
Az iszap mennyiségét csökkentik a baktériumkulturák a szennyvíztisztitónál
Fotó: Gábos Albin
A szennyvízrendszerek szagsemlegesítésében hatékonynak bizonyult a baktériumkulturák alkalmazása. A Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató három éve vezette be ezt az új technológiát a csatornahálózat tiszítítására és a dugulások elhárítására.
2025. március 04., 07:512025. március 04., 07:51
Régi problémát próbál orvosolni a regionális szolgáltató: évekkel ezelőtt többször is cikkeztünk arról, hogy csatornaszag árasztja el Csíkszereda város különböző pontjait, a Petőfi Sándor utcában is gyakran terjengett a bűz. Erre a problémára úgy tűnik hatékony megoldást jelentenek bizonyos baktériumkultúrák, amelyeket a szennyvíztisztító-rendszerek tisztítására kezdett el alkalmazni a Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató.

Állandó karbantartást igényel Csíkszereda szennyvízhálózata, a legtöbb problémát a csatornákba juttatott szilárd, nagyobb méretű hulladékok okozzák. Nagyobb esőzésekkor előfordulhat, hogy szennyvízzel kevert esővíz tőr fel a csatornákból.
Mint Lányi Kinga, a vállalat sajtófelelőse a Székelyhon érdeklődésére közölte, ezt az újszerű technológiai megoldást a Harvíz három éve kezdte el használni, először a kisebb rendszereknél, mint például Szentegyházán, Zetelakán, Csíkmadarason és Csíkszentmártonon.
– sorolta.
Tőle tudjuk, hogy az éves baktériumkultúra-szükséglet 345 kilogrammot tesz ki, amelynek beszerzési költsége évi 518 ezer lej. „A baktériumkultúrákat olyan megbízható beszállítóktól szerezzük be, akik megfelelnek az európai uniós szabványoknak és a minőségi előírásoknak” – jegyezte meg.
Fotó: Gábos Albin
A baktériumkultúrák használatát ismertetve, kiemelte a szennyvíztisztítókban és a szennyvízrendszerekben is alkalmazzák.
A szennyvíztisztítás során keletkező fölös iszap kezelése minden szennyvíztisztító telepen kihívást jelent, különösen a raktározás és a további feldolgozás szempontjából, ami nem olcsó” – magyarázta.
Hozzátette, például az ausztriai gyakorlatban a szennyvíziszapot szalmával, fanyesedékkel, zöldhulladékkal keverik, majd a keletkezett komposztokat talajjavítóként piacra dobják. Ez a módszer nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem hasznos terméket is előállít, amely gazdaságilag is előnyös. „Csíkszeredában a szennyvíztisztító-állomás európai uniós finanszírozású projekt révén hasonló komposztálási technológiát vezetünk majd be az óriásprojekt végével, amely lehetővé teszi az iszap környezetbarát feldolgozását és újrahasznosítását.
– osztotta meg.
Fotó: Gábos Albin
A szennyvíztisztítók mellett a szennyvízrendszerekben a baktériumok alkalmazásának célja szintén a szerves anyagok lebontása, továbbá a zsírok feloldása, a vezetékek tisztítása, a dugulások megelőzése és a szagsemlegesítés. Ezt a célt pedig jól szolgálták.
Erre kiváló példa a csíkszeredai Petőfi Sándor utca és a központ környéke, ahol a lakók a technológia bevezetése óta sokkal elégedettebbek” – húzta alá.

Annak ellenére, hogy felújították és szétválasztották a föld alatti esővíz- és szennyvízelvezető rendszert, a csíkszeredai sétálóutca ún. felső felében egyre erősebben érződik a csatorna bűze, a „Petőfi utcai szag”.
A felszíni víz feldolgozásának első lépése az ülepítés, ennek folyamatát segítik elő a vegyszerek használatával, amelyek a szilárd részecskéket pelyhesítik, így gyorsabbá válik az ülepítés. A vegyszereket évente egyszer szerzik be az országos elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül (SEAP), az éves szükséglet 149 tonna, amellyel 4,8 millió köbméter víz tisztítását végzik el. Lányi kiemelte, hogy az európai uniós és romániai előírásoknak megfelelően
A felszíni víz tisztításának lépései: ülepítés, amely során a nagyobb szennyeződések és lebegő anyagok leülepednek.
Fotó: Gábos Albin
Ezt követően a vizet szűrőberendezéseken vezetik át, ahol a kisebb szennyeződéseket és szilárd részecskéket távolítják el. A szűrést fertőtlenítési lépés követi, amely során klórozással semlegesítik a káros baktériumokat, ezzel biztosítva a víz mikrobiológiai tisztaságát.
A Harvíz felszíni vízforrásai: Csíkszereda (szépvízi víztározó), Székelyudvarhely (Nagy-Küküllő), Parajd (Kis-Küküllő), Ivó (Ivó pataka), Szentegyháza (Vargyas pataka).
Lányi Kinga arra is kitért, hogy a Harvíznek a központi laboratóriuma mellett három további laboratóriuma is működik Szentegyházán, Székelyudvarhelyen és Parajdon. Ezekben a laboratóriumokban több száz különféle vegyszert használnak a víz és szennyvíz minőségének ellenőrzésére.
Fotó: Gábos Albin
2024-ben a laboratórium összesen 21 715 elemzést végzett, amelyek közül 14 895 ivóvízvizsgálat volt, míg 6820 a szennyvíz elemzésére irányult. Ezek a mérések kulcsfontosságúak a vízminőség biztosításában és a környezetvédelmi előírások betartásában – jegyezte meg. Hozzátette, a vegyszerek felhasználását optimalizálják, a lehető legkisebb mennyiséget alkalmazva a vízkezelési folyamatokban.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
szóljon hozzá!