
Az iszap mennyiségét csökkentik a baktériumkulturák a szennyvíztisztitónál
Fotó: Gábos Albin
A szennyvízrendszerek szagsemlegesítésében hatékonynak bizonyult a baktériumkulturák alkalmazása. A Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató három éve vezette be ezt az új technológiát a csatornahálózat tiszítítására és a dugulások elhárítására.
2025. március 04., 07:512025. március 04., 07:51
Régi problémát próbál orvosolni a regionális szolgáltató: évekkel ezelőtt többször is cikkeztünk arról, hogy csatornaszag árasztja el Csíkszereda város különböző pontjait, a Petőfi Sándor utcában is gyakran terjengett a bűz. Erre a problémára úgy tűnik hatékony megoldást jelentenek bizonyos baktériumkultúrák, amelyeket a szennyvíztisztító-rendszerek tisztítására kezdett el alkalmazni a Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató.

Állandó karbantartást igényel Csíkszereda szennyvízhálózata, a legtöbb problémát a csatornákba juttatott szilárd, nagyobb méretű hulladékok okozzák. Nagyobb esőzésekkor előfordulhat, hogy szennyvízzel kevert esővíz tőr fel a csatornákból.
Mint Lányi Kinga, a vállalat sajtófelelőse a Székelyhon érdeklődésére közölte, ezt az újszerű technológiai megoldást a Harvíz három éve kezdte el használni, először a kisebb rendszereknél, mint például Szentegyházán, Zetelakán, Csíkmadarason és Csíkszentmártonon.
– sorolta.
Tőle tudjuk, hogy az éves baktériumkultúra-szükséglet 345 kilogrammot tesz ki, amelynek beszerzési költsége évi 518 ezer lej. „A baktériumkultúrákat olyan megbízható beszállítóktól szerezzük be, akik megfelelnek az európai uniós szabványoknak és a minőségi előírásoknak” – jegyezte meg.
Fotó: Gábos Albin
A baktériumkultúrák használatát ismertetve, kiemelte a szennyvíztisztítókban és a szennyvízrendszerekben is alkalmazzák.
A szennyvíztisztítás során keletkező fölös iszap kezelése minden szennyvíztisztító telepen kihívást jelent, különösen a raktározás és a további feldolgozás szempontjából, ami nem olcsó” – magyarázta.
Hozzátette, például az ausztriai gyakorlatban a szennyvíziszapot szalmával, fanyesedékkel, zöldhulladékkal keverik, majd a keletkezett komposztokat talajjavítóként piacra dobják. Ez a módszer nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem hasznos terméket is előállít, amely gazdaságilag is előnyös. „Csíkszeredában a szennyvíztisztító-állomás európai uniós finanszírozású projekt révén hasonló komposztálási technológiát vezetünk majd be az óriásprojekt végével, amely lehetővé teszi az iszap környezetbarát feldolgozását és újrahasznosítását.
– osztotta meg.
Fotó: Gábos Albin
A szennyvíztisztítók mellett a szennyvízrendszerekben a baktériumok alkalmazásának célja szintén a szerves anyagok lebontása, továbbá a zsírok feloldása, a vezetékek tisztítása, a dugulások megelőzése és a szagsemlegesítés. Ezt a célt pedig jól szolgálták.
Erre kiváló példa a csíkszeredai Petőfi Sándor utca és a központ környéke, ahol a lakók a technológia bevezetése óta sokkal elégedettebbek” – húzta alá.

Annak ellenére, hogy felújították és szétválasztották a föld alatti esővíz- és szennyvízelvezető rendszert, a csíkszeredai sétálóutca ún. felső felében egyre erősebben érződik a csatorna bűze, a „Petőfi utcai szag”.
A felszíni víz feldolgozásának első lépése az ülepítés, ennek folyamatát segítik elő a vegyszerek használatával, amelyek a szilárd részecskéket pelyhesítik, így gyorsabbá válik az ülepítés. A vegyszereket évente egyszer szerzik be az országos elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül (SEAP), az éves szükséglet 149 tonna, amellyel 4,8 millió köbméter víz tisztítását végzik el. Lányi kiemelte, hogy az európai uniós és romániai előírásoknak megfelelően
A felszíni víz tisztításának lépései: ülepítés, amely során a nagyobb szennyeződések és lebegő anyagok leülepednek.
Fotó: Gábos Albin
Ezt követően a vizet szűrőberendezéseken vezetik át, ahol a kisebb szennyeződéseket és szilárd részecskéket távolítják el. A szűrést fertőtlenítési lépés követi, amely során klórozással semlegesítik a káros baktériumokat, ezzel biztosítva a víz mikrobiológiai tisztaságát.
A Harvíz felszíni vízforrásai: Csíkszereda (szépvízi víztározó), Székelyudvarhely (Nagy-Küküllő), Parajd (Kis-Küküllő), Ivó (Ivó pataka), Szentegyháza (Vargyas pataka).
Lányi Kinga arra is kitért, hogy a Harvíznek a központi laboratóriuma mellett három további laboratóriuma is működik Szentegyházán, Székelyudvarhelyen és Parajdon. Ezekben a laboratóriumokban több száz különféle vegyszert használnak a víz és szennyvíz minőségének ellenőrzésére.
Fotó: Gábos Albin
2024-ben a laboratórium összesen 21 715 elemzést végzett, amelyek közül 14 895 ivóvízvizsgálat volt, míg 6820 a szennyvíz elemzésére irányult. Ezek a mérések kulcsfontosságúak a vízminőség biztosításában és a környezetvédelmi előírások betartásában – jegyezte meg. Hozzátette, a vegyszerek felhasználását optimalizálják, a lehető legkisebb mennyiséget alkalmazva a vízkezelési folyamatokban.
Felfüggesztették a beutalásokat és elhalasztották az előre betervezett műtéteket a iași-i Szent Mária gyermekkórházban.
Börtönbe került egy 28 éves, ittas vezetésért már elítélt férfi, egy 56 éves ellen pedig bűnügyi eljárás indult Kovászna megyében. Mindketten ittas állapotban vezettek autót.
Több ezren tüntettek péntek este a bukaresti Victoriei téren a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit feltáró dokumentumfilmje nyomán.
Több Maros megyei településen is lakóházakban és gazdasági melléképületekben keletkezett tűz szombatra virradóra. A tűzoltók minden esetben gyorsan beavatkoztak, személyi sérülés sehol sem történt.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!