,

Gyula (1843–1897) még csak ötéves volt ugyan a szabadságharc kitörésekor, de 1860-ban belépett az olaszországi magyar légióba, és Garibaldi kitüntetésére is rászolgált.

A kiegyezést követően aztán egészen a képviselőház alelnöki tisztségéig vitte, 1891-ben pedig kulcsszerepet játszott a Magyar Hírlap újraindításában, melynek első főszerkesztője volt.

A postaréti emlékmű 1899-ben •  Fotó: Korabeli képeslap Galéria

A postaréti emlékmű 1899-ben

Fotó: Korabeli képeslap

Kisebbik bátyja, az eleve katonának tanuló

László (1835–1908) már 13 évesen futárszolgálatot vállalt, és megbízhatóságáról mindent elmond az, hogy 1849 júniusában Kiss Sándor ezredes rábízta a zászlóalj pénztárát.

Ő is harcolt Garibaldi zászlója alatt, itthon Segesvár tanfelügyelőjeként munkálkodott az erdélyi oktatás fellendítésén.

Honvédhuszár főhadnagy Mihály bátyja (1830–1898) az utolsó óráig kitartott, 11 nappal Világos után, Zsibónál adta meg magát,

ám 1870-ben Fogaras, majd Küküllő vármegye főispáni székébe ülhetett be. A legidősebb testvérhez,

Károlyhoz (1829–1854) már nem volt ilyen kegyes a sors.

A marosvásárhelyi kollégiumban tanult, az erdélyi királyi táblánál dolgozott kancellistakét, ám édesapja betegsége, illetve halála okán kénytelen volt hazaköltözni Telekre, birtokot irányítani, a család ügyeit igazgatni. 1848 novemberében azonban már nemzetőr tisztként harcolt a vesztes marosvásárhelyi ütközetben.

A székely mártírok emlékműve napjainkban •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A székely mártírok emlékműve napjainkban

Fotó: Haáz Vince

Az elárult összeesküvés

A feddhetetlen jellemű Kossuth-huszár utána Háromszékre menekült, végül ő is Zsibónál tette le a fegyvert, majd a teleki kúriában húzta meg magát. Csakhamar a Makk-féle összeesküvés egyik főszereplőjévé vált, annak szervezői az ő balavásári présházában dolgozták ki a tervezett fegyveres felkelés részleteit, nem sejtvén, hogy Bíró Mihály személyében áruló férkőzött be közéjük.

Horváth Károlyt 1852 tartóztatták le, 1854. március 10-én akasztották fel a marosvásárhelyi Postaréten,

közvetlenül volt tanára, Török János és annak sógora, Gálffy Mihály kivégzése előtt. A csíkszéki mozgalom vezetőjét, Veress Ignácot már 1851 decemberében letartóztatták Pesten, és Pozsonyban akasztották fel, Váradi Józsefet és Bartalis Ferencet a sepsiszentgyörgyi Őrkőn küldte halálba a hóhér 1854. április 29-én, a fogságból megszökő, és így némi időt nyerő, erdővidéki Bertalan Lászlót és Benedek Dánielt pedig ugyancsak a Postaréten, május 27-én. A kegyelemben részesülteket 15–18 évi várfogsággal sújtották.

Az emlékezés lángja •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Az emlékezés lángja

Fotó: Haáz Vince

Janka a kiegyezést után, szülőföldjét végleg elhagyva Budán – 1873-tól számítva tulajdonképpen Budapesten – élt, közismert írónőnek számított. Több lapban jelentek meg tárcái, versei, 1896-ban pedig első regénye is Fátum címmel, amelyet Benedek Elek egyszerűen „letehetetlennek” minősített. Sosem ment férjhez, gyereke nem született – de most hadd ne feddjünk fel több részletet kalandos életéből, hogy a kötet megvásárlóinak is maradjon izgalmas olvasnivaló.

„Menekült nélkül soha nem volt a ház. Több hónapon át volt nálunk Váradi Józsi, akit kivégeztek. Szép, magas fiatalember volt. Gyönyörű tenor hangja esténként nem egyszer gyönyörködtette a társaságot. Károllyal duettet énekeltek. Neki szép bariton hangja volt. Bátran, nem nagyon ügyelgetve jobbra-balra mulatoztak. Tudták, hogy közöttünk és a falubeliek közt nem akad áruló. Telek népe feltétlenül ragaszkodott hozzánk, és testével megvédelmezte volna a családhoz tartozókat.

Akkor tanultam megismerni a székelyek sajátságos jellemét. Nagyon bajos azt a népet uralni, ravasz, bizalmatlan, óvatos és bátor. De ha meg van győződve arról, hogy valaki feltétlen becsületes, épp oly bátor és okosabb, mint ő, annak meghódol, vakon engedelmeskedik és ahhoz hűségesen ragaszkodik. Azért ragaszkodott a székelység annyira Bemhez, mert látta, hogy ezek az általa sokra becsült tulajdonságok mind megvannak benne, szavát sem értette, mert hiszen Bem alig tudott egy-két szót magyarul, mégis lelkesedéssel követték őt a harcba.”

(Részlet Horváth Janka visszaemlékezéséből)

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 23., csütörtök

A munkavédelmi felkészítők haszna: senki nem sérült meg az idősotthonban keletkezett tűzben

Tűz ütött ki szerdán hajnalban a kézdivásárhelyi Zenóbia idősotthon konyhájában. A helyiség teljesen kiégett, de a gyors beavatkozásnak és a személyzet helyes reakciójának köszönhetően a lángokat rövid idő alatt megfékezték, és senki sem sérült meg.

A munkavédelmi felkészítők haszna: senki nem sérült meg az idősotthonban keletkezett tűzben
Hirdetés
2026. április 23., csütörtök

Szombat délutánig várja a látogatókat a kézdivásárhelyi Virágvarázs vásár

Csütörtökön kezdődött, és szombat délutánig várja látogatóit a Kézdivásárhely főterére berendezkedett vásár. A Virágvarázs kiültetésre váró dísz- és haszonnövények gazdag és színes tárházát kínálja.

Szombat délutánig várja a látogatókat a kézdivásárhelyi Virágvarázs vásár
2026. április 23., csütörtök

Tavalyhoz képest kevesebb pénzből gazdálkodhat Kézdivásárhely

Kézdivásárhely képviselőtestülete egyöntetűen, ellenvetés nélkül fogadta el 2026. évre szóló költségevetés tervezetét. A céhes város idén közel 113 millió lejből gazdálkodhat, ami tavalyhoz képest közel 14,5 millió lejes mínuszt jelent.

Tavalyhoz képest kevesebb pénzből gazdálkodhat Kézdivásárhely
2026. április 23., csütörtök

Megkönnyíti az illyefalvi önkormányzat a gazdák számára a traktorok műszaki vizsgáztatását

Az illyefalvi önkormányzat várja azon gazdák jelentkezését, akik élnének azzal a felajánlott lehetőséggel, hogy helyben elvégeztetik a traktorok műszaki vizsgáztatását.

Megkönnyíti az illyefalvi önkormányzat a gazdák számára a traktorok műszaki vizsgáztatását
Hirdetés
2026. április 23., csütörtök

Vállalkozókat keresnek diákok mentorálására Háromszéken

Vállalkozói mentorprogramot hirdet a Diákok Éve keretében Kovászna Megye Tanácsa. A kezdeményezés olyan háromszéki vállalkozókat és elismert szakembereket szólít meg, akik a következő generációt szeretnék inspirálni saját példájukkal.

Vállalkozókat keresnek diákok mentorálására Háromszéken
2026. április 23., csütörtök

Távoltartás és nyomkövető lett a két bántalmazási ügy vége

Intézkedniük kellett a Kovászna megyei rendőröknek két családon belüli erőszak ügyében: mindkét esetben férfi bántalmazta a feleségét. Az egyik nő távoltartási végzést kért, a másik ügyben bűnügyi eljárás is indult az agresszor ellen.

Távoltartás és nyomkövető lett a két bántalmazási ügy vége
2026. április 23., csütörtök

Tettenérés után szekereket, traktort és láncfűrészt koboztak el

Lefoglaltak 16 köbméter fát, és több járművet, illetve egy láncfűrészt is elkoboztak a kézdivásárhelyi rendőrök az illegális kereskedés visszaszorítását célzó ellenőrzések során április 15. és 22. között.

Tettenérés után szekereket, traktort és láncfűrészt koboztak el
Hirdetés
2026. április 22., szerda

Baltával tört-zúzott, majd a kiérkező rendőrautót is megrongálta

Anyagi károkat okozott egy baltával, és még a rendőrökkel szemben is agresszíven viselkedett egy férfi a Kovászna megyei Dobollón, szerdán.

Baltával tört-zúzott, majd a kiérkező rendőrautót is megrongálta
2026. április 22., szerda

Telefonos applikáción keresztül értesítenek a vízhiányról

A papíralapú számlák kézbesítésének késése, illetve az ebből adódó adósságfelhalmazódás immár a múlté. A háromszékiek mostantól telefonos alkalmazás révén is jelenthetik a vízóra állását, törleszthetik a szolgáltatás ellenértékét.

Telefonos applikáción keresztül értesítenek a vízhiányról
2026. április 21., kedd

A Szent György Napok nyitókoncertjének főpróbájára is beengedik a közönséget

Elfogytak a jegyek a 33. Szent György Napok nyitókoncertjére, de minden más zenei eseményre szóló jegyre nagy a kereslet, tudtuk meg a sepsiszentgyörgyi városi kulturális szervezőirodában.

A Szent György Napok nyitókoncertjének főpróbájára is beengedik a közönséget
Hirdetés