
Az iszap mennyiségét csökkentik a baktériumkulturák a szennyvíztisztitónál
Fotó: Gábos Albin
A szennyvízrendszerek szagsemlegesítésében hatékonynak bizonyult a baktériumkulturák alkalmazása. A Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató három éve vezette be ezt az új technológiát a csatornahálózat tiszítítására és a dugulások elhárítására.
2025. március 04., 07:512025. március 04., 07:51
Régi problémát próbál orvosolni a regionális szolgáltató: évekkel ezelőtt többször is cikkeztünk arról, hogy csatornaszag árasztja el Csíkszereda város különböző pontjait, a Petőfi Sándor utcában is gyakran terjengett a bűz. Erre a problémára úgy tűnik hatékony megoldást jelentenek bizonyos baktériumkultúrák, amelyeket a szennyvíztisztító-rendszerek tisztítására kezdett el alkalmazni a Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató.

Állandó karbantartást igényel Csíkszereda szennyvízhálózata, a legtöbb problémát a csatornákba juttatott szilárd, nagyobb méretű hulladékok okozzák. Nagyobb esőzésekkor előfordulhat, hogy szennyvízzel kevert esővíz tőr fel a csatornákból.
Mint Lányi Kinga, a vállalat sajtófelelőse a Székelyhon érdeklődésére közölte, ezt az újszerű technológiai megoldást a Harvíz három éve kezdte el használni, először a kisebb rendszereknél, mint például Szentegyházán, Zetelakán, Csíkmadarason és Csíkszentmártonon.
– sorolta.
Tőle tudjuk, hogy az éves baktériumkultúra-szükséglet 345 kilogrammot tesz ki, amelynek beszerzési költsége évi 518 ezer lej. „A baktériumkultúrákat olyan megbízható beszállítóktól szerezzük be, akik megfelelnek az európai uniós szabványoknak és a minőségi előírásoknak” – jegyezte meg.
Fotó: Gábos Albin
A baktériumkultúrák használatát ismertetve, kiemelte a szennyvíztisztítókban és a szennyvízrendszerekben is alkalmazzák.
A szennyvíztisztítás során keletkező fölös iszap kezelése minden szennyvíztisztító telepen kihívást jelent, különösen a raktározás és a további feldolgozás szempontjából, ami nem olcsó” – magyarázta.
Hozzátette, például az ausztriai gyakorlatban a szennyvíziszapot szalmával, fanyesedékkel, zöldhulladékkal keverik, majd a keletkezett komposztokat talajjavítóként piacra dobják. Ez a módszer nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem hasznos terméket is előállít, amely gazdaságilag is előnyös. „Csíkszeredában a szennyvíztisztító-állomás európai uniós finanszírozású projekt révén hasonló komposztálási technológiát vezetünk majd be az óriásprojekt végével, amely lehetővé teszi az iszap környezetbarát feldolgozását és újrahasznosítását.
– osztotta meg.
Fotó: Gábos Albin
A szennyvíztisztítók mellett a szennyvízrendszerekben a baktériumok alkalmazásának célja szintén a szerves anyagok lebontása, továbbá a zsírok feloldása, a vezetékek tisztítása, a dugulások megelőzése és a szagsemlegesítés. Ezt a célt pedig jól szolgálták.
Erre kiváló példa a csíkszeredai Petőfi Sándor utca és a központ környéke, ahol a lakók a technológia bevezetése óta sokkal elégedettebbek” – húzta alá.

Annak ellenére, hogy felújították és szétválasztották a föld alatti esővíz- és szennyvízelvezető rendszert, a csíkszeredai sétálóutca ún. felső felében egyre erősebben érződik a csatorna bűze, a „Petőfi utcai szag”.
A felszíni víz feldolgozásának első lépése az ülepítés, ennek folyamatát segítik elő a vegyszerek használatával, amelyek a szilárd részecskéket pelyhesítik, így gyorsabbá válik az ülepítés. A vegyszereket évente egyszer szerzik be az országos elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül (SEAP), az éves szükséglet 149 tonna, amellyel 4,8 millió köbméter víz tisztítását végzik el. Lányi kiemelte, hogy az európai uniós és romániai előírásoknak megfelelően
A felszíni víz tisztításának lépései: ülepítés, amely során a nagyobb szennyeződések és lebegő anyagok leülepednek.
Fotó: Gábos Albin
Ezt követően a vizet szűrőberendezéseken vezetik át, ahol a kisebb szennyeződéseket és szilárd részecskéket távolítják el. A szűrést fertőtlenítési lépés követi, amely során klórozással semlegesítik a káros baktériumokat, ezzel biztosítva a víz mikrobiológiai tisztaságát.
A Harvíz felszíni vízforrásai: Csíkszereda (szépvízi víztározó), Székelyudvarhely (Nagy-Küküllő), Parajd (Kis-Küküllő), Ivó (Ivó pataka), Szentegyháza (Vargyas pataka).
Lányi Kinga arra is kitért, hogy a Harvíznek a központi laboratóriuma mellett három további laboratóriuma is működik Szentegyházán, Székelyudvarhelyen és Parajdon. Ezekben a laboratóriumokban több száz különféle vegyszert használnak a víz és szennyvíz minőségének ellenőrzésére.
Fotó: Gábos Albin
2024-ben a laboratórium összesen 21 715 elemzést végzett, amelyek közül 14 895 ivóvízvizsgálat volt, míg 6820 a szennyvíz elemzésére irányult. Ezek a mérések kulcsfontosságúak a vízminőség biztosításában és a környezetvédelmi előírások betartásában – jegyezte meg. Hozzátette, a vegyszerek felhasználását optimalizálják, a lehető legkisebb mennyiséget alkalmazva a vízkezelési folyamatokban.
Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.
Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.
Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.
Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.
Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.
Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.
A 2025-ös évet Románia 7,65 százalékos GDP-arányos (146,03 milliárd lejes) költségvetési hiánnyal zárta, ami 1 százalékponttal kisebb a 2024-es év végi 8,67 százalékos deficitnél – közölte kedden a pénzügyminisztérium.
A téli időszak velejárója: 30 százalékkal megnőtt az ortopédiai esetek száma a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két hétben a csúszások, esések és téli sportbalesetek miatt.
Románia miniszterelnöke kedden kijelentette, a hét végéig dönt a kormánykoalíció arról, hogy milyen módon terjeszti elő elfogadásra a helyi és központi közigazgatásról szóló, valamint a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagot.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök hétfőn este kijelentette, nem fogja elfogadni, hogy a kormány külön-külön vállaljon felelősséget a parlamentben a közigazgatási csomagért és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagért.
szóljon hozzá!