Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:23

Éjszaka helyett már az esti órákban: így néz ki a légiriadós Ro-Alert, amit vasárnap kiküldtek

21:15

Jól hajrázott a Háromszéki Ágyúsok, de a miskolciak lezárták a párharcot

21:09

Az Acélbikákat is kétvállra fektette, sorozatban harmadszor nyert otthon a Sportklub

20:57

Édes ízek, óriási méretek Sepsiszentgyörgy főterén

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Tömeges rosszullétbe torkollt a szombat esti rendezvény, vörös beavatkozási tervet rendeltek el

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

„Nyugodjon meg, itt Románia van, nem Magyarország” – magyarul is odaszúrt Dan Tanasă az RMDSZ-nek

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Adóemelés nélkül, alacsonyabb áfával – Tánczos Barna több pontban foglalta össze az RMDSZ céljait

Változik a hulladékgazdálkodási rendszer decembertől Csíkszeredában, a számlázás is másként lesz

Feketébe öltözve tiltakoznak a diákok a kötelező iskolai egyenruha ellen

Jubilál a gyergyói képi emlékezetet őrző Gyergyói DIA

Fotó: Gergely Imre

Tíz éve gyűjti és teszi közkinccsé Gyergyószék fényképeken megörökített múltját a Gyergyói DIA. A Tarisznyás Márton Múzeum munkatársai idén bejárják a térséget, hogy újabb embereket nyerjenek meg az ügynek: megmentsék a fotókon fennmaradt értékeket.

Gergely Imre

2026. február 01., 13:112026. február 01., 13:11

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum digitális interaktív fotóarchívuma számára 2026 jubileumi év: tíz éve indult útjára a kezdeményezés. A Gyergyói-medence képi örökségét összegyűjtő, rendszerező és közkinccsé tevő adatbázis ma már megkerülhetetlen forrás a kutatók és a helytörténet iránt érdeklődők számára.

A Gyergyói DIA egy olyan felület, ahová bárki feltölthet régi fotókat. Ezeket szakszerűen adatolják, megjelölve a helyszínt, az időpontot, az ábrázolt személyeket, közösségeket, eseményeket, életképeket – magyarázza Szőcs Levente megbízott múzeumigazgató. Így

a képek nemcsak megmaradnak, hanem visszakereshető, ellenőrizhető formában őrződnek meg, később is kutatható információkkal egészülnek ki.

A jubileumi évben a múzeum munkatársai kilépnek a falak közül: találkozókat szerveznek a Gyergyói-medence településein. Ezek közül az elsőre Szárhegyen került sor. A következő találkozó Gyergyóditróban lesz február 24-én, 15 órától.

Fotó: Gergely Imre

Ezeken az eseményeken szeretnék megszólítani mindazokat, akik régi fotókat őriznek, gyűjtenek, vagy tudásukkal gazdagíthatnák az archívumot. El szeretnék érni azokat is, akiknek családi albumuk, családi eseményekről készült fényképeik vannak, hiszen

a kutatók számára egy-egy ilyen kép sokkal több információt hordoz annál, mint ami elsőre szembetűnik

Akár a háttérben látható szobabelsők, akár a szabadban készült felvételeken megjelenő melléképületek, házak, szerszámok, bútorok, a rolnizott falak, a kiakasztott családi fotók és hasonlók is értékes adalékai a múlt történeteinek. Az ilyen fotók közzétételénél mindig megjelölik a tulajdonos nevét vagy a beküldő családét.

Fotó: Gergely Imre

Gál Levente muzeológus elmondása szerint

már közel 3000 digitalizált felvétel érhető el a Gyergyói DIA-n.

Sok közülük szakszerűen szkennelt kép, de olyan is akad, amelyet a tulajdonos telefonnal fényképezett le és töltött fel, viszont ezek is értékesek. A platformon elérhető felvételek közzététel előtt komoly szűrésen esnek át: kategorizálják őket, és pontosan megjelölik, hogy mi, illetve ki látható a képeken, mikor vagy milyen időszakban készültek, milyen témához, kulcsszóhoz kapcsolhatók.

Fotó: Gergely Imre

Az egykori hivatásos vagy amatőr fényképészekhez is szeretnének eljutni, illetve megtalálni a hagyatékaikat, megmaradt munkáikat. A 20. század elején még kevesebben fotóztak, éppen ezért ezek a hagyatékok rendkívül értékesek. A szocializmus idején már sok családban volt fényképezőgép, és akár a papíron kidolgozott, de negatívtekercsek formájában fennmaradt képek is nagy jelentőséggel bírhatnak.

Az archívumot kizárólag az analóg fotózás termékei érdeklik, vagyis nagyjából a 2000-es évek elejéig készült felvételek,

amikor még az akkoriban elterjedt „szappantartókkal” fotóztak az emberek – a kamerás mobiltelefonok megjelenése előtti idők emlékei.

Fotó: Gergely Imre

A folyamatosan növekedő adatbázis és ennek használata ugyanakkor gyakran újabb technikai kérdéseket is felvet, a webes alkalmazás egyes elemeit, például a keresőmotorját időnként érdemes továbbfejleszteni. Ebből a szempontból is fontosak a felhasználói visszajelzések, továbbá külön szerencsés helyzet, hogy a projekt informatikai fejlesztője, Bajkó Nándor, illetve az általa irányított Repyx-csapat nemcsak szolgáltatóként áll hozzá a projekthez, hanem érzékeny a téma iránt, a muzeológusok és a programozók megtalálták azt a közös nyelvet, ami a sikerhez szükséges.

A régi fotók feldolgozásához a projekt működtetői önkénteseket is keresnek,

és már most is vannak jelentkezők. Egyesek a szkennelésben, mások az adatolásban segítenek, míg mások azon dolgoznak, hogy a DIA román és angol nyelven is teljeskörűen elérhető legyen. Gál Levente kiemelte: míg a közösségi médiában sok értékes kép ellenőrizetlenül kering, a Gyergyói DIA adatbázisában ezek rendszerezve, hiteles információkkal ellátva maradnak fenn az utókor számára. Az önkéntesek munkájához szükséges eszközöket is tudják biztosítani.

Fotó: Gergely Imre

A munkát jelenleg különleges eszköz is segíti:

a budapesti Néprajzi Múzeum jóvoltából Gyergyószentmiklóson van egy csúcstechnológiás, fotónegatívok és pozitívok digitalizálására egyaránt alkalmas berendezés.

Ennek segítségével dolgozták fel többek között azt az 500 üvegnegatívot is, amelyeket az 1920–1930-as években Vákár László és Szász István készített, illetve épp a napokban fejezték be a néhai Balázs Miklós fotográfus több ezer helytörténeti jelentőségű fotónegatívjának digitalizálását is. A képek kutatása ezzel párhuzamosan zajlik, és a tervek szerint kiállítás és kiadvány is születik belőlük idén ősszel.