
Állgmegőrzés az épületnél
Fotó: Csató Andrea
Három személy ellen emelt vádat az ügyészség a Székelyudvarhelyen több mint egy éve történt tragédia miatt, amikor a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának omlása nyomán két diák életét vesztette. A bíróságra benyújtott vádiratból szemléztünk.
2025. február 04., 07:232025. február 04., 07:23
2025. február 04., 14:432025. február 04., 14:43
A falomlás nyomán a romok négy tanulót temettek maguk alá, akik a bentlakásban tartózkodtak. Egyikük, a farkaslaki S. Dávid a helyszínen elhunyt, a szintén válságos állapotban lévő fehéregyházi B. Orsolya pedig a tragédia után néhány héttel, január 9-én vesztette életét a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban.

Összedőlt a Tamási Áron Gimnázium kollégiumának egyik épületrésze hétfő délután. Több gyerek a romok alá szorult, azonban sikerült kimenteni őket. Az egyik fiút már nem lehetett újjáéleszteni.
A másik két érintett viszonylag könnyebb sérülésekkel megúszta a történteket. A tragédia azután következett be, hogy az épület felújítására készülve
A tragikus események után gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával kezdte el a vizsgálatot a Marosvásárhelyi Ítélőtáblai Ügyészség, majd a bíróság a vízelvezető árok ásását végző cég ügyvezetőjét, a tervezőt és a projektmenedzsert hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezte. Őket
Az omlás után. Bíróságon folytatódik az ügy
Fotó: László Ildikó
A nyomozás több gyanúsítottra is kiterjedt, és tavaly december 16-án még azt válaszolták kérdésünkre az ügyészségtől, hogy a vizsgálat folyamatban van. Nem sokkal később viszont iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken az ügyben kezdeményezett büntetőper ügycsomóját. A vádirat kivonatolt változatát a törvényszék bocsátotta rendelkezésünkre.
Az első érdekesség a vádirat keltezése: 2024. december 10., ami azt jelenti, hogy az ügyészségnél történt érdeklődésünk időpontjában már kész volt a dokumentum. Mint említettük,
V. Zsolt műépítészt, L. Szilveszter Sándort, az ásást végző cég ügyvezetőjét és az épületfelújítási projektben az épület tulajdonosát, a Gyulafehérvári Érsekséget képviselő S. Károly Róbertet az 1995. évi 10. számú, az építkezések minőségére vonatkozó törvény egyes előírásainak megsértésével vádolják.
Ezek az előírások olyan építkezés tervezésének, tervellenőrzésének, szakértői vizsgálatának, kivitelezésének büntetését írják elő, amelynek során nem tartották be a stabilitásra vonatkozó műszaki előírásokat, ezzel
Ugyanakkor két személy sérelmére elkövetett bántalmazással, valamint engedély nélkül vagy az előírások betartásának elmulasztásával végzett építkezési munkálatokban való bűnrészességgel is vádolják őket. Emellett a műépítésznél szerepel a vádak között az is, hogy olyan műszaki dokumentumokat készített és írt alá az építkezési munkálatok engedélyezése érdekében, amelyek eltérnek az egyetemi diplomájában meghatározott szakosodástól.
A vádirat részletesen kitér arra, hogy a bentlakás felújítására készülve az érsekség szerződésben bízta meg S. Károly Róbertet a munkálatok irányításával, ellenőrzésével, a tervek elkészítésére pedig több ajánlat benyújtása után V. Zsoltot kérték fel. Ugyanakkor egy 2023-ban az épület környezetéről készült geotechnikai tanulmányt is említ, amely szerint
A dokumentumból kitűnik, az elkészült műszaki terv írott része semmilyen utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a bentlakás déli oldalán az alagsor padlójáig vízszigetelő fóliát kell elhelyezni; ez csak egy ábrán jelenik meg, amely nem képezte részét a városházára benyújtott dokumentációnak.
Fotó: László Ildikó
Hiányosságként említik, hogy a munkálatra vonatkozóan semmilyen utasítást nem tartalmaz a tervdokumentáció. Szintén
– ismerteti az ügyészség. Megjegyzik azt is, hogy S. Károly Róbertnek törvényes kötelessége lett volna az elkészült terveket tervellenőr szakemberekkel ellenőriztetni, a tervezőnek pedig szintén be kellett volna mutatnia ellenőrzésre a terveket, és be kellett volna tartania a vonatkozó előírásokat.
Fotó: László Ildikó
Az épület részleges omlásának okait vizsgáló szakértők megállapították, ez a nem megfelelő módon, az előírások be nem tartásával végzett ásás miatt történt, mert
A három vádlott részéről történt törvénysértések miatt az épületben tartózkodó összes személy veszélybe került – mutat rá a vádirat.
Fotó: László Ildikó
A fentebb említett 1995. évi 10. számú törvény vonatkozó előírásainak megszegése egyébként 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztést von maga után. A perben polgári félként további 11 személy szerepel, ők erkölcsi kártérítési igényeket fogalmaztak meg, amelyek összege egyenként 125 ezer és 600 ezer euró között változik, az összérték pedig eléri a 4,7 millió eurót. A per egyelőre előkészítő szakaszban van, tárgyalási időpontot még nem tűztek ki.
Mandátumáról való lemondásra szólította fel Seszták Miklóst a KDNP és a Fidesz frakcióvezetője is szombaton, miután kiderült, hogy több milliárd forintot talált a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) az ügyével összefüggésben.
Nicușor Dan államfő szombaton kijelentette, hogy a verespataki bányaprojekt súlyosan törvénysértő volt. Fontos győzelemnek nevezte ugyanakkor, hogy Románia megnyerte a bányaberuházás kapcsán indított pert.
Több ezer ember gyűlt össze szombaton a bukaresti Izvor parkban, ahol a hatóságok engedélye nélkül zajlik tüntetés Călin Georgescu volt államfőjelölt támogatására.
Péntek éjszakára felfüggesztették, szombaton azonban ismét folytatták annak a férfinak a keresését, aki feltehetően a Ratosnya-patakba esett. A mentőcsapatok reggel fél kilenctől folytatták a kutatást.
Helikopter segítségével újra ellenőrzik a közúti forgalmat Hargita megyében. A rendőrség szombaton elsősorban a balesetveszélyes útszakaszokra összpontosít, a közlekedésbiztonság növelése érdekében.
Drónt észlelt a hadsereg radarrendszere szombaton hajnalban a Kígyó-sziget térségében.
Románia számára kedvező, végleges döntés született a verespataki aranybánya ügyében indított nemzetközi választottbírósági eljárásban: a testület elutasította a Gabriel Resources vállalat megsemmisítési kérelmét – közölte a pénzügyminisztérium.
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Erdőkben elásva, raktárépületekben, illetve lakóházakban, valamint széfben tárolt készpénz-összegeket találtak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nyomozói Seszták Miklós volt országgyűlési képviselő ügyében.
Nicușor Dan államfő pénteken kijelentette, hogy a Magyar Péter magyar miniszterelnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésén mindketten elismerték: a román–magyar kapcsolatokban további lehetőségek rejlenek.
4 hozzászólás