
Állgmegőrzés az épületnél
Fotó: Csató Andrea
Három személy ellen emelt vádat az ügyészség a Székelyudvarhelyen több mint egy éve történt tragédia miatt, amikor a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának omlása nyomán két diák életét vesztette. A bíróságra benyújtott vádiratból szemléztünk.
2025. február 04., 07:232025. február 04., 07:23
2025. február 04., 14:432025. február 04., 14:43
A falomlás nyomán a romok négy tanulót temettek maguk alá, akik a bentlakásban tartózkodtak. Egyikük, a farkaslaki S. Dávid a helyszínen elhunyt, a szintén válságos állapotban lévő fehéregyházi B. Orsolya pedig a tragédia után néhány héttel, január 9-én vesztette életét a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban.

Összedőlt a Tamási Áron Gimnázium kollégiumának egyik épületrésze hétfő délután. Több gyerek a romok alá szorult, azonban sikerült kimenteni őket. Az egyik fiút már nem lehetett újjáéleszteni.
A másik két érintett viszonylag könnyebb sérülésekkel megúszta a történteket. A tragédia azután következett be, hogy az épület felújítására készülve
A tragikus események után gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával kezdte el a vizsgálatot a Marosvásárhelyi Ítélőtáblai Ügyészség, majd a bíróság a vízelvezető árok ásását végző cég ügyvezetőjét, a tervezőt és a projektmenedzsert hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezte. Őket
Az omlás után. Bíróságon folytatódik az ügy
Fotó: László Ildikó
A nyomozás több gyanúsítottra is kiterjedt, és tavaly december 16-án még azt válaszolták kérdésünkre az ügyészségtől, hogy a vizsgálat folyamatban van. Nem sokkal később viszont iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken az ügyben kezdeményezett büntetőper ügycsomóját. A vádirat kivonatolt változatát a törvényszék bocsátotta rendelkezésünkre.
Az első érdekesség a vádirat keltezése: 2024. december 10., ami azt jelenti, hogy az ügyészségnél történt érdeklődésünk időpontjában már kész volt a dokumentum. Mint említettük,
V. Zsolt műépítészt, L. Szilveszter Sándort, az ásást végző cég ügyvezetőjét és az épületfelújítási projektben az épület tulajdonosát, a Gyulafehérvári Érsekséget képviselő S. Károly Róbertet az 1995. évi 10. számú, az építkezések minőségére vonatkozó törvény egyes előírásainak megsértésével vádolják.
Ezek az előírások olyan építkezés tervezésének, tervellenőrzésének, szakértői vizsgálatának, kivitelezésének büntetését írják elő, amelynek során nem tartották be a stabilitásra vonatkozó műszaki előírásokat, ezzel
Ugyanakkor két személy sérelmére elkövetett bántalmazással, valamint engedély nélkül vagy az előírások betartásának elmulasztásával végzett építkezési munkálatokban való bűnrészességgel is vádolják őket. Emellett a műépítésznél szerepel a vádak között az is, hogy olyan műszaki dokumentumokat készített és írt alá az építkezési munkálatok engedélyezése érdekében, amelyek eltérnek az egyetemi diplomájában meghatározott szakosodástól.
A vádirat részletesen kitér arra, hogy a bentlakás felújítására készülve az érsekség szerződésben bízta meg S. Károly Róbertet a munkálatok irányításával, ellenőrzésével, a tervek elkészítésére pedig több ajánlat benyújtása után V. Zsoltot kérték fel. Ugyanakkor egy 2023-ban az épület környezetéről készült geotechnikai tanulmányt is említ, amely szerint
A dokumentumból kitűnik, az elkészült műszaki terv írott része semmilyen utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a bentlakás déli oldalán az alagsor padlójáig vízszigetelő fóliát kell elhelyezni; ez csak egy ábrán jelenik meg, amely nem képezte részét a városházára benyújtott dokumentációnak.
Fotó: László Ildikó
Hiányosságként említik, hogy a munkálatra vonatkozóan semmilyen utasítást nem tartalmaz a tervdokumentáció. Szintén
– ismerteti az ügyészség. Megjegyzik azt is, hogy S. Károly Róbertnek törvényes kötelessége lett volna az elkészült terveket tervellenőr szakemberekkel ellenőriztetni, a tervezőnek pedig szintén be kellett volna mutatnia ellenőrzésre a terveket, és be kellett volna tartania a vonatkozó előírásokat.
Fotó: László Ildikó
Az épület részleges omlásának okait vizsgáló szakértők megállapították, ez a nem megfelelő módon, az előírások be nem tartásával végzett ásás miatt történt, mert
A három vádlott részéről történt törvénysértések miatt az épületben tartózkodó összes személy veszélybe került – mutat rá a vádirat.
Fotó: László Ildikó
A fentebb említett 1995. évi 10. számú törvény vonatkozó előírásainak megszegése egyébként 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztést von maga után. A perben polgári félként további 11 személy szerepel, ők erkölcsi kártérítési igényeket fogalmaztak meg, amelyek összege egyenként 125 ezer és 600 ezer euró között változik, az összérték pedig eléri a 4,7 millió eurót. A per egyelőre előkészítő szakaszban van, tárgyalási időpontot még nem tűztek ki.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
4 hozzászólás