Gyergyószentmiklós és a várost körülölelő hegyek egy része
Fotó: Pinti Attila
Van már gyakorlatuk a gyergyószékieknek abban, hogy hogyan akadályozzanak meg egy bányanyitást. Egy évtizeddel ezelőtt Gyergyóditró határában szerettek volna olasz befektetők szienitbányát nyitni, ám az az elképzelés a helybéliek határozott tiltakozásának hatására nem valósult meg. A napokban újabb bányanyitási elképzelés került előtérbe – ezúttal a Gyergyószentmiklós határában lévő, Kürücök néven ismert területre esett egy bukaresti társaság választása.
2022. szeptember 21., 22:002022. szeptember 21., 22:00
Bukaresti cég nyitna külszíni bányát Gyergyószentmiklós közelében, ahol szienitet termelnének ki. A nyitás körül sok még a kérdőjel, nagyon kevés a konkrét információ, de már a lehetőség gondolatát, az elképzelést is sokan ellenzik. Az Erdélyi Magyar Szövetség határozottan ellenzi a tervet, egy újonnan alakuló civil szerveződés pedig átláthatóságot követel.
Szerdán sajtóközleményt adott ki egy bejegyzés alatt álló civil érdekvédelmi szervezet kezdeményezője, Csibi Márta civil aktivista; a közleményben jelzik, hogy csatlakozik ehhez a korábban a verespataki bánya beindítása ellen is kiálló Hans Hedrich, a Neuer Weg Egyesület alelnöke is.
Ebben leírják, hogy a gyergyószentmiklósi önkormányzat és a helyi képviselő-testület egy része egy „félhivatalos” találkozáson vett részt 2022. szeptember 12-én a polgármesteri hivatalban, melyen egy cég bányászati kutatásokkal és kitermeléssel kapcsolatos projektet mutatott be a helyi és megyei önkormányzat jelen lévő képviselői és a város polgármestere számára. A kitermelés helyszíneként a várostól északi irányban, nagyjából 5 kilométerre fekvő, gyergyószentmiklósi közigazgatáshoz tartozó, a Natura 2000 program által védett, Kürücök néven ismert területet határozták meg.
A közleményt kiadók információi szerint a befektetés kedvezményezettje a bukaresti Strategic Resources Central néven bejegyzett cég, amely két engedélyt is birtokol a Gyergyóditróhoz tartozó Orotva, valamint Gyergyószárhegy és Gyergyószentmiklós területein, olyan fémek felkutatására és kitermelésére, mint a titán, cirkónium, kobalt és nikkel – ezeket elsősorban az elektronikai cikkek és az akkumulátorok, illetve elemek gyártásában hasznosítják. Ugyanakkor
A közlemény megfogalmazói leszögezik: „bármennyire is csábítónak és ígéretesnek tűnik a fejlett- és zöld technológiákon alapuló fenntartható helyi fejlődés lehetősége, aggasztónak tartjuk a városvezetés rejtett, átláthatatlan és szabad rendelkezésű hozzáállását a régióban lehetséges bányászati beruházások kapcsán. Ugyanis
Felszólítják a hatóságokat és a befektetőket, hogy biztosítsák a közösség számára a legszélesebb átláthatóságot, a törvények, a környezeti tényezők, a helyi lakosság jogainak és érdekeinek tiszteletben tartását. Mint írják, joguk van arra, hogy szabadon és tájékozottan döntsenek arról, hogy kívánnak-e bányászati projektet a területen, vagy sem. Egyúttal elvárják, hogy a helyi közösséget vonják be a teljes döntéshozatali folyamatba.
Mivel az említett közlemény konkrétan nem tér ki arra, hogy elleneznék vagy támogatnák a bányanyitás gondolatát, ezért felkerestük Csibi Mártát. A civil aktivista leszögezte, személy szerint határozottan elutasítja, hogy a Kürücökön, a város közelében ilyen bánya jöjjön létre – ez a Facebookon közzétett bejegyzéseiből is látható –, de a kezdeményezésére létrejövő civil szervezet alapgondolata, hogy valós nézőpontok szerint kívánják mérlegelni a bányanyitás kérdését, és érvek alapján megfogalmazni a letisztult álláspontjukat.
– mondta.
Gyergyószentmiklóson közbeszéd tárgya egy bányanyitási elképzelés
Fotó: Pinti Attila
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület EMSZ frakciója (néppárti és polgári párti tanácsosok csoportosulása) sajtótájékoztatót tartott szerdán. Az eseményen nagyrészt Tusa Szilárd beszélt, aki jelen volt a már említett múlt heti megbeszélésen. Elmondta, ott konkrét részletekről nem volt szó, mindössze egy informatív tárgyalás volt ez. A bányanyitást tervező cég képviselői szerint tevékenységük nem kémiai módon zajlana, hanem környezetkímélőbb technológiával dolgoznának – erről azonban nem derültek ki részletek. Az is elhangzott, hogy az érintett hegyvonulatban titánium és vanádium is található (és más elemek, amelyek elektronikai cikkek vagy processzorok gyártásához szükségesek), az üveg- és kerámiagyártásban hasznosítható szienit mellett.
Az EMSZ-es tanácsosok a megbeszélést követően nem akartak azonnal állást foglalni a témában, hanem az elmúlt napokban szakemberek véleményét kérték ki. Ezek után arra a következtetésre jutottak, hogy a bányanyitás folyamata nem annyira egyszerű és egyirányú folyamat, ahogy azt a cég illetékesei a megbeszélésen mondták a jelenlevőknek.
A környezetkárosító hatás ebből a legfontosabb (Natura 2000-es természetvédelmi terület és egy Európában egyedinek számító védett lepkefaj élőhelye is a Kürücök völgye), de említették a várható porszennyezést is. Ugyanakkor felvetették, hogy a 20 tonnás teherautók a város útjain vinnék a kitermelt anyagot a vasútállomásra, és kérdés számukra az is, hogy ott milyen módon lenne ez tárolva, míg egy-egy vonatszerelvényre való anyag összegyűl. Rámutattak, hogy lehetnek ebben rádioaktív anyagok is, amelyek az illető térségben szintén megtalálhatók. Összegzésképpen kifejtették, hogy határozottan ellenzik a bánya megnyitását.
A közösség összefogását is kérik, és ennek érdekében akár helyi népszavazás kezdeményezését is vállalják – utalva arra, hogy évekkel ezelőtt Gyergyóditróban is volt terv szienitbánya létrehozására, de ezt érvényes népszavazás akadályozta meg.
Megkérdeztük Csergő Tibor polgármestert is a témával kapcsolatban, aki röviden így fogalmazott: „egyelőre nincs mit nyilatkozzak erről azon kívül, hogy volt egy zártkörű megbeszélés a tanácsosokkal, akiknek be volt mutatva, hogy egy beruházó körülbelül milyen elképzelésekkel jönne be a városba. Ennyi történt. Leírva, kérve semmi nem volt. Egy beszélgetés volt csak”.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
szóljon hozzá!