Kedélyborzoló bányaterv Gyergyószentmiklóson, a civilek átláthatóságot követelnek

Szerdán sajtóközleményt adott ki egy bejegyzés alatt álló civil érdekvédelmi szervezet kezdeményezője, Csibi Márta civil aktivista; a közleményben jelzik, hogy csatlakozik ehhez a korábban a verespataki bánya beindítása ellen is kiálló Hans Hedrich, a Neuer Weg Egyesület alelnöke is.

Ebben leírják, hogy a gyergyószentmiklósi önkormányzat és a helyi képviselő-testület egy része egy „félhivatalos” találkozáson vett részt 2022. szeptember 12-én a polgármesteri hivatalban, melyen egy cég bányászati kutatásokkal és kitermeléssel kapcsolatos projektet mutatott be a helyi és megyei önkormányzat jelen lévő képviselői és a város polgármestere számára. A kitermelés helyszíneként a várostól északi irányban, nagyjából 5 kilométerre fekvő, gyergyószentmiklósi közigazgatáshoz tartozó, a Natura 2000 program által védett, Kürücök néven ismert területet határozták meg.

Civilek aggodalma

A közleményt kiadók információi szerint a befektetés kedvezményezettje a bukaresti Strategic Resources Central néven bejegyzett cég, amely két engedélyt is birtokol a Gyergyóditróhoz tartozó Orotva, valamint Gyergyószárhegy és Gyergyószentmiklós területein, olyan fémek felkutatására és kitermelésére, mint a titán, cirkónium, kobalt és nikkel – ezeket elsősorban az elektronikai cikkek és az akkumulátorok, illetve elemek gyártásában hasznosítják. Ugyanakkor

A közlemény megfogalmazói leszögezik: „bármennyire is csábítónak és ígéretesnek tűnik a fejlett- és zöld technológiákon alapuló fenntartható helyi fejlődés lehetősége, aggasztónak tartjuk a városvezetés rejtett, átláthatatlan és szabad rendelkezésű hozzáállását a régióban lehetséges bányászati beruházások kapcsán. Ugyanis

Felszólítják a hatóságokat és a befektetőket, hogy biztosítsák a közösség számára a legszélesebb átláthatóságot, a törvények, a környezeti tényezők, a helyi lakosság jogainak és érdekeinek tiszteletben tartását. Mint írják, joguk van arra, hogy szabadon és tájékozottan döntsenek arról, hogy kívánnak-e bányászati projektet a területen, vagy sem. Egyúttal elvárják, hogy a helyi közösséget vonják be a teljes döntéshozatali folyamatba. 

Mit akarnak?

Mivel az említett közlemény konkrétan nem tér ki arra, hogy elleneznék vagy támogatnák a bányanyitás gondolatát, ezért felkerestük Csibi Mártát. A civil aktivista leszögezte, személy szerint határozottan elutasítja, hogy a Kürücökön, a város közelében ilyen bánya jöjjön létre – ez a Facebookon közzétett bejegyzéseiből is látható –, de a kezdeményezésére létrejövő civil szervezet alapgondolata, hogy valós nézőpontok szerint kívánják mérlegelni a bányanyitás kérdését, és érvek alapján megfogalmazni a letisztult álláspontjukat.

– mondta.

Az EMSZ-es tanácsosok a megbeszélést követően nem akartak azonnal állást foglalni a témában, hanem az elmúlt napokban szakemberek véleményét kérték ki. Ezek után arra a következtetésre jutottak, hogy a bányanyitás folyamata nem annyira egyszerű és egyirányú folyamat, ahogy azt a cég illetékesei a megbeszélésen mondták a jelenlevőknek.   

A környezetkárosító hatás ebből a legfontosabb (Natura 2000-es természetvédelmi terület és egy Európában egyedinek számító védett lepkefaj élőhelye is a Kürücök völgye), de említették a várható porszennyezést is. Ugyanakkor felvetették, hogy a 20 tonnás teherautók a város útjain vinnék a kitermelt anyagot a vasútállomásra, és kérdés számukra az is, hogy ott milyen módon lenne ez tárolva, míg egy-egy vonatszerelvényre való anyag összegyűl. Rámutattak, hogy lehetnek ebben rádioaktív anyagok is, amelyek az illető térségben szintén megtalálhatók. Összegzésképpen kifejtették, hogy határozottan ellenzik a bánya megnyitását.

A közösség összefogását is kérik, és ennek érdekében akár helyi népszavazás kezdeményezését is vállalják – utalva arra, hogy évekkel ezelőtt Gyergyóditróban is volt terv szienitbánya létrehozására, de ezt érvényes népszavazás akadályozta meg.    

Megkérdeztük Csergő Tibor polgármestert is a témával kapcsolatban, aki röviden így fogalmazott: „egyelőre nincs mit nyilatkozzak erről azon kívül, hogy volt egy zártkörű megbeszélés a tanácsosokkal, akiknek be volt mutatva, hogy egy beruházó körülbelül milyen elképzelésekkel jönne be a városba. Ennyi történt. Leírva, kérve semmi nem volt. Egy beszélgetés volt csak”.