Műemlékké nyilvánítva mentenék meg a szárhegyi fedeles hidat

Ehhez azonban több, egymásra épülő lépést kell megtenni.

A fából készült építményt soha senki nem vette nyilvántartásba, vagyis nincs rendezett jogi helyzete, semmilyen leltárban nem szerepel, így az önkormányzatéban sem. Elsőként ezért a tulajdonviszonyokat kell tisztázni. Az önkormányzat a saját nevére tervezi telekkönyvezni az építményt, és leltárba venni. Ezt követően kezdeményeznék, hogy a hidat műemlékké nyilvánítsák.

„Azért fontos, hogy bekerüljön a műemlékek közé, mert amikor felújításra kerül sor,

Ne az legyen, hogy egyszer csak más tervek szerint egy teljesen más, vas- vagy betonhíd készül” – fogalmazott a polgármester.

Legalább százéves lehet

A fedeles híd pontos építési ideje egyelőre nem ismert. Danguly Ervin szerint nincs adat arról, hogy ki, mikor és milyen körülmények között építette, a helyiek emlékezete alapján azonban legalább százéves lehet.

A Maroson átívelő fedeles híd mindkét vége Gyergyószárhegy közigazgatási területén található, környezetében mezőgazdasági területek vannak. A híd egykor fontos összeköttetést biztosított a környék települései között: ezen keresztül lehetett eljutni Gyergyóremete, illetve a Baktai úton Gyergyóalfalu irányába is.

A helyi közösség összefogása tartotta meg. Az emberek kalákában javították, pótolták a hiányzó részeket, amikor kellett. A híd korábban két alkalommal kigyúlt, de a helyiek összefogtak és mindkét alkalommal megmentették.

– mondta a községvezető, hozzátéve, hogy a régi híd teherbírását már nem lehet összehasonlítani a mai közlekedési igényekkel.

Amíg korábban lovas szekerekkel, akár szénával megrakodva közlekedtek rajta, addig teljesen alkalmas volt arra a célra, aminek épült. Ma viszont óriási mezőgazdasági gépekkel dolgoznak a gazdák, amelyeknek már az önsúlya is hatalmas, rakománnyal pedig még nagyobb súlyt helyeznének a szerkezetre.

Meg kell őrizni, de biztonságossá is kell tenni

A híd megmentése ezért nem egyszerű feladat – mutat rá Danguly. Az önkormányzatnak olyan megoldást kell találnia, amely

„Nagyon át kell gondolni, hogyan fogjuk megcsinálni, hogy mindkét funkciót szolgálja: maradjon meg régi stílusában mint műemlék, és funkciójában feleljen meg a mai szükséges teherbírásnak. Ehhez komoly mérnöki tudás és terv kell” – hangsúlyozta a polgármester.

Az elöljáró szerint a felújításhoz szükséges terveket a jogi helyzet rendezése és a műemléki besorolás után kell elkészíteni, ezzel párhuzamosan a szükséges pénzügyi forrásokat is elő kell teremteni; az önkormányzat a következő költségvetésben szeretne erre forrást biztosítani.