A nyugdíjpénztár nem lehet hibás

S. Gyula szerint más hibájáért most ő fizet

A történetről tavaly szeptemberben számoltunk be, ekkor indított pert a nyugdíjpénztár ellen S. Gyula csíkszeredai rokkantnyugdíjas, akinek kettes fokozatú rokkantságát 1979-ben Bukarestben állapították meg. 1997-ben korhatárral nyugdíjazták, az akkor kiadott végzésben is szerepel  kettes fokozatú rokkantsága. Tavaly júliusban kapta meg a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár értesítését, amely szerint a nyugdíjak 2005-ös újraszámítása során tévedésből sorolták be az egyes fokozatú rokkantak közé, és ezért nagyobb összegű nyugdíjat kapott, most vissza kell fizetnie az utóbbi három évben jogosulatlanul felvett összeget, valamivel több mint 8400 lejt.

A férfi ezt érthetetlennek tartotta, mert szerinte ő nem hibázott, és pert indított az intézmény ellen, hogy érvénytelenítsék az intézkedést. Tavaly nyáron már elkezdték levonni csökkentett nyugdíjából azt a havi 250 lejt, amelyet a téves besorolás nyomán kapott. Kérdésünkre tavaly a nyugdíjpénztár illetékese is elismerte, tévedés történt, de mint mondta, a 19/2000-es törvény úgy rendelkezik, hogy a jogosulatlanul felvett összeget az kell visszafizesse, aki felvette.

Egymásnak ellentmondó ítéletek

A per közben elindult, S. Gyula számára kedvező döntést hozott idén februárban a Hargita Megyei Törvényszék – a férfi keresetét jogosnak ítélték, és jogtalannak a pénztár döntését a pénz visszatartásáról. Az intézmény viszont fellebbezett, az ügy a marosvásárhelyi ítélőtáblához került. Itt idén júliusban tárgyalták az ügyet, mint S. Gyula elmondta, pár perc volt az egész, nem kérdeztek tőle semmit. A végleges ítélet szerint, amelyet nemrég kézbesítettek, a pénztár fellebbezését elfogadták, így a pénzt vissza kell fizetni. Egy év már lejárt a törlesztésből, még van kettő.

Megmutatta a törvényszéki végzéseket is, az egymásnak ellentmondó határozatokkal. A Hargita Megyei Törvényszék indoklása szerint a férfi semmiben nem hibázott. Az ítélőtáblától kapott indoklás viszont a 19/2000-es törvény előírásaira hivatkozik, amely szerint a jogosulatlanul felvett összeget vissza kell fizetni, függetlenül attól, hogy ki hibázott.

„Úgy érzem, valakinek a hibáját takarják ezzel az ítélettel. Nem értem, hogy nem lehetett senkit kérdőre vonni ezért” – mondta a történet végén S. Gyula. Az ítéletről a nyugdíjpénztárnál is tudnak. Boros Ágnes Anna aligazgatónő szerint az ügy sajnálatos, de hasonló esetben nem lehetne azt elvárni, hogy a jogosulatlan többletként kifizetett összegeket a pénztár alkalmazottai térítsék meg, mert az amúgy is alacsony fizetések mellett senki sem maradna a nyugdíjpénztár alkalmazásában.