
A civilek is beleszólnának a gyergyószentmiklósi közügyekbe
Fotó: Pinti Attila
A Gyergyószentmiklóson felmerült és időközben lemondott bányanyitás kérdése kapcsán fogalmazódott meg a gondolat egy civil érdekvédelmi szervezet megalakítására. A kezdeményezők eldöntötték, a bánya témájától függetlenül is létrehozzák ezt, azért, hogy a közösséget érintő fontos ügyekben ne csak magánszemélyként, hanem bejegyzett szervezetként is hallattathassák a hangjukat.
2022. szeptember 27., 22:082022. szeptember 27., 22:08
A civil szervezetnek egyelőre nincs neve, hiszen még bejegyzés alatt áll és ezt követően válik hivatalossá a megnevezése. Amennyiben a név szabad, azaz nincs ilyen néven más egyesület bejegyezve, akkor Civilek Gyergyóért néven szólnak majd hozzá a gyergyói közügyekhez – mutat rá az egyik kezdeményező, Csibi Márta.
Amint elmondta, a tervük az, hogy
Egy civil szakmai csoportként képzelik el a működésüket, amelynek nagyjából ugyanaz lenne a feladata, mint ami a tanácstestület szakbizottságainak, azaz, hogy véleményt, javaslatokat fogalmazzon meg adott kérdésekben.
– fogalmaz Csibi Márta, aki az egyesület bejegyzését követően ennek az elnöki tisztségét fogja betölteni.

Újabb bányanyitási elképzelés került előtérbe Gyergyószéken – ezúttal a Kürücök néven ismert területre esett egy bukaresti társaság választása. Van már gyakorlatuk a helyieknek, hogy hogyan akadályozzanak meg egy bányanyitást.
Kifejtette, hogy
„A bánya témája adta meg a kezdő lökést, de nem ez az elsődleges. Bejegyzett szervezettként működve elsődleges feladatunk, hogy a közösséget visszahozzuk a döntésekbe, másrészt, hogy szervezetként és ne csak magánszemélyként képviselhessük az általunk kitalált ötleteket, projekteket, amelyek a várost segítenék” – ismerteti a kezdeményező.
Felvetésünkre, hogy van-e szándék, elképzelés arra, hogy ez a szervezet jelölteket állítson, és elinduljon a következő helyhatósági választásokon, Csibi Márta határozott nemmel felel. Leszögezi,
Hozzáteszi, vannak köztük olyanok, akik nem is Gyergyószentmiklóson, hanem a környékbeli helységekben élnek, így a szervezetük tevékenysége akár más településekre is kiterjedhet.
„Amikor választásokról van szó, az az általános jelenség, hogy négyévente össze kell zördülni mindenkivel és bántani egymást. És ez semmiképpen nem jó a közösségnek. Ha valaki polgármester akar lenni, akkor úgy néz az emberekre, mint a választókra, akiktől szavazatot vár és ez a miénktől teljesen eltérő nézőpontot kíván meg.
– összegez Csibi Márti, hozzátéve, hogy amint a szervezet bejegyzési folyamata lezárul, hivatalos lesz a megalakulásuk, konkrétabban is ismertetik majd elképzeléseiket.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!