
Az iszap mennyiségét csökkentik a baktériumkulturák a szennyvíztisztitónál
Fotó: Gábos Albin
A szennyvízrendszerek szagsemlegesítésében hatékonynak bizonyult a baktériumkulturák alkalmazása. A Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató három éve vezette be ezt az új technológiát a csatornahálózat tiszítítására és a dugulások elhárítására.
2025. március 04., 07:512025. március 04., 07:51
Régi problémát próbál orvosolni a regionális szolgáltató: évekkel ezelőtt többször is cikkeztünk arról, hogy csatornaszag árasztja el Csíkszereda város különböző pontjait, a Petőfi Sándor utcában is gyakran terjengett a bűz. Erre a problémára úgy tűnik hatékony megoldást jelentenek bizonyos baktériumkultúrák, amelyeket a szennyvíztisztító-rendszerek tisztítására kezdett el alkalmazni a Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató.

Állandó karbantartást igényel Csíkszereda szennyvízhálózata, a legtöbb problémát a csatornákba juttatott szilárd, nagyobb méretű hulladékok okozzák. Nagyobb esőzésekkor előfordulhat, hogy szennyvízzel kevert esővíz tőr fel a csatornákból.
Mint Lányi Kinga, a vállalat sajtófelelőse a Székelyhon érdeklődésére közölte, ezt az újszerű technológiai megoldást a Harvíz három éve kezdte el használni, először a kisebb rendszereknél, mint például Szentegyházán, Zetelakán, Csíkmadarason és Csíkszentmártonon.
– sorolta.
Tőle tudjuk, hogy az éves baktériumkultúra-szükséglet 345 kilogrammot tesz ki, amelynek beszerzési költsége évi 518 ezer lej. „A baktériumkultúrákat olyan megbízható beszállítóktól szerezzük be, akik megfelelnek az európai uniós szabványoknak és a minőségi előírásoknak” – jegyezte meg.
Fotó: Gábos Albin
A baktériumkultúrák használatát ismertetve, kiemelte a szennyvíztisztítókban és a szennyvízrendszerekben is alkalmazzák.
A szennyvíztisztítás során keletkező fölös iszap kezelése minden szennyvíztisztító telepen kihívást jelent, különösen a raktározás és a további feldolgozás szempontjából, ami nem olcsó” – magyarázta.
Hozzátette, például az ausztriai gyakorlatban a szennyvíziszapot szalmával, fanyesedékkel, zöldhulladékkal keverik, majd a keletkezett komposztokat talajjavítóként piacra dobják. Ez a módszer nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem hasznos terméket is előállít, amely gazdaságilag is előnyös. „Csíkszeredában a szennyvíztisztító-állomás európai uniós finanszírozású projekt révén hasonló komposztálási technológiát vezetünk majd be az óriásprojekt végével, amely lehetővé teszi az iszap környezetbarát feldolgozását és újrahasznosítását.
– osztotta meg.
Fotó: Gábos Albin
A szennyvíztisztítók mellett a szennyvízrendszerekben a baktériumok alkalmazásának célja szintén a szerves anyagok lebontása, továbbá a zsírok feloldása, a vezetékek tisztítása, a dugulások megelőzése és a szagsemlegesítés. Ezt a célt pedig jól szolgálták.
Erre kiváló példa a csíkszeredai Petőfi Sándor utca és a központ környéke, ahol a lakók a technológia bevezetése óta sokkal elégedettebbek” – húzta alá.

Annak ellenére, hogy felújították és szétválasztották a föld alatti esővíz- és szennyvízelvezető rendszert, a csíkszeredai sétálóutca ún. felső felében egyre erősebben érződik a csatorna bűze, a „Petőfi utcai szag”.
A felszíni víz feldolgozásának első lépése az ülepítés, ennek folyamatát segítik elő a vegyszerek használatával, amelyek a szilárd részecskéket pelyhesítik, így gyorsabbá válik az ülepítés. A vegyszereket évente egyszer szerzik be az országos elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül (SEAP), az éves szükséglet 149 tonna, amellyel 4,8 millió köbméter víz tisztítását végzik el. Lányi kiemelte, hogy az európai uniós és romániai előírásoknak megfelelően
A felszíni víz tisztításának lépései: ülepítés, amely során a nagyobb szennyeződések és lebegő anyagok leülepednek.
Fotó: Gábos Albin
Ezt követően a vizet szűrőberendezéseken vezetik át, ahol a kisebb szennyeződéseket és szilárd részecskéket távolítják el. A szűrést fertőtlenítési lépés követi, amely során klórozással semlegesítik a káros baktériumokat, ezzel biztosítva a víz mikrobiológiai tisztaságát.
A Harvíz felszíni vízforrásai: Csíkszereda (szépvízi víztározó), Székelyudvarhely (Nagy-Küküllő), Parajd (Kis-Küküllő), Ivó (Ivó pataka), Szentegyháza (Vargyas pataka).
Lányi Kinga arra is kitért, hogy a Harvíznek a központi laboratóriuma mellett három további laboratóriuma is működik Szentegyházán, Székelyudvarhelyen és Parajdon. Ezekben a laboratóriumokban több száz különféle vegyszert használnak a víz és szennyvíz minőségének ellenőrzésére.
Fotó: Gábos Albin
2024-ben a laboratórium összesen 21 715 elemzést végzett, amelyek közül 14 895 ivóvízvizsgálat volt, míg 6820 a szennyvíz elemzésére irányult. Ezek a mérések kulcsfontosságúak a vízminőség biztosításában és a környezetvédelmi előírások betartásában – jegyezte meg. Hozzátette, a vegyszerek felhasználását optimalizálják, a lehető legkisebb mennyiséget alkalmazva a vízkezelési folyamatokban.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!