
Számos gyergyószentmiklósi gazda nyújtott be panaszt a napokban a polgármesteri hivatalhoz, amelyben azt kérik, az illetékesek tegyenek lépéseket a legeltetési szabályok betartatása érdekében. A probléma forrása, hogy számos esetben a teheneket a gazdák engedélye nélkül legeltetik a kaszálókon.
2013. október 17., 19:042013. október 17., 19:04
2013. október 17., 19:392013. október 17., 19:39
Nem kevés a panaszok száma, mivel nem tartják be a legeltetési szabályzatot a városhoz közeli földeken, a cárinában. Mindeddig azonban csak szóban, egymás közt beszélték el panaszukat a gazdálkodók, csütörtökön azonban írásban is bejelentést tettek a városházán.
„Nekünk a panaszunk egyszerű: meg van tiltva, hogy a tulajdonos engedélye nélkül legeltessenek a földeken, de nincs betartva. A legnagyobb baj, hogy idegen állatok legelnek a határban, miattuk nekünk, gyergyói gazdáknak nincs ahol legeltessünk” – mondta el kérdésünkre a panaszlevelet aláírók egyike.
A bejelentés nyomán csütörtökön délben helyszíni vizsgálatot tartott a helyi rendőrség és a polgárőrség, ahol jelen volt Mezei Imre, a városháza mezőgazdasági és erdőgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó illetékese is. Csaknem teljesen gond nélkül zajlott az év tavasztól mostanig a legeltetés szempontjából. Azonban amióta lejöttek a havasokról az állatok, mindennaposak a viták. A bajt az okozza, hogy több főgazda idegen állatokat is itt legeltet.
A szabályzat viszont kimondja, hogy tilos a cárina határain belül idegen állatokat legeltetni, amint a havasról lejönnek a csordák, a marhákat haza kell adni oda, ahonnan származnak – mondta el Mezei Imre. Hozzátette: a szabályzatot minden állattartó gazda ismeri, kezébe kapta, amennyiben nem tartja be, vállalnia kell a felelősséget.
Ha van panasz, ellenőrzés is lesz
A polgárőrökkel és helyi rendőrökkel mi is kimentünk a helyszínre, a Visszafolyó felé, és végigkövettük, amint három kisebb csordát is leellenőriznek az illetékesek. A pásztorok első reakciója mindhárom esetben az volt, hogy kijelentették: nincs papírjuk ugyan, hogy ezt bizonyítsák, de a legeltetett állatok csak olyan területeken járnak, amelyeknek tulajdonosai beleegyeztek ebbe. Idegen állat pedig nincs a csordában.
A rendőrök és polgárőrök elmondták, nem feltétlenül azért jöttek, hogy büntessenek, most csak figyelmeztetni szeretnék a pásztorokat a kötelességeikre. Ezt követően már oldódott a hangulat, a pásztorok és az ellenőrzés hírére a helyszínre érkező gazdák beleegyeztek abba, hogy ezután írásos engedélyt is szereznek a területtulajdonosoktól, hogy a további ellenőrzéseknél elkerülhetők legyenek a felesleges viták.
„Az emberek megszokták már, hogy a polgárőrség dolgozik, és igyekszik segíteni, hogy ne legyenek problémák. Ha valaki segítséget kér tőlünk, akkor kötelességünk megtenni, amint tudunk. Így ezután is járőrözni fogunk a földeken, ellenőrizni, hogy a pásztorok valóban ott legeltetnek-e, ahol erre joguk van. Nem vitákat, személyeskedni akarunk, hanem azt, hogy mindenki tartsa be a törvényeket és egyéb szabályokat” – jelentette ki Zöld Imre polgárőr.
Idegen állat vagy gyergyói marha?
A helyszínre érkezett gazdák kijelentették: idegen állatok nincsenek a gyergyói határban, azokat mind hazaadták a tulajdonosaiknak. Az egyikük aztán annyit elmondott, hogy az általa őrzött marhák közül hat nem idevalósi. Gyorsan megjegyezte: ezeket is elviszik a napokban.
Az illető aztán azt sem tagadta: megtörtént, hogy olyan területen legeltetett, amelynek tulajdonosától nem kért engedélyt. „Adok egy bála szénát a legeltetésért, csak jöjjön utána” – mondta. Ugyanakkor azt is állította, csak olyan területen jár, ami le van kaszálva. Szerinte azt szabad, mert ott nem károsít semmit. Ezzel teljesen ellentmond az egyik panaszos gazda. „Pár napja olvastam a Gyergyói Hírlap sms-rovatában, hogy az újfalviak intézkedést akarnak, hogy az ottani földeken is legyen rend, úgy, ahogy Alfaluban. Erre csak azt tudom mondani, könnyű Alfaluban rendet tartani, ha 150 alfalvi marha itt járja a gyergyói határt.”
Elmondták, az idegen marhák miatt a gyergyói gazdák állatait nincs, hol legeltetni, s az is előfordult, hogy a lucernát is leetették a pásztorok, ráadásul volt, akinek a kertjét is károsították.
A szokás a múlté, ma a szabályzat az érvényes
Adrian Firoiu, a helyi rendőrség vezetője szerint a hatóság nincs könnyű helyzetben, mert a legeltető pásztorok kijelentései nehezen ellenőrizhetők. Eddig az volt a szokás, hogy a gazdák szóban intézték egymás között a legeltetéssel kapcsolatos dolgokat, szóban egyeztek bele vagy tiltották meg, hogy a területeiken járhassanak az állatok. Az esetleges károk rendezését is egymás közt intézték. Ez azonban sok vitát, panaszt szül. Emiatt el kell fogadniuk a gazdáknak azt, hogy nem a a régi szokások érvényesek, hanem a szabályzat, és ezt be kell tartani. Nem szabad a tulajdonos írásos engedélye nélkül legeltetni a földeken, s tilos idegen állatokat behozni a havasról. Ha ez mégsem történik így, akkor a figyelmeztetés után büntetés következhet. Ez pedig nem olcsó.
Zöld Imre megjegyezte: a polgárőrség ugyan nem büntethet, de ha a panaszok ismétlődnek, akkor van arra elegendő emberük, hogy betereljék a mezőkön talált összes állatot a hajtókertbe, ahonnan azok, amelyek tilosban találtattak, csak kemény büntetés árán lesznek kiválthatók. Ez kétezer lej is lehet egy tehén után.
Két személyautó ütközött össze szombat hajnalban Gyergyószentmiklóson, a balesetben egy 72 éves nő megsérült, az egyik sofőr leheletében pedig alkoholt mutatott ki az szonda.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
Egy lángoló mezőgazdasági épülethez riasztották szerdán reggel a tűzoltókat Gyergyóremetére: egy nagyméretű istálló gyulladt ki egy farmon. Szerencsére sem emberi sérülés nem történt, sem állatokban nem esett kár.
szóljon hozzá!