Kutyaharapásból kutyakomédia

Harai Tünde rendszeresen sportol, lakóhelyéről kerékpárral megy a focipályáig, ott szalad, majd szintén kerékpárral haza – hogy jól kezdődjön a napja. Kedden reggel, amikor a pályáról hazafelé tartott, találkozott egy lánnyal, aki rendszeresen reggelente sétáltatja a kutyáit. Már köszönő viszonyban is vannak, olyan gyakran találkoznak. Azon a reggelen a két pórázon sétáltatott eb mellett volt egy harmadik, szabadon, amelyik megugatta a kerékpározó Tündét, majd, amikor leszállt bringáról, lábába harapott. Nem volt egyértelmű, hogy a lányhoz tartozik-e a “harapós”, de tény, hogy hozzá ment vissza, aki megfenyítette. Tünde, mint mesélte, úgy vette ki a lány szavaiból, hogy nem sajátja, de gondját viseli valamilyen szinten ennek a házőrzőnek is.

A következő út a sürgősségre vezetett. A várakozás után nevét tudakolták, majd közölték, tetanusz elleni oltás nincs, jobb, ha a fertőző osztályon próbálkozik. „Még le sem fertőtlenítették a tenyérnyi sebet” – mondta erről az áldozat.

A fertőző osztályon rövid időn belül közölték, ingyenes oltás nincs. Ráadásul az is rá hárult, derítse ki, a támadója be volt-e oltva veszettség ellen.

„Eljöttem a kórházból, megkerestem a kutyás lányt, akitől megtudtam, érvényes az eb oltása. Vissza a fertőzőre, közöltem a jó hírt, ők pedig az újabb utam okát: vigyek a kutya oltásáról igazolást. Újra megkerestem a lányt, ő megkereste az oltási papírt, aztán a gyógyszertárban megvettem a gyógyszert, családorvosommal beadattam, majd visszatértem a fertőző osztályra a kutya könyvével, ahol fertőtlenítették, bekötözték a sebemet”.

Ez három órába telt, mondja Tünde, aki nem tud napirendre térni a történtek után. Miért is fizetünk egészségügyi biztosítást? Miért nem lehet megoldani az utcákon kóborló ebek kérdését? Ma őt, holnap mást harapnak meg a kutyák, iskolába igyekvő gyerekeket, öregeket..., és mi lesz, ha még az oltási igazolást sem tudják az áldozatok előkeríteni? – sorjáznak benne a kérdések. „Én szeretem az állatokat, de ez így nem normális! Valami módja kell legyen annak, hogy Gyergyószentmiklóson engem a kutya ne rágjon le a bicikliről” - fakad ki elkeseredetten. És ha már ennyit járkált a harapás miatt – mint mondja –, nem restelli, felmegy a polgármesterhez is, hogy kálváriáját előadja, hátha legalább másokon segíthet.