
Fotó: Kristó Róbert
Továbbra is túl bürokratikusnak találják a gyermekvédelmi hatóság illetékesei a hazai örökbefogadási eljárást. Noha a jogszabályt még 2012-ben úgy módosították, hogy megkönnyítse az árva gyermekek adoptálását, az elmúlt évben nem történt jelentős előrelépés e téren. Hargita megyében évente átlagban ötven gyermeket „felejtenek” kórházban.
2014. június 18., 10:432014. június 18., 10:43
Az Ador Copiii Egyesület beszámolója szerint Romániában csaknem 62 ezer elhagyott vagy árva gyermek él állami gondozásban, az utóbbi három évben pedig kevesebb mint kétezer gyermeket fogadtak örökbe. Tavaly hatvan Hargita megyei gyermek esetében indulhatott el az örökbefogadási eljárás, és közülük tizenhatot örökbe is fogadtak.
A civil szervezet statisztikái szerint az utóbbi három évben csökkent ugyan az állami gondozásba került kiskorúak száma, de továbbra is évente mintegy 1400 gyereket hagynak magára a szülészeteken. Ugyanebben az időszakban 6900 gyereket nyilvánítottak örökbe fogadhatóvá, de csak 1900-at adoptált ténylegesen az a 4660 család, amelyet a hatóságok alkalmassá nyilvánítottak az örökbefogadásra.
Az örökbefogadás feltételei
Az eltaszított kicsiket a gyermekvédelmi hatóság önkéntes vagy hivatásos nevelőszülőkre bízza. Örökbe fogadhatóvá nyilvánításuknak egyik feltétele az, hogy – a szülőkön kívül – a negyedfokú rokonságig menően a biológiai család minden tagja lemondjon róluk. A két éve hatályos törvény alapján azonban automatikusan örökbe fogadhatóvá nyilvánítanak minden olyan gyereket, aki iránt sem a biológiai szülők, sem a rokonok nem érdeklődnek egy éven keresztül.
A civil szervezetek ennek ellenére továbbra is a túlzott bürokráciára panaszkodnak, hiszen a folyamat így is legalább másfél évig tart. Azoknak a gyermekeknek ráadásul, akiket két-három éves koruk előtt nem fogadtak örökbe, már alig van esélyük arra, hogy egy szeretetteljes családban nőjenek fel.
Hargita megyei adatok
Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságának vezetője elmondta, körülbelül 1400 gyermek szerepel a nyilvántartásukban, de ez a szám változó. Közülük közel ezren állami gondozásban, a többiek pedig családi elhelyezésben vannak. „Az örökbefogadásokat tekintve az előző évekhez képest, 2013-at – a törvény módosításának köszönhetően – sikeres évnek könyvelhettük el, ugyanis hatvan Hargita megyei gyermek esetében indulhatott el az örökbefogadási eljárás, és közülük tizenhatot örökbe is fogadtak” – tudtuk meg az igazgatótól.
Hatvanöt gyermek fogadható örökbe
Idén hasonlóan alakulnak a számok: már tizenkét gyermeket helyezhettek el az örökbefogadó szülőkhöz. Feltehetően ezekben az esetekben is idővel le tudják zárni a hosszas eljárást. Ugyanakkor további négy gyermeket már látogatnak a leendő szülők, tíz család pedig várólistán szerepel, ők is szeretnének gyermeket adoptálni. „Összesen 65 gyermeket nyilvánítottunk örökbe fogadhatóvá, ők felkerültek az országos listára, de a Hargita megyei szülőknek van elsőbbségük az örökbefogadásra más megyékben élő szülőkkel szemben” – részletezte Elekes. A megyében évente átlagban ötven gyermeket „felejtenek” kórházban szüleik.
Az első lépések
Általában azok a szülők adoptálnak gyermeket, akiknek nincs saját gyermekük. „Első lépésként fel kell keresni az örökbefogadási osztályunkat, a kollégáink pedig elbeszélgetnek a leendő szülőkkel. Később tanácskozásokon, képzéseken kell részt venniük. Azt is tudni kell, hogy egyedülállóként is lehet gyermeket örökbe fogadni, ugyanakkor nem kell dúsgazdagnak lenni, minimális anyagi feltételeknek szükségesek, nem ez a legfontosabb szempont az örökbefogadásnál” – magyarázta az igazgató.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!