
Az első Botorka megszervezése óta eltelt harminc év
Fotó: Tuchiluș Alex
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
2026. január 17., 21:282026. január 17., 21:28
Nagy és összetartó közösség, ahol az ismeretleneket is úgy fogadják be, hogy azután minden ősszel visszakívánkoznak a felcsíki kisvárosba. A Botorka harminc év alatt hozzánőtt Balánbányához, sőt mi több, ez a fesztivál a kisváros egyik legkiemelkedőbb rendezvényévé vált. A fesztivál múltjáról, jelentőségéről, és az idei tervekről Székely Árpád-Tamás, a Botorka egyik főszervezője, az Ördögborda vezetője és táncosa számolt be.
A fesztivált három évtizede szervezték meg először, de a bányászvárosban már korábban elkezdődött a néptáncoktatás. A kezdeményező,
Az ő nevéhez fűződik a felcsíki térség egyik kiemelkedő néptáncegyüttesének, a balánbányai Ördögbordának a megalapítása.
Ennek a munkának a kapcsán merült fel annak az igénye, hogy egy fesztivál keretén belül kellene a baráti, kapcsolati hálót életben tartani, bővíteni, illetve olyan élménnyel gazdagítani az ide ellátogató táncos közösséget, ami
és tapasztalatcserére alkalmas. Akkor még nem számíthattak rá, de végül a fesztiválnak köszönhetően hosszan tartó barátságok, szerelmek születtek, ráadásul Balánbánya hírét is sikerült elvinni a Kárpát-medence magyarlakta térségeibe.
Székely Árpád-Tamás, a Botorka egyik lelkes szervezője, az Ördögborda vezetője
Fotó: Tuchiluș Alex
Azóta, hogy az első fesztivált megrendezték, eltelt harminc év. Egy esztendő sem zajlott le úgy, hogy a Botorkát ne szervezték volna meg, még a koronavírus idején sem, hiszen akkor az egészségügyi előírásoknak megfelelően, online térben „találkoztak” a táncosok. Székely Árpád-Tamás kiemelte:
hiszen harminc éve minden évben találkozásra ösztönöz bizonyos csapatokat. Emellett vannak friss, lendületes csoportok, akik úgy ítélték meg, hogy érdemes ellátogatniuk a fesztiválra. A résztvevő tánccsoportok egy részét olyanok alkotják, amelyeket ma már az Ördögbordából kinőtt táncosok oktatnak, ugyanakkor minden évben képviseltetik magukat a Kárpát-medence magyarlakta régióinak együttesei is.
Sándor Csaba Lajosnak köszönhetően sok fiatal megszerette a néptáncot
Fotó: Tuchiluș Alex
A jubileumi évben igyekeznek egy teljes évi programsorozattal megörvendeztetni a nagyérdeműt, illetve azokat, akik a harminc év alatt folyamatosan támogatták a Botorkát. Íme a 2026-os tervek azon része, amely a nagyközönség előtt is nyilvános lesz:
Február 14. – farsang végi műsor az Ördögborda és a Prücskök Néptáncegyüttesek előadásában, Farsangfarka címmel;
Március 15. – ünnepi előadás, melyet előadnak a helyi iskolás gyerekek és ifjak, és amelyet minden évben táncbetétekkel tesz még nagyobb élménnyé az Ördögborda Néptáncegyüttes. Ezt 1990 óta, a rendszerváltás első szabad évétől kezdődően, megszakítások nélkül mindig megszervezték;
Március – augusztus – Botorka órák címmel indul podcast-sorozat, amelyben zenészeket, mindenkori szervezőket, a fesztivál megálmodóit és a politikumot is mikrofon elé állítják;
Szeptember 10-13. – XXX. Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál;
December – Karácsonyi műsor a helyi néptánccsoportok, zenészek és zenész tanítványok előadásában;
December 29. – Számadás: az Ördögborda 30. jubileumi ünnepi előadása a jelenlegi és mindenkori tánckarával.
Az idei Botorka fesztivált az Ördögborda mellett a Zakariás Antal Egyesület, valamint a Nexus Alapítvány és a balánbányai önkormányzat szervezi. A program az évfordulóhoz méltóan különleges lesz, de a pontos részleteket csak később, az esemény közeledtével osztják meg. Az már biztos, hogy
ezenkívül egy egész estét gálaműsorral is készülnek: az Ördögborda 2021-es Bukovina, mit vétettem… című előadása, amely a bukovinai székelyek kitelepítését és hányatott sorsát járja végig. A tervek szerint 400 táncos, 10 zenész fog részt venni ebben az előadásban. A háromnapos rendezvényt meglepetés záróműsorral koronázzák.
Balánbányának kicsivel több mint ötezer lakója van, ebből megközelítőleg 30-35 százalék a magyarság aránya. A Botorka az egyik legszínesebb kulturális rendezvény, amelyhez ragaszkodnak a helyiek, és amely megmozgatja a közösséget: elsősorban a
de bekapcsolódnak a családias hangulatú, közös gasztro-programokba is, mint amilyen a szombat reggeli gasztronómiai kiállítás szokott lenni. Továbbá segítenek a sátorhúzásnál, szemétszedésnél, asztalok és padok pakolásánál is, hogy a fesztivál minél gördülékenyebben tudjon lezajlani.
Balánbánya, Csíkszentdomokos már ismerős a Kárpát-medence magyarlakta térségeiben élő táncosoknak
Fotó: Tuchiluș Alex
A legszebb benne az, vallja Székely Árpád-Tamás, hogy a helyi román közösségnek is van olyan rétege, akik csodálják a néptáncosokat. Az elmúlt években
a szüleik pedig – függetlenül a nemzetiségüktől – örömmel eljönnek az előadásaikra, büszkén szemlélik a csemetéiket. Olyan tagjai is vannak a román ajkú közösségnek, akiknek gyermeke nem táncol, s habár az előadást nyelvét nem értik, szívesen nézik, hogyan pördülnek-fordulnak a táncoslábú fiatalok.
Amellett, hogy erősíti a helyi közösséget, az idei, ünnepi évben is népes társaságot fogad be Balánbánya a Botorka idejére.
Természetesen köztük lesznek csík-, gyergyó-, kézdi-, udvarhelyszékiek is, ezenkívül tánccsoportok érkeznek a Gyimesek völgyéből, a moldvai csángóktól, Mezőségről, Hajdúságból, Dunántúlról, Felvidékről és Délvidékről is.
A helyiek is ragaszkodnak a rendezvényhez, segítenek lebonyolítani a különböző programokat
Fotó: Tuchiluș Alex
Baleset történt szombaton délután fél öt körül Tusnádfürdőn, a várost átszelő E578-as nemzetközi úton. Ketten megsérültek.
Egy héttel meghosszabbították a Csíki Székely Múzeumban látogatható Márkos András-emlékkiállítást, így az érdeklődők január 25-ig még megtekinthetik.
Egy 73 éves férfi vesztette életét kigyúlt házában a Csíkszentsimon községhez tartozó Csatószegen pénteken éjszaka. A lángok a kályhából kihullt parázs miatt csaphattak fel.
Jól halad a csíkszentgyörgyi bölcsőde tavaly ősszel elkezdett építése, ezért megalapozottnak tűnik az elképzelés, hogy ősztől már fogadni tudják az intézményben a gyerekeket. A munka télen sem szünetel, a beltérben lehet dolgozni.
Bedobták a labdát – szalagvágás helyett ily módon avatták fel csütörtökön a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola új tornatermét. A sportlétesítményt tizenöt éve álmodták meg, majd hat éve kezdték el építeni, hogy mostanra elkészülhessen.
Az emberi test, az immunrendszer és a lelki egyensúly összefüggéseit állítja középpontba a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat következő eseménye január 23-án, Csíkszeredában.
A Csobotfalvát érintő csíkszeredai városi autóbuszjáratok 4-es és 4D-jelzésű vonalain késésekre lehet számítani, a tesztidőszak alatt ugyanis kiderült: tarthatatlan a jelenlegi menetrend. Dolgoznak a kijavításán.
A kászonjakabfalvi szándékos gyújtogatásoknak egyelőre nincs gyanúsítottja – tudtuk meg a csíkszeredai ügyészségtől. Az eset miatt önkéntes alapon működő polgárőrség alakult, amely azóta is rendszeresen járőrözik az érintett falurészben.
Óvodákat és tornatermeket szereltek fel korszerű bútorzattal, illetve eszközökkel Csíkszeredában a helyi önkormányzat erre irányuló európai uniós pályázata révén. A Cimbora Napközi Otthonban mutatták be hétfőn a beruházás eredményeit.
Kiemelkedő volt a műtéti tevékenység a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt évben: több mint kilencezer alkalommal végeztek operációt.
szóljon hozzá!