Menedékház-avató Madéfalván

Több száz helybéli vett részt a madéfalvi önkormányzat által immáron ötödik alkalommal megrendezett majálison. A kettős ünnepségen fiatal és felnőtt egyaránt találhatott kedvére való programot, hiszen a gyerekek a cserkészcsapat és a Madéfalvi Ifjúsági Kezdeményezés egyesület jóvoltából ügyességi sportvetélkedőkön, kerékpáros versenyeken vehettek részt és társasjátékokba kapcsolódhattak be, míg a „nagyobbak” a felállított sörsátornál olthatták szomjukat, miközben a már tavaly is nagy sikernek örvendő ügyességi traktorverseny idei „futamát” figyelték. A Madéfalvi Nagydíj névre keresztelt műsorszámba tizenegy helybéli nevezett be. A kommentátor feladatát Szentes Csaba községvezető látta el egy traktorutánfutóról – a megmérettetésbe egyébként ő maga is bekapcsolódott. A mezőgazdasági gépek különböző látványos ügyességi próbáin a harmadik helyet Szőcs László szerezte meg, második lett Ferencz Árpád, míg az „aranyérmet” a polgármester vehette át.

A traktorok összecsapását követően Bartalus Zoltán Jakab plébános a 2010-ben elkezdett menedékház avatójára és felszentelésére hívta össze az időközben a fák árnyékába szétsereglett tömeget. A Székely himnusz közös eléneklése után először Szentes Csaba köszöntötte a jelenlévőket. „Öt évvel ezelőtt, az első itt rendezett majális idején – amikor még ez egy sivár terület volt – már hittünk abban, hogy ezen a helyen meg tudjuk teremteni a következő nemzedék számára a nyugati mércével is megfelelő feltételeket” – mondta el az elöljáró. Megköszönte Korodi Szabolcs tervező segítségét, aki „megálmodta” a különleges formájú, kétszintes, központi fűtéssel ellátott építményt, amely a remények szerint a közeljövőben színvonalas táborok helyszíne lehet. „Az európai uniós forrásokból felépített menedékház azért létesült, mert hisszük, hogy van jövő Madéfalván. Azt kívánom, hogy szülessen minél több gyerek a faluban, lakják be ezt a helyet” – zárta beszédét Szentes.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke dicsérettel illette a madéfalvi önkormányzatot odaadó, lelkiismeretes munkájáért, amellyel „fokozatosan és folyamatosan teszik szebbé a települést”. A beszédek után a plébános megáldotta a menedékházat, azt kívánva, hogy „Jézus Krisztus mindig legyen jelen a létesítményben”.