Legeltetés a cárinában: panaszok, viták

Nem kevés a panaszok száma, mivel nem tartják be a legeltetési szabályzatot a városhoz közeli földeken, a cárinában. Mindeddig azonban csak szóban, egymás közt beszélték el panaszukat a gazdálkodók, csütörtökön azonban írásban is bejelentést tettek a városházán.

„Nekünk a panaszunk egyszerű: meg van tiltva, hogy a tulajdonos engedélye nélkül legeltessenek a földeken, de nincs betartva. A legnagyobb baj, hogy idegen állatok legelnek a határban, miattuk nekünk, gyergyói gazdáknak nincs ahol legeltessünk” – mondta el kérdésünkre a panaszlevelet aláírók egyike.

A bejelentés nyomán csütörtökön délben helyszíni vizsgálatot tartott a helyi rendőrség és a polgárőrség, ahol jelen volt Mezei Imre, a városháza mezőgazdasági és erdőgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó illetékese is. Csaknem teljesen gond nélkül zajlott az év tavasztól mostanig a legeltetés szempontjából. Azonban amióta lejöttek a havasokról az állatok, mindennaposak a viták. A bajt az okozza, hogy több főgazda idegen állatokat is itt legeltet.

A szabályzat viszont kimondja, hogy tilos a cárina határain belül idegen állatokat legeltetni, amint a havasról lejönnek a csordák, a marhákat haza kell adni oda, ahonnan származnak – mondta el Mezei Imre. Hozzátette: a szabályzatot minden állattartó gazda ismeri, kezébe kapta, amennyiben nem tartja be, vállalnia kell a felelősséget.

Ha van panasz, ellenőrzés is lesz

A polgárőrökkel és helyi rendőrökkel mi is kimentünk a helyszínre, a Visszafolyó felé, és végigkövettük, amint három kisebb csordát is leellenőriznek az illetékesek. A pásztorok első reakciója mindhárom esetben az volt, hogy kijelentették: nincs papírjuk ugyan, hogy ezt bizonyítsák, de a legeltetett állatok  csak olyan területeken járnak, amelyeknek tulajdonosai beleegyeztek ebbe. Idegen állat pedig nincs a csordában.

A rendőrök és polgárőrök elmondták, nem feltétlenül azért jöttek, hogy büntessenek, most csak figyelmeztetni szeretnék a pásztorokat a kötelességeikre. Ezt követően már oldódott a hangulat, a pásztorok és az ellenőrzés hírére a helyszínre érkező gazdák beleegyeztek abba, hogy ezután írásos engedélyt is szereznek a területtulajdonosoktól, hogy a további ellenőrzéseknél elkerülhetők legyenek a felesleges viták.

„Az  emberek megszokták már, hogy a polgárőrség dolgozik, és igyekszik segíteni, hogy ne legyenek problémák. Ha valaki segítséget kér tőlünk, akkor kötelességünk megtenni, amint tudunk. Így ezután is járőrözni fogunk a földeken, ellenőrizni, hogy a pásztorok valóban ott legeltetnek-e, ahol erre joguk van. Nem vitákat, személyeskedni akarunk, hanem azt, hogy mindenki tartsa be a törvényeket és egyéb szabályokat” – jelentette ki Zöld Imre polgárőr.

Idegen állat vagy gyergyói marha?

A helyszínre érkezett gazdák kijelentették: idegen állatok nincsenek a gyergyói határban, azokat mind hazaadták a tulajdonosaiknak. Az egyikük aztán annyit elmondott, hogy az általa őrzött marhák közül hat nem idevalósi. Gyorsan megjegyezte: ezeket is elviszik a napokban.

Az illető aztán azt sem tagadta: megtörtént, hogy olyan területen legeltetett, amelynek tulajdonosától nem kért engedélyt. „Adok egy bála szénát a legeltetésért, csak jöjjön utána” – mondta. Ugyanakkor azt is állította, csak olyan területen jár, ami le van kaszálva. Szerinte azt szabad, mert ott nem károsít semmit.  Ezzel teljesen ellentmond az egyik panaszos gazda. „Pár napja olvastam a Gyergyói Hírlap sms-rovatában, hogy az újfalviak intézkedést akarnak, hogy az ottani földeken is legyen rend, úgy, ahogy Alfaluban. Erre csak azt tudom mondani, könnyű Alfaluban rendet tartani, ha 150 alfalvi marha itt járja a gyergyói határt.”

Elmondták, az idegen marhák miatt a gyergyói gazdák állatait nincs, hol legeltetni, s az is előfordult, hogy a lucernát is leetették a pásztorok, ráadásul volt, akinek a kertjét is károsították.

A szokás a múlté, ma a szabályzat az érvényes

Adrian Firoiu, a helyi rendőrség vezetője szerint a hatóság nincs könnyű helyzetben, mert a legeltető pásztorok kijelentései nehezen ellenőrizhetők. Eddig az volt a szokás, hogy a gazdák szóban intézték egymás között a legeltetéssel kapcsolatos dolgokat, szóban egyeztek bele vagy tiltották meg, hogy a területeiken járhassanak az állatok. Az esetleges károk rendezését is egymás közt intézték. Ez azonban sok vitát, panaszt szül. Emiatt el kell fogadniuk a gazdáknak azt, hogy nem a a régi szokások érvényesek, hanem a szabályzat, és ezt be kell tartani. Nem szabad a tulajdonos írásos engedélye nélkül legeltetni a földeken, s tilos idegen állatokat behozni a havasról. Ha ez mégsem történik így, akkor a figyelmeztetés után büntetés következhet. Ez pedig nem olcsó.

Zöld Imre megjegyezte: a polgárőrség ugyan nem büntethet, de ha a panaszok ismétlődnek, akkor van arra elegendő emberük, hogy betereljék a mezőkön talált összes állatot a hajtókertbe, ahonnan azok, amelyek tilosban találtattak, csak kemény büntetés árán lesznek kiválthatók. Ez kétezer lej is lehet egy tehén után.