
Az úzvölgyi katonatemető helyzete tavaly került a figyelem középpontjába
Fotó: Pinti Attila
Nem a Bákó Megyei Törvényszék hoz döntést abban a perben, amelyet Csíkszentmárton indított a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében. A per helyszínét a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelöli ki.
2020. szeptember 28., 22:002020. szeptember 28., 22:00
Sem a Hargita, sem a Bákó Megyei Törvényszék nem illetékes ítéletet hozni abban a perben, amely a két megye határát, egyúttal Csíkszentmárton és Dormánfalva közötti határt hivatott megállapítani. A bírósági eljárást, amely Úzvölgye hovatartozását is tisztázná, idén tavasszal Csíkszentmárton kezdeményezte, a keresetlevelet a Hargita Megyei Törvényszéken iktatták.
Az első tárgyaláson a bíró helyt adott a dormánfalviak beadványának és megállapította, hogy a törvényszék területileg nem illetékes a kereset tárgyalására, és átadja az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszéknek. A szentmártoniak hasonlóképpen jártak el, és ahogy ezt már korábban Gergely András polgármester jelezte, ügyvédjük beadvánnyal fordult a Bákó Megyei Törvényszékhez, kérve, hogy mivel ez az ítélőszék sem illetékes az ügyben döntést hozni, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a per tárgyalásának helyszínét. A szeptember 24-re kitűzött bákói tárgyaláson ennek megfelelő döntés született, a semleges helyszínt a későbbiekben nevezi meg a legfelsőbb bíróság.
Csíkszentmárton azt kéri a bíróságtól, hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt egy ennél korábbi, szintén 1968-as minisztertanácsi határozat alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében Úzvölgye Csíkszentmárton része. A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.
Erről a munkálat átvételekor a csíkszentmártoni polgármester írásos észrevételt nyújtott be, a hibát a hivatal azzal magyarázta, hogy kevés volt a rendelkezésre álló idő, ezért nem vették be a feladatfüzetbe Úzvölgye felmérését. A község szerint nincs jogi értéke a hibás dokumentációnak amelyre Dormánfalva is hivatkozik.
Az úzvölgyi katonatemető és kaszárnyasor kapcsán van folyamatban per, miután Dormánfalva egy évvel ezelőtt jogszerűtlenül román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott sírkertben. Az emlékművet tavaly júniusban ortodox szertartás során felszentelték, miután több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a sírkertbe.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
Hó formájában érkezik a csapadék a hegyvidéken, ez alól nem kivétel a Madarasi Hargita sem, ahol havazásba váltott át az eső május 13-án. Ezt a Szentegyházi Meteo Állomás Facebook-oldala jelezte a délben közzétett bejegyzésében.
szóljon hozzá!