
A megyehatár megállapítása Úzvölgye hovatartozását is egyértelművé teszi
Fotó: Pinti Attila
Ősszel kezdődik annak a közigazgatási pernek a tárgyalása, amelyet még tavaly indított Csíkszentmárton a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében. Egy másik, az úzvölgyi katonatemető miatt indult bírósági eljárás során Dormánfalva fellebbezést nyújtott be a számára kedvezőtlen ítélet ellen.
2021. augusztus 01., 22:042021. augusztus 01., 22:04
2021. augusztus 02., 14:142021. augusztus 02., 14:14
Másfél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkezdődhessen a Csíkszentmárton által kezdeményezett, Úzvölgye hovatartozása szempontjából fontos bírósági eljárás, amelynek célja
A keresetet tavaly februárban iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, ezután azonban elhúzódó procedúra következett a bíróság illetékességének megállapítása érdekében.

A bíróságtól kéri Csíkszentmárton a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítását. Az 1968-tól bevezetett, az ország közigazgatási felosztásáról rendelkező törvény szerint Úzvölgye Csíkszentmárton része.
Az Úzvölgyét saját tulajdonának tekintő, és több csíki közbirtokossági területet önhatalmúlag telekkönyveztető Dormánfalva, illetve a Bákó Megyei Tanács azt kérték a Hargita Megyei Törvényszéktől, hogy
Fotó: Pinti Attila
Miután beadványukat tavaly nyáron elfogadták, és átküldték az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszékre, a szentmártoniak is ennek megfelelően jártak el, azt kérve az utóbbitól, hogy mivel ugyanúgy nem illetékes a tárgyalás lefolytatására, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a per tárgyalásának helyszínét. Ezzel telt-múlt az idő,
Nemrég vált nyilvánossá, hogy az első tárgyalást szeptemberben tartják. Csíkszentmárton keresetlevelében azt kérte a bíróságtól, hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt
A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.

Nem a Bákó Megyei Törvényszék hoz döntést abban a perben, amelyet Csíkszentmárton indított a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében. A per helyszínét a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelöli ki.
Miután Dormánfalva 2019-ben jogszerűtlenül román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott úzvölgyi sírkertben,
Fotó: Pinti Attila
A persorozat első, csíkszentmártoniak számára kedvező ítélete idén májusban született meg, amikor a Bákó Megyei Törvényszék megállapította, a dormánfalvi önkormányzat 2019. március 29-i, és június 25-i határozatai, amelyekkel a haditemető 7979 négyzetméteres területét a város közvagyonába vették, érvényüket veszítik.
Így jogerős határozatot a perben a Bákói Ítélőtábla fog hozni, ez pedig döntően befolyásolja majd a többi bírósági eljárás kimenetelét is, amelyek tárgyalását mindaddig felfüggesztették, amíg ez a per nem zárul le.

Fontos határozat született szerdán az úzvölgyi haditemető miatt Csíkszentmárton és a moldvai Dormánfalva között zajló egyik perben: a Bákó Megyei Törvényszék elsőfokú döntése érvénytelenítette azt a dormánfalvi önkormányzati határozatot, amely a Bákó megyei város közvagyonába vette a sírkertet
Előzmények
Dormánfalva önkormányzata 2019. márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő sírkertben. Korábban a temetőt Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox egyházi szertartással történt felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Sáncba borult autóhoz riasztották a dédai tűzoltóság munkatársait csütörtökön este: a balesetben egy kiskorú sérült súlyosan.
Augusztus 20-án nagy közösségben ünnepelték meg a sepsiszentgyörgyiek államalapító Szent István királyunkat, egyúttal az új kenyeret is a Szent József templom udvarán megtartott ökumenikus ünnepségen.
Amikor megtörjük a kenyeret és megosztjuk egymással, akkor azt fejezzük ki, hogy egy közösséghez tartozunk – hangzott el a székelyudvarhelyi Jézus-kápolnánál a magyar államalapítás és az új kenyér napján tartott ünnepségen.
A volt kormánykoalíció vezetői jövő héten ismét egyeztetnek Nicușor Dan államfővel a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről - jelentette be Radu Burnete elnöki tanácsadó a Cotroceni-palotában tartott csütörtöki megbeszélés után.
Augusztus 20-án, Szent István és az Új kenyér ünnepén idén is összegyűlt a marosvásárhelyi magyarság egy része, hogy áldást kérjenek a magyar népre és az új kenyérre, amely összeköt bennünket vallási és közösségi hovatartozástól függetlenül.
Előzetes letartóztatásban marad az a hét személy, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira a Récekeresztúr községhez tartozó Kecskehátán – döntött csütörtökön a Kolozs megyei törvényszék.
Megkéselte apját egy 13 éves lány a Temes megyei Bogároson (Bulgăruș), miután a férfi késsel támadt a gyermek édesanyjára – közölte a Temes megyei rendőrség.
Az államalapító Szent István királyra emlékeztek augusztus 20-án Csíkszeredában. A Mikó-vár udvarán tartott ünnepségen a magyar államiság és a keresztény örökség mellett a közösség összetartó ereje, valamint az új kenyér is a középpontba került.
Az Európai Bizottság szerint nincs ok aggodalomra az unió gázellátásának biztonságával kapcsolatban a téli szezon előtt, a gáztározók töltöttsége csaknem 62 százalékos – közölte csütörtökön Eva Hrncirova, a brüsszeli testület illetékes szóvivője.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
szóljon hozzá!