
Az első Botorka megszervezése óta eltelt harminc év
Fotó: Tuchiluș Alex
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
2026. január 17., 21:282026. január 17., 21:28
2026. január 19., 11:132026. január 19., 11:13
Nagy és összetartó közösség, ahol az ismeretleneket is úgy fogadják be, hogy azután minden ősszel visszakívánkoznak a felcsíki kisvárosba. A Botorka harminc év alatt hozzánőtt Balánbányához, sőt mi több, ez a fesztivál a kisváros egyik legkiemelkedőbb rendezvényévé vált. A fesztivál múltjáról, jelentőségéről, és az idei tervekről Székely Árpád-Tamás, a Botorka egyik főszervezője, az Ördögborda vezetője és táncosa számolt be.
A fesztivált három évtizede szervezték meg először, de a bányászvárosban már korábban elkezdődött a néptáncoktatás. A kezdeményező,
Az ő nevéhez fűződik a felcsíki térség egyik kiemelkedő néptáncegyüttesének, a balánbányai Ördögbordának a megalapítása.
Ennek a munkának a kapcsán merült fel annak az igénye, hogy egy fesztivál keretén belül kellene a baráti, kapcsolati hálót életben tartani, bővíteni, illetve olyan élménnyel gazdagítani az ide ellátogató táncos közösséget, ami
és tapasztalatcserére alkalmas. Akkor még nem számíthattak rá, de végül a fesztiválnak köszönhetően hosszan tartó barátságok, szerelmek születtek, ráadásul Balánbánya hírét is sikerült elvinni a Kárpát-medence magyarlakta térségeibe.
Székely Árpád-Tamás, a Botorka egyik lelkes szervezője, az Ördögborda vezetője
Fotó: Tuchiluș Alex
Azóta, hogy az első fesztivált megrendezték, eltelt harminc év. Egy esztendő sem zajlott le úgy, hogy a Botorkát ne szervezték volna meg, még a koronavírus idején sem, hiszen akkor az egészségügyi előírásoknak megfelelően, online térben „találkoztak” a táncosok. Székely Árpád-Tamás kiemelte:
hiszen harminc éve minden évben találkozásra ösztönöz bizonyos csapatokat. Emellett vannak friss, lendületes csoportok, akik úgy ítélték meg, hogy érdemes ellátogatniuk a fesztiválra. A résztvevő tánccsoportok egy részét olyanok alkotják, amelyeket ma már az Ördögbordából kinőtt táncosok oktatnak, ugyanakkor minden évben képviseltetik magukat a Kárpát-medence magyarlakta régióinak együttesei is.
Sándor Csaba Lajosnak köszönhetően sok fiatal megszerette a néptáncot
Fotó: Tuchiluș Alex
A jubileumi évben igyekeznek egy teljes évi programsorozattal megörvendeztetni a nagyérdeműt, illetve azokat, akik a harminc év alatt folyamatosan támogatták a Botorkát. Íme a 2026-os tervek azon része, amely a nagyközönség előtt is nyilvános lesz:
Február 14. – farsang végi műsor az Ördögborda és a Prücskök Néptáncegyüttesek előadásában, Farsangfarka címmel;
március 15. – ünnepi előadás, melyet előadnak a helyi iskolás gyerekek és ifjak, és amelyet minden évben táncbetétekkel tesz még nagyobb élménnyé az Ördögborda Néptáncegyüttes. Ezt 1990 óta, a rendszerváltás első szabad évétől kezdődően, megszakítások nélkül mindig megszervezték;
március – augusztus – 30 év Botorkálás címmel indul podcastsorozat, amelyben zenészeket, mindenkori szervezőket, a fesztivál megálmodóit és a politikumot is mikrofon elé állítják;
szeptember 10-13. – XXX. Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál;
december – Karácsonyi műsor a helyi néptánccsoportok, zenészek és zenész tanítványok előadásában;
december 29. – Számadás: az Ördögborda 30. jubileumi ünnepi előadása a jelenlegi és mindenkori tánckarával.
Az idei Botorka fesztivált az Ördögborda mellett a Zakariás Antal Egyesület, valamint a Nexus Alapítvány, a Hargita Megyei Kulturális központ és a balánbányai önkormányzat szervezi. A program az évfordulóhoz méltóan különleges lesz, de a pontos részleteket csak később, az esemény közeledtével osztják meg. Az már biztos, hogy
ezenkívül egy egész estét gálaműsorral is készülnek: az Ördögborda 2021-es Bukovina, mit vétettem… című előadása, amely a bukovinai székelyek kitelepítését és hányatott sorsát járja végig. A tervek szerint 400 táncos, 10 zenész fog részt venni ebben az előadásban. A háromnapos rendezvényt meglepetés záróműsorral koronázzák.
Balánbányának kicsivel több mint ötezer lakója van, ebből megközelítőleg 30-35 százalék a magyarság aránya. A Botorka az egyik legszínesebb kulturális rendezvény, amelyhez ragaszkodnak a helyiek, és amely megmozgatja a közösséget: elsősorban a
de bekapcsolódnak a családias hangulatú, közös gasztro-programokba is, mint amilyen a szombat reggeli gasztronómiai kiállítás szokott lenni. Továbbá segítenek a sátorhúzásnál, szemétszedésnél, asztalok és padok pakolásánál is, hogy a fesztivál minél gördülékenyebben tudjon lezajlani.
Balánbánya, Csíkszentdomokos már ismerős a Kárpát-medence magyarlakta térségeiben élő táncosoknak
Fotó: Tuchiluș Alex
A legszebb benne az, vallja Székely Árpád-Tamás, hogy a helyi román közösségnek is van olyan rétege, akik csodálják a néptáncosokat. Az elmúlt években
a szüleik pedig – függetlenül a nemzetiségüktől – örömmel eljönnek az előadásaikra, büszkén szemlélik a csemetéiket. Olyan tagjai is vannak a román ajkú közösségnek, akiknek gyermeke nem táncol, s habár az előadást nyelvét nem értik, szívesen nézik, hogyan pördülnek-fordulnak a táncoslábú fiatalok.
Amellett, hogy erősíti a helyi közösséget, az idei, ünnepi évben is népes társaságot fogad be Balánbánya a Botorka idejére.
Természetesen köztük lesznek csík-, gyergyó-, kézdi-, udvarhelyszékiek is, ezenkívül tánccsoportok érkeznek a Gyimesek völgyéből, a moldvai csángóktól, Mezőségről, Hajdúságból, Dunántúlról, Felvidékről és Délvidékről is.
A helyiek is ragaszkodnak a rendezvényhez, segítenek lebonyolítani a különböző programokat
Fotó: Tuchiluș Alex
Európai uniós támogatással további osztálytermeket, tornatermet, mosodát építenek az egyik csíkkozmási iskola mellé, ugyanakkor felújítanak két iskolaépületet. A projekt a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását is támogatja.
Nyolc juhot és négy bárányt loptak el keddre virradóra Csíkcsicsóban, az Új negyedből, a károsultak feljelentést tettek.
Facebook bejegyzésben hagyott búcsúüzenetet, nem sokkal később holtan találtak rá egy csíkszeredai nőre hétfő este.
Nem oldódtak meg a problémák annál a csíkszeredai textilipari cégnél, amely korábban előzetes bejelentést tett arról, hogy kénytelen elbocsátani alkalmazottai jó részét. A tömeges elbocsátás lezajlott, de még reménykednek a volt alkalmazottak.
Féléves kényszerszünet után újra zöld utat kapott a szépvízi sportközpont építése, idén azonban csak a beruházás 50 százalékának elvégzésére adott engedélyt az Országos Befektetési Társaság. A munkálatot a kiszolgáló épületek megépítésével folytatják.
A csíkszeredai városházán 57 állást kell megszüntetni júliusig, ami a gyakorlatban 24 alkalmazott elbocsátását jelentheti, a kormány közigazgatási reformcsomagjának eredményeként. Mindez magával hozza a teljes hivatali apparátus átszervezését is.
Nem volt jogosítványa és alkoholos befolyásoltság alatt vezetett az a fiatalember, aki balesetet okozott Csíkszeredában csütörtök este – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Jubileumi, tizedik alkalommal indul útnak a túrázás és a történelem iránt érdeklődők közössége március 8-án, vasárnap, hogy közösen hódítsák meg a Magyaros-tetőt.
Február 28-tól a végleges, módosított menetrendre vált a csíkszeredai tömegközlekedés, amelyet a lakosság kérései, visszajelzései felhasználásával állítottak össze. Közben az utasszám a korábbinak csaknem a háromszorosára nőtt.
Az áfanövekedés miatt 110 millió lejre drágult a csíkszeredai megyeháza felújítása, miközben a kivitelezőnek alig néhány hónapja maradt a befejezésre. Hargita Megye Tanácsa több más projekt költségvetését is módosítani kényszerült.
szóljon hozzá!