Sérti a cigányok önérzetét az általánosítás

Békés beszélgetésre került sor hétfőn reggel az újfalvi polgármesteri hivatalban. Bár az érkezők hívatlan vendégek voltak, Egyed József polgármester örvendett látogatásuknak, hisz kiderült, önérzetesek, nem értenek egyet a rendbontók ténykedéseivel.

A tizenkét családfő nagy tisztelettel adott hangot panaszának: ugyan ők nem olvasták, de másoktól úgy hallották, hogy az újságban őket nem a legjobb fényben tüntették fel. Arra kértek az önkormányzatot, a rendőrséget és a sajtót is, hogyha a tekerőpataki rendbontásokról szólnak, nevezzék meg a tetteseket, ne általánosítsanak, az ártatlan cigány családokat ne keverjék bajba.
Egyed József polgármester felolvasta a nehezményezett írást, melyben polgárőrség létrehozását sürgetik Tekerőpatakon az egyre gyakoribb konfliktusok miatt. Hamar kiderült, az nem sérti őket, mégis kitartottak kérésük mellett.

Többen hangoztatták, a rendbontásban ők ártatlanok, a békességet szeretik, és megijesztik az olyan hírek, hogy a magyarok felgyújtanák házaikat. Fogalmak tisztázására is sor került, hisz egyik idősebb résztvevő szavaiból kiderült, szerinte a lopás csak a vastag fára vonatkozik, arra viszont, amit ők szoktak gyűjteni, a fahegyre és „karókra” egyáltalán nem. Az újfalvi rendőrparancsnok próbálta megértetni: más javainak eltulajdonítása lopás, és a törvény nem tesz különbséget vastag vagy vékony fa között.

Arra is fény derült, hogy kisebb törvényszegésekhez még más jelenlévőknek is volt közük, főleg suhanc fiaikat nem tudják kordában tartani. Ők erőfitogtatásból követnek el több elítélendő cselekedetet, így például gyakori a csendháborítás, a vendéglátóból hazamenet ablakokat kopogtatnak meg, vaskapukat rugódnak.

A tekerőpataki polgárőrség létrehozása többször is szóba jött. S bár helyeselték létrejöttét, a munkából részt vállalni nem akarnak. Egyikük ki is jelentette: hagyjuk, legyen az a magyaroké. Hosszabb beszélgetés után úgy tűnt, a döntés nem végleges, többen is segítenének a problémák megoldásában, így például a völgyi cigányok helyzetének jobbulásában. Azon a részen a legnagyobb mélyszegénység uralkodik, a gyerekek nem járnak iskolába, sem víz, sem ruha nincs hozzá, de számuk gyarapszik, félő, hogy máshonnan is idetelepednek újabb családok. A hivatalban járt küldöttség tagjai megígérték, ők is részt vesznek majd ellenőrzésekben és a beköltöző családok eltanácsolásában.

Azt is ígérték, a szociális segély elnyeréséhez szükséges munkaórákat becsülettel ledolgozzák, és ha tűzifára lesz szükségük, nem lopnak, jelentik azt a polgármesternek, hogy újabb fakészítési lehetőséget szervezzen számukra. Mi több, elhangzott, egyetértenek azzal, hogy ha valakit lopáson fognak, jelenteni kell. Csak így lehet megtartani a rendet, megvédeni az emberek javait és az ő becsületüket.

Békességgel váltak el a felek, egyikük, Kovács Mátyás, aki önkormányzati képviselőjelölt is volt, megígérte, ha vád érné a cigányokat, szívesen nyilatkozik ő is az újságban, hogy megvédhesse a közösségét, és mindkét félnek a szava szerepeljen a nyilvánosság előtt.

„Építő jellegűnek találom ezt a mai találkozót, teljesen természetes, hogy egyik és másik féllel is szóba kell állni. Jó, hogy erre igényük van, mert ez a problémamegoldás felé vezet” – fogalmazott az újfalvi rendőrparancsnok, Tepes Mihai Ioan, aki másodmagával próbál zavartalan közrendet fenntartani a községhez tartozó falvakban. Úgy látja, a probléma gyökere a szociális helyzetükből adódik: erdejük nincsen, így lopják a fát, mert tüzet muszáj rakjanak télen a házukban. A serdülő legények rendbontása is leginkább erőfitogtatás, ami jellemző az ilyen korúakra, nemzetiségtől függetlenül.

Egyed József polgármester elmondta: már várta, hogy megérkezzenek a cigányok, csak az bántja, hogy azok jöttek el, akikkel a legkevesebb a probléma. Az lenne igazán jó, ha a konfliktusok gerjesztői is belátnák, jobb békességben élni. Mert úgy tűnik, mindenki ragaszkodik szülőfalujához, Tekerőpatakon együtt kell éljen a magyar a cigánnyal. Próbál a községvezetés feltételeket szabni, a segélyeket munkához kötni, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy tisztességesen éljenek.