Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:08

Csodás magyar hokisiker az elitvébén

20:58

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság

20:33

Bukovinai szezonzáró: királycsinálók lesznek a háromszéki csapatok a 3. Ligában

20:24

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Elhúzódnak az Úzvölgyét érintő perek

A megyehatár megállapítása Úzvölgye hovatartozását is egyértelművé teszi

Fotó: Pinti Attila

Ősszel kezdődik annak a közigazgatási pernek a tárgyalása, amelyet még tavaly indított Csíkszentmárton a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében. Egy másik, az úzvölgyi katonatemető miatt indult bírósági eljárás során Dormánfalva fellebbezést nyújtott be a számára kedvezőtlen ítélet ellen.

Kovács Attila

2021. augusztus 01., 22:042021. augusztus 01., 22:04

2021. augusztus 02., 14:142021. augusztus 02., 14:14

Másfél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkezdődhessen a Csíkszentmárton által kezdeményezett, Úzvölgye hovatartozása szempontjából fontos bírósági eljárás, amelynek célja

egyértelműen kijelölni Hargita és Bákó megye, egyúttal a csíki község és a moldvai Dormánfalva közigazgatási határát.

A keresetet tavaly februárban iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, ezután azonban elhúzódó procedúra következett a bíróság illetékességének megállapítása érdekében.

korábban írtuk

Úzvölgye: határmegállapítás miatt ismét bírósághoz fordult Csíkszentmárton

A bíróságtól kéri Csíkszentmárton a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítását. Az 1968-tól bevezetett, az ország közigazgatási felosztásáról rendelkező törvény szerint Úzvölgye Csíkszentmárton része.

Tárgyalás szeptemberben

Az Úzvölgyét saját tulajdonának tekintő, és több csíki közbirtokossági területet önhatalmúlag telekkönyveztető Dormánfalva, illetve a Bákó Megyei Tanács azt kérték a Hargita Megyei Törvényszéktől, hogy

állapítsa meg, területileg nem illetékes az ügy tárgyalására.

Fotó: Pinti Attila

Miután beadványukat tavaly nyáron elfogadták, és átküldték az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszékre, a szentmártoniak is ennek megfelelően jártak el, azt kérve az utóbbitól, hogy mivel ugyanúgy nem illetékes a tárgyalás lefolytatására, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a per tárgyalásának helyszínét. Ezzel telt-múlt az idő,

végül idén februárban a legfelsőbb bíróság nem egy semleges helyszínt jelölt meg, hanem a Hargita Megyei Törvényszékre bízta az ügyet.

Nemrég vált nyilvánossá, hogy az első tárgyalást szeptemberben tartják. Csíkszentmárton keresetlevelében azt kérte a bíróságtól, hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt

egy ennél korábbi, szintén 1968-as minisztertanácsi határozat alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében Úzvölgye Csíkszentmárton része.

A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.

korábban írtuk

Úzvölgye hovatartozásáról nem Bákó megyében határoznak

Nem a Bákó Megyei Törvényszék hoz döntést abban a perben, amelyet Csíkszentmárton indított a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében. A per helyszínét a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelöli ki.

Fellebbezett Dormánfalva

Miután Dormánfalva 2019-ben jogszerűtlenül román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott úzvölgyi sírkertben,

több per is indult a terület dormánfalviak által történt közvagyonba vétele, az építkezési engedély érvénytelenítése, a terület korábbi állapotának helyreállítása és a sírkert dormánfalviak által történt telekkönyveztetésének érvénytelenítése érdekében, ehhez csatlakozik a megyehatár-per is.

Fotó: Pinti Attila

A persorozat első, csíkszentmártoniak számára kedvező ítélete idén májusban született meg, amikor a Bákó Megyei Törvényszék megállapította, a dormánfalvi önkormányzat 2019. március 29-i, és június 25-i határozatai, amelyekkel a haditemető 7979 négyzetméteres területét a város közvagyonába vették, érvényüket veszítik.

Az elsőfokú ítélet ellen a dormánfalviak fellebbezést nyújtottak be, ezt július közepén iktatták.

Így jogerős határozatot a perben a Bákói Ítélőtábla fog hozni, ez pedig döntően befolyásolja majd a többi bírósági eljárás kimenetelét is, amelyek tárgyalását mindaddig felfüggesztették, amíg ez a per nem zárul le.

korábban írtuk

Pert veszített Dormánfalva: érvénytelen az úzvölgyi haditemető bekebelezéséről szóló határozat

Fontos határozat született szerdán az úzvölgyi haditemető miatt Csíkszentmárton és a moldvai Dormánfalva között zajló egyik perben: a Bákó Megyei Törvényszék elsőfokú döntése érvénytelenítette azt a dormánfalvi önkormányzati határozatot, amely a Bákó megyei város közvagyonába vette a sírkertet

Előzmények

Dormánfalva önkormányzata 2019. márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő sírkertben. Korábban a temetőt Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox egyházi szertartással történt felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.