
Az úzvölgyi katonatemető helyzete tavaly került a figyelem középpontjába
Fotó: Pinti Attila
Nem a Bákó Megyei Törvényszék hoz döntést abban a perben, amelyet Csíkszentmárton indított a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében. A per helyszínét a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelöli ki.
2020. szeptember 28., 22:002020. szeptember 28., 22:00
Sem a Hargita, sem a Bákó Megyei Törvényszék nem illetékes ítéletet hozni abban a perben, amely a két megye határát, egyúttal Csíkszentmárton és Dormánfalva közötti határt hivatott megállapítani. A bírósági eljárást, amely Úzvölgye hovatartozását is tisztázná, idén tavasszal Csíkszentmárton kezdeményezte, a keresetlevelet a Hargita Megyei Törvényszéken iktatták.
Az első tárgyaláson a bíró helyt adott a dormánfalviak beadványának és megállapította, hogy a törvényszék területileg nem illetékes a kereset tárgyalására, és átadja az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszéknek. A szentmártoniak hasonlóképpen jártak el, és ahogy ezt már korábban Gergely András polgármester jelezte, ügyvédjük beadvánnyal fordult a Bákó Megyei Törvényszékhez, kérve, hogy mivel ez az ítélőszék sem illetékes az ügyben döntést hozni, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a per tárgyalásának helyszínét. A szeptember 24-re kitűzött bákói tárgyaláson ennek megfelelő döntés született, a semleges helyszínt a későbbiekben nevezi meg a legfelsőbb bíróság.
Csíkszentmárton azt kéri a bíróságtól, hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt egy ennél korábbi, szintén 1968-as minisztertanácsi határozat alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében Úzvölgye Csíkszentmárton része. A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.
Erről a munkálat átvételekor a csíkszentmártoni polgármester írásos észrevételt nyújtott be, a hibát a hivatal azzal magyarázta, hogy kevés volt a rendelkezésre álló idő, ezért nem vették be a feladatfüzetbe Úzvölgye felmérését. A község szerint nincs jogi értéke a hibás dokumentációnak amelyre Dormánfalva is hivatkozik.
Az úzvölgyi katonatemető és kaszárnyasor kapcsán van folyamatban per, miután Dormánfalva egy évvel ezelőtt jogszerűtlenül román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott sírkertben. Az emlékművet tavaly júniusban ortodox szertartás során felszentelték, miután több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a sírkertbe.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
szóljon hozzá!