
A megyehatár megállapítása Úzvölgye hovatartozását is egyértelművé teszi
Fotó: Pinti Attila
Ősszel kezdődik annak a közigazgatási pernek a tárgyalása, amelyet még tavaly indított Csíkszentmárton a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében. Egy másik, az úzvölgyi katonatemető miatt indult bírósági eljárás során Dormánfalva fellebbezést nyújtott be a számára kedvezőtlen ítélet ellen.
2021. augusztus 01., 22:042021. augusztus 01., 22:04
2021. augusztus 02., 14:142021. augusztus 02., 14:14
Másfél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkezdődhessen a Csíkszentmárton által kezdeményezett, Úzvölgye hovatartozása szempontjából fontos bírósági eljárás, amelynek célja
A keresetet tavaly februárban iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, ezután azonban elhúzódó procedúra következett a bíróság illetékességének megállapítása érdekében.

A bíróságtól kéri Csíkszentmárton a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítását. Az 1968-tól bevezetett, az ország közigazgatási felosztásáról rendelkező törvény szerint Úzvölgye Csíkszentmárton része.
Az Úzvölgyét saját tulajdonának tekintő, és több csíki közbirtokossági területet önhatalmúlag telekkönyveztető Dormánfalva, illetve a Bákó Megyei Tanács azt kérték a Hargita Megyei Törvényszéktől, hogy
Fotó: Pinti Attila
Miután beadványukat tavaly nyáron elfogadták, és átküldték az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszékre, a szentmártoniak is ennek megfelelően jártak el, azt kérve az utóbbitól, hogy mivel ugyanúgy nem illetékes a tárgyalás lefolytatására, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a per tárgyalásának helyszínét. Ezzel telt-múlt az idő,
Nemrég vált nyilvánossá, hogy az első tárgyalást szeptemberben tartják. Csíkszentmárton keresetlevelében azt kérte a bíróságtól, hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt
A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.

Nem a Bákó Megyei Törvényszék hoz döntést abban a perben, amelyet Csíkszentmárton indított a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében. A per helyszínét a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelöli ki.
Miután Dormánfalva 2019-ben jogszerűtlenül román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott úzvölgyi sírkertben,
Fotó: Pinti Attila
A persorozat első, csíkszentmártoniak számára kedvező ítélete idén májusban született meg, amikor a Bákó Megyei Törvényszék megállapította, a dormánfalvi önkormányzat 2019. március 29-i, és június 25-i határozatai, amelyekkel a haditemető 7979 négyzetméteres területét a város közvagyonába vették, érvényüket veszítik.
Így jogerős határozatot a perben a Bákói Ítélőtábla fog hozni, ez pedig döntően befolyásolja majd a többi bírósági eljárás kimenetelét is, amelyek tárgyalását mindaddig felfüggesztették, amíg ez a per nem zárul le.

Fontos határozat született szerdán az úzvölgyi haditemető miatt Csíkszentmárton és a moldvai Dormánfalva között zajló egyik perben: a Bákó Megyei Törvényszék elsőfokú döntése érvénytelenítette azt a dormánfalvi önkormányzati határozatot, amely a Bákó megyei város közvagyonába vette a sírkertet
Előzmények
Dormánfalva önkormányzata 2019. márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő sírkertben. Korábban a temetőt Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox egyházi szertartással történt felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
Hó formájában érkezik a csapadék a hegyvidéken, ez alól nem kivétel a Madarasi Hargita sem, ahol havazásba váltott át az eső május 13-án. Ezt a Szentegyházi Meteo Állomás Facebook-oldala jelezte a délben közzétett bejegyzésében.
Hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a könyvkiadásra, és miként tudnak működni a kiadók? Mekkora példányszámban jelennek meg a könyvek, és hogyan alakul a vásárlóerő? Két székelyföldi könyvvásár között erdélyi könyvkiadók vezetőivel beszélgettünk.
Nicușor Dan szerint a jelenleg zajló hibrid hadviselés sem annak a jele, hogy Oroszország békét és stabilitást akarna Európában.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog együtt kormányozni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) akkor sem, ha technokrata miniszterelnököt neveznek ki – jelentette ki kedden Mircea Abrudean szenátusi elnök.
Kedd éjfélkor hivatalba lépett a Tisza-kormány; szerdán 15 órától Ópusztaszeren tartják az első kormányülést – közölte Magyar Péter miniszterelnök kedd este a Facebook-oldalán.
Ingyenesen állítják ki az első elektronikus személyi igazolványt a 14. életévüket betöltött polgárok számára június 30-ig.
Egyfajta oktatóvideót készített a Vâlcea megyei csendőrség abból az amatőr felvételből, amit azok az emberek készítettek, akik nem voltak hajlandók megvárni a beavatkozó egységet, és maguk próbálták meg elhajtani a medvét egy lapáttal.
szóljon hozzá!