
Állgmegőrzés az épületnél
Fotó: Csató Andrea
Három személy ellen emelt vádat az ügyészség a Székelyudvarhelyen több mint egy éve történt tragédia miatt, amikor a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának omlása nyomán két diák életét vesztette. A bíróságra benyújtott vádiratból szemléztünk.
2025. február 04., 07:232025. február 04., 07:23
2025. február 04., 14:432025. február 04., 14:43
A falomlás nyomán a romok négy tanulót temettek maguk alá, akik a bentlakásban tartózkodtak. Egyikük, a farkaslaki S. Dávid a helyszínen elhunyt, a szintén válságos állapotban lévő fehéregyházi B. Orsolya pedig a tragédia után néhány héttel, január 9-én vesztette életét a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban.

Összedőlt a Tamási Áron Gimnázium kollégiumának egyik épületrésze hétfő délután. Több gyerek a romok alá szorult, azonban sikerült kimenteni őket. Az egyik fiút már nem lehetett újjáéleszteni.
A másik két érintett viszonylag könnyebb sérülésekkel megúszta a történteket. A tragédia azután következett be, hogy az épület felújítására készülve
A tragikus események után gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával kezdte el a vizsgálatot a Marosvásárhelyi Ítélőtáblai Ügyészség, majd a bíróság a vízelvezető árok ásását végző cég ügyvezetőjét, a tervezőt és a projektmenedzsert hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezte. Őket
Az omlás után. Bíróságon folytatódik az ügy
Fotó: László Ildikó
A nyomozás több gyanúsítottra is kiterjedt, és tavaly december 16-án még azt válaszolták kérdésünkre az ügyészségtől, hogy a vizsgálat folyamatban van. Nem sokkal később viszont iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken az ügyben kezdeményezett büntetőper ügycsomóját. A vádirat kivonatolt változatát a törvényszék bocsátotta rendelkezésünkre.
Az első érdekesség a vádirat keltezése: 2024. december 10., ami azt jelenti, hogy az ügyészségnél történt érdeklődésünk időpontjában már kész volt a dokumentum. Mint említettük,
V. Zsolt műépítészt, L. Szilveszter Sándort, az ásást végző cég ügyvezetőjét és az épületfelújítási projektben az épület tulajdonosát, a Gyulafehérvári Érsekséget képviselő S. Károly Róbertet az 1995. évi 10. számú, az építkezések minőségére vonatkozó törvény egyes előírásainak megsértésével vádolják.
Ezek az előírások olyan építkezés tervezésének, tervellenőrzésének, szakértői vizsgálatának, kivitelezésének büntetését írják elő, amelynek során nem tartották be a stabilitásra vonatkozó műszaki előírásokat, ezzel
Ugyanakkor két személy sérelmére elkövetett bántalmazással, valamint engedély nélkül vagy az előírások betartásának elmulasztásával végzett építkezési munkálatokban való bűnrészességgel is vádolják őket. Emellett a műépítésznél szerepel a vádak között az is, hogy olyan műszaki dokumentumokat készített és írt alá az építkezési munkálatok engedélyezése érdekében, amelyek eltérnek az egyetemi diplomájában meghatározott szakosodástól.
A vádirat részletesen kitér arra, hogy a bentlakás felújítására készülve az érsekség szerződésben bízta meg S. Károly Róbertet a munkálatok irányításával, ellenőrzésével, a tervek elkészítésére pedig több ajánlat benyújtása után V. Zsoltot kérték fel. Ugyanakkor egy 2023-ban az épület környezetéről készült geotechnikai tanulmányt is említ, amely szerint
A dokumentumból kitűnik, az elkészült műszaki terv írott része semmilyen utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a bentlakás déli oldalán az alagsor padlójáig vízszigetelő fóliát kell elhelyezni; ez csak egy ábrán jelenik meg, amely nem képezte részét a városházára benyújtott dokumentációnak.
Fotó: László Ildikó
Hiányosságként említik, hogy a munkálatra vonatkozóan semmilyen utasítást nem tartalmaz a tervdokumentáció. Szintén
– ismerteti az ügyészség. Megjegyzik azt is, hogy S. Károly Róbertnek törvényes kötelessége lett volna az elkészült terveket tervellenőr szakemberekkel ellenőriztetni, a tervezőnek pedig szintén be kellett volna mutatnia ellenőrzésre a terveket, és be kellett volna tartania a vonatkozó előírásokat.
Fotó: László Ildikó
Az épület részleges omlásának okait vizsgáló szakértők megállapították, ez a nem megfelelő módon, az előírások be nem tartásával végzett ásás miatt történt, mert
A három vádlott részéről történt törvénysértések miatt az épületben tartózkodó összes személy veszélybe került – mutat rá a vádirat.
Fotó: László Ildikó
A fentebb említett 1995. évi 10. számú törvény vonatkozó előírásainak megszegése egyébként 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztést von maga után. A perben polgári félként további 11 személy szerepel, ők erkölcsi kártérítési igényeket fogalmaztak meg, amelyek összege egyenként 125 ezer és 600 ezer euró között változik, az összérték pedig eléri a 4,7 millió eurót. A per egyelőre előkészítő szakaszban van, tárgyalási időpontot még nem tűztek ki.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
4 hozzászólás