
A megyehatár megállapítása Úzvölgye hovatartozását is egyértelművé teszi
Fotó: Pinti Attila
Ősszel kezdődik annak a közigazgatási pernek a tárgyalása, amelyet még tavaly indított Csíkszentmárton a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében. Egy másik, az úzvölgyi katonatemető miatt indult bírósági eljárás során Dormánfalva fellebbezést nyújtott be a számára kedvezőtlen ítélet ellen.
2021. augusztus 01., 22:042021. augusztus 01., 22:04
2021. augusztus 02., 14:142021. augusztus 02., 14:14
Másfél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkezdődhessen a Csíkszentmárton által kezdeményezett, Úzvölgye hovatartozása szempontjából fontos bírósági eljárás, amelynek célja
A keresetet tavaly februárban iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, ezután azonban elhúzódó procedúra következett a bíróság illetékességének megállapítása érdekében.

A bíróságtól kéri Csíkszentmárton a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítását. Az 1968-tól bevezetett, az ország közigazgatási felosztásáról rendelkező törvény szerint Úzvölgye Csíkszentmárton része.
Az Úzvölgyét saját tulajdonának tekintő, és több csíki közbirtokossági területet önhatalmúlag telekkönyveztető Dormánfalva, illetve a Bákó Megyei Tanács azt kérték a Hargita Megyei Törvényszéktől, hogy
Fotó: Pinti Attila
Miután beadványukat tavaly nyáron elfogadták, és átküldték az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszékre, a szentmártoniak is ennek megfelelően jártak el, azt kérve az utóbbitól, hogy mivel ugyanúgy nem illetékes a tárgyalás lefolytatására, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a per tárgyalásának helyszínét. Ezzel telt-múlt az idő,
Nemrég vált nyilvánossá, hogy az első tárgyalást szeptemberben tartják. Csíkszentmárton keresetlevelében azt kérte a bíróságtól, hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt
A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.

Nem a Bákó Megyei Törvényszék hoz döntést abban a perben, amelyet Csíkszentmárton indított a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében. A per helyszínét a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelöli ki.
Miután Dormánfalva 2019-ben jogszerűtlenül román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott úzvölgyi sírkertben,
Fotó: Pinti Attila
A persorozat első, csíkszentmártoniak számára kedvező ítélete idén májusban született meg, amikor a Bákó Megyei Törvényszék megállapította, a dormánfalvi önkormányzat 2019. március 29-i, és június 25-i határozatai, amelyekkel a haditemető 7979 négyzetméteres területét a város közvagyonába vették, érvényüket veszítik.
Így jogerős határozatot a perben a Bákói Ítélőtábla fog hozni, ez pedig döntően befolyásolja majd a többi bírósági eljárás kimenetelét is, amelyek tárgyalását mindaddig felfüggesztették, amíg ez a per nem zárul le.

Fontos határozat született szerdán az úzvölgyi haditemető miatt Csíkszentmárton és a moldvai Dormánfalva között zajló egyik perben: a Bákó Megyei Törvényszék elsőfokú döntése érvénytelenítette azt a dormánfalvi önkormányzati határozatot, amely a Bákó megyei város közvagyonába vette a sírkertet
Előzmények
Dormánfalva önkormányzata 2019. márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő sírkertben. Korábban a temetőt Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox egyházi szertartással történt felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.
Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.
A Román Rendőrség szerdán bejelentette, hogy a hatóságok az elmúlt napokban hét nemzetközileg körözött személyt hoztak vissza Romániába, akik ellen jogerős ítélet vagy letartóztatási parancs van érvényben.
Felrobbant egy munkagép abroncsa szerda reggel a konstancai kikötő egyik terminálján. A balesetben két személy életét vesztette, ketten megsérültek – közölték a Konstanca megyei hatóságok.
Az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően január elsejétől ismét emelkedik a sör, bor, alkohol és üzemanyagok jövedéki adója Romániában, immár másodszor az elmúlt hat hónapban.
Románia csatlakozik az Egyesült Államok által kezdeményezett PURL (Priority Ukraine Requirements List) programhoz, és 50 millió euróval járul hozzá Ukrajna katonai védelmének támogatásához – jelentette be szerdán a külügyminisztérium.
A fogyatékossággal élő felnőtteknek az intézményi ellátásból a közösségi életbe való átmenetét segítő intézkedéseket vezet be a kormány egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
Szigorúbb ellenőrzési és finanszírozási szabályokat vezet be a kormány a betegszabadságok területén egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!