Ditróban régi hagyományok felelevenítésével búcsúztatták a farsangot

Idén, több év után először ismét három napos farsangi felvonulás előzte meg a bábuégetést Gyergyóditróban. A helyi hagyományőrző csoport tagjai fontosnak tartják úgy átörökíteni az ünnep mozzanatait, ahogy az régebben szokás volt, éppen ezért nem csak a többnapos vigalomra, de a farsangolók jelmezeire is különös gondot fordítottak. Farsang vasárnapján, húshagyókedden és hamvazószerdán közel ötven hagyományőrző vonult végig a falun, jelmezeik a régi idők farsangjait idézték fel.

„Sok időst megkérdezve tudtuk meg, hogy a török jelmez mindig jelen volt a farsangolásokon, ez hagyományosan ditrói jelmez. Valamikor, a háborús időkben, amikor a férfiak a fronton harcoltak, az itthon maradt asszonyok férfiruhába öltözve, többek között ostorokkal felfegyverkezve vették fel a harcot az ellenséggel, próbálták megvédeni a falut. Innen maradt fenn a török jelmez” – magyarázza Ferenczi Enikő, a hagyományőrző csoport vezetője, bemutatva a szintén régen kimaradt kutyafogó jelmezeseket is. „Valamikor az uralkodóknál szolgáltak a kutyafogók, ők gyűjtötték be a kóbor ebeket. Jelmezük csengő, a dróthurokkal ellátott bot, a régiek szerint ez a farsangi alak a szolga jelképe. Ez szintén tipikusan ditrói jelmez.”

A török katonák, a kutyafogók mellett menyasszony, vőlegény, ördög és halál is felvonult a színes menetben, a szalmabábut pedig húsz év után először ismét szamaras szekér szállította a Kárpátok utcából a községközpontban lévő vesztőhelyre, ahol az égetés alatt ördögtáncot jártak az alakoskodók.

Sokan bekapcsolódtak a farsangbúcsúztató rendezvényekbe

A hagyományőrzők úgy vélik, az utóbbi években már kihalófélbe kerülő farsangolást sikerült ismét feleleveníteni, a három napos ünnep felkeltette a lakók érdeklődését, sokan bekapcsolódtak a víg mulatságba. „Itt akkor is tartottak jelmezes felvonulást, égettek szalmabábut, amikor rendelet tiltotta ezt – a kommunizmus éveiben Ditróban gyűlt össze a környék apraja-nagyja megnézni a színes télbúcsúztatót. Amikor nem szabadott, sokkal többen jöttek el farsangolni. Rengetegen voltak, buszokkal érkeztek az emberek” – idézte fel a múltat a farsangtemetés egyik résztvevője, hozzátéve, manapság már nem csak Ditró az egyetlen település, ahol él ez a hagyomány, ezért is marad el a népes vendégsereg.

A ditrói farsang idén visszanyert régi varázsából, a szervezők jövőre még többet kívánnak feleleveníteni a hagyományokból, a tervek szerint az utoljára 1996-os farsangon bemutatott Dúsgazdagok című népi színjátékot ismét előadják.