A hóeltakarítás rákfenéje

Fotó: Kristó Róbert

Mindaddig nem lesz megfelelő a hóeltakarítás ebben az országban, amíg ezt a szolgáltatást piaci alapon működtetik – mondja György Béla Zsolt csíkszeredai útépítő mérnök, aki szerint közszolgáltatásként kellene végezni az utakon és utcákon a hó eltakarítását.

Kozán István

2014. január 31., 12:362014. január 31., 12:36

Az elmúlt napok országos, megyei és helyi hóeltakarítási munkálatait figyelve gondolta úgy György Béla, hogy meglátásait megosztja velünk. „A hóeltakarítás egy alanyi jogon járó szolgáltatás, akárcsak a mentőszolgáltatás vagy a tűzoltóság tevékenysége, ugyanis életek függnek attól, hogy az utakról el van-e takarítva a hó vagy sem. Ehhez képest Romániában évekkel ezelőtt egyedüli országként kiprivatizálták ezt a szolgáltatást, onnantól kezdve pedig kereskedelmi alapon történik mindez. Minden problémának ez jelenti az alapját” – vázolta a helyzetet a szakember, aki szerint a hóeltakarítási közbeszerzésre muszájból jelentkező cégek részéről mindig zajlik a számolgatás.

A profitszerzés a cél

„A cégek csak annyit fektetnek csúszásgátló anyagok beszerzésébe, amennyiről tudják, hogy biztosan elfogy, ugyanis később ezt az anyagot már nem tudják értékesíteni” – mondta. Meglátása szerint a vállalkozások nagy része számára nem az a cél, hogy az utak „feketék legyenek”, hanem a profitszerzés, vagyis az, hogy a szolgáltatásra kapott közpénzből minél több megmaradjon nekik. Ráadásul az országban sok esetben a cégek sem mernek nagyobb összegű beruházásokat eszközölni – például több milliós gépvásárlást –, mert nem lehet tudni, hogy a következő esztendőben is ők nyerik-e meg a licitet. „Ha nem ők a győztesek, nyakukon maradnak a drága berendezések.”

Megoldás a problémára

„A kialakult helyzeten csak úgy lehetne javítani, ha magánkézből újra állami, illetve közösségi kézbe kerülne a hóeltakarítás. Közhasznú társaságot kell létrehozni, amelynél az alkalmazottak állandó szolgálatot végeznek. Csíkszereda helyzete ilyen esetben nem rossz, mert a város félig-meddig közhasznú társaságot hozott létre, tehát az önkormányzat társtulajdonos. A megyeszékhelyen az egyetlen gondot évek óta az jelenti, hogy a lakók és a cégek egyik helyről a másikra dobálják a havat, tehát nem szállítják el a városból. Azt azért meg kell jegyeznem, hogy legutóbb ez esetben is történtek előrelépések”– fejtette ki.

Hargita megyében egyébként 878 kilométer megyei út van, a megyén áthaladó országutak hozza 430 kilométer.