Hirdetés
Hirdetés

Az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld – inkább kontraproduktív

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Hallatni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben – hangzott el Tusványoson csütörtök délelőtt a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak a gazdaközpontú európai agrárium esélyeiről és lehetséges megoldásokról értekeztek a panelbeszélgetésen.

László Ildikó

2024. július 25., 20:292024. július 25., 20:29

Nincs minden rendben a gazdaközpontú európai uniós agrárpolitikán belül – kezdte felvezetőjét Benk Szilárd, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, intézetvezető helyettese, aki elsőként a magyar álláspontról kérdezte Nagy István magyar agrárminisztert.

„Magyarország komolyan gondolja, hogy Európa közös agrárpolitikájának középpontjába a gazdákat kell állítani. Gazdaközpontú politikát kell felépíteni, mert

Idézet
az nem lehet, hogy mások határozzák meg azt, hogy a gazdáknak mit is kell tenni.

Nem lehet, hogy egy zöld ideológiai nyomás alá helyezzék az egész európai agrártársadalmat, ezzel elveszítve a versenyképességét, jövőképét, és elveszítve Európa élelmiszer- és élelmezésbiztonságát” – kezdte az agrárminiszter.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Hozzátette, hangsúlyosan közvetíteni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben, a parlamentben. A soros elnökséget az agrárium területén öt fogalom alapján szervezik meg: válságálló, versenyképes, fenntarthatóbb, tudásalapú és gazdaközpontú agráriumot terveznek. Mivel az új Bizottság még nem állt fel, a 27 agrárminiszternek van esélye javaslatokat, következtetéseket megfogalmazni – részletezte.

Hirdetés

Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, csatlakozva az előtte szólóhoz, felhívta a hallgatóság figyelmét az elkövetkezendő félév fontosságára, ami az agrárpolitikát illeti.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Ez olyan lehetőség, amely ritkán, talán soha nem tér vissza az Európai Unióban, épp olyan reménykedve nézünk mi is a magyar elnökségre, mint a magyarországi gazdák. Mi is abban reménykedünk, hogy ezt a pillanatot meg tudja ragadni a magyar kormány, és úgy tud indítani a 2024-es európai parlamenti választások után, mielőtt még felállna a bizottsági intézményi rendszer, hogy már

Idézet
kész tények elé tudnak állítani olyan bürokratákat, akik nagyon hozzászoktak ahhoz, hogy amúgy is mindent elbír az európai gazda úgy általában, a kelet-európai még inkább,

és amúgy is megszokták már, hogy olyanok vagyunk, mint a jó málhás szamár, amelyre mindig fel lehet még egy pakkot rakni” – fogalmazott Tánczos.

A korábbi környezetvédelmi miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a gazdatársadalom támogatása mellett elengedhetetlen a környezetvédelem is, azonban egyelőre az agrárpolitika költségvetéséből kell minden környezetvédelmi és élőhelyvédelmi témát finanszírozni, amire nincs elég pénz, emiatt pedig megbüntetik a tagállamot, amiért nem végzi el a zöldítési feladatokat, másrészt a gazdákat lehetetlen helyzetbe hozzák, hogy nem tudnak megfelelőképpen termelni.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A panelbeszélgetésre hívott Sallai Róbert Benedek, Túrkeve polgármestere felszólalásában többek között kifejtette, meglátása szerint ugyan a magyar kormány jól képviseli a gazdákat, az agrárminisztériumnak újra a vidék érdekét kellene szem előtt tartania és a vidék megmaradását kellene segítenie. „Sokkal nagyobb feldolgozóiparra, sokkal erősebb helyi gazdaságra, sokkal erősebb közösségfejlesztésre van szükség, és sokkal inkább a fenntarthatóságot szolgáló agrárpolitikára” – mondta.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is megfogalmazta véleményét a helyzettel kapcsolatban. Mint mondta, szerinte az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld, inkább kontraproduktív.

Nem megoldást kínálnak az európai vidék számára, hanem bizonyos politikai erőknek szavazatszerzési lehetőséget.

Gyakorló gazdaként úgy véli, hogy a kitűzött célokat olyan megoldásokkal próbálják elérni, amelyek abszurdak. Megemlítette például, hogy olyan hatóanyagokat tiltanak be, amelyekről még nem bizonyított, hogy kárt okoznak, de látnak rá esélyt, és az elővigyázatosság elve alapján cselekszenek.

Ukrajna komoly kérdéseket vet fel

Egy másik fontos Európát érintő agráriumi problémára tért ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés alelnöke, amikor Ukrajna és az Európai Unió helyzetét említette.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Nagyon komoly problémát jelent a mi megítélésünk szerint, amit ma Ukrajnában művelnek, ahol

Idézet
500–600 ezer hektáros gazdaságokban iszonyú hatékonysággal óriási mennyiségű árut állítanak elő, és úgy gondolják, hogy ennek az Európai Unió lesz a felvevőpiaca.

Azt gondolom, ez nagyon komoly gondolkodásra késztet bennünket, hogy ez az Ukrajna európai uniós csatlakozással összefüggésben nagyon komoly feladatokat ró még ránk. Képtelenség azt elfogadni, hogy az egyik hatalmas országban 41 millió hektár kiváló minőségű termőföldről beszélünk, ott mindenféle feltétel nélkül termelhetnek, és mindenféle kontroll nélkül hozhatják be Európába” – mondta.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke az előtte szólókhoz csatlakozva felvázolta, jelenleg gazdák és vállalatok művelnek földet, utóbbiak érdeke, hogy az európai piacot úgy tudják profitszerzésre használni, hogy lehetőség szerint ezen a piacon a hazai termelőkkel, a helyi termelőkkel ne kelljen konkurálni.

„Nekünk olyan döntéshozóink vannak Brüsszelben ebben a pillanatban, akik nem a gazdák érdekeit képviselik, hanem a gazdasági lobbierőknek az érdekeit, és ehhez eszközként használják azt a zöld ideológiai nyomást, amit a nyakunkra szabadítottak. (…)

Idézet
Európa versenyhátrányban van azért is, mert szabályok szerint játszik.

Miközben sem az Egyesült Államok, sem Kína, tehát az Európán kívüli versenytársak nem tartják be a szabályozást” – részletezte.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 16., csütörtök

Idén még nem tervez újabb csomagolóanyagokat bevonni a betétdíjas rendszerbe a RetuRo

Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.

Idén még nem tervez újabb csomagolóanyagokat bevonni a betétdíjas rendszerbe a RetuRo
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az európai átlag háromszorosa az infláció Romániában

Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.

Az európai átlag háromszorosa az infláció Romániában
2026. április 16., csütörtök

Biciklisek hibái miatt történik a legtöbb súlyos baleset Hargita megyében

A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.

Biciklisek hibái miatt történik a legtöbb súlyos baleset Hargita megyében
2026. április 16., csütörtök

Naponta mintegy hétmillió lejt fizettek a biztosítók a CASCO-val rendelkező ügyfeleknek

Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).

Naponta mintegy hétmillió lejt fizettek a biztosítók a CASCO-val rendelkező ügyfeleknek
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Itt mindenki bolyais! – Marosvásárhelyen találkoztak idén a térség Bolyai nevet viselő iskolái

Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.

Itt mindenki bolyais! – Marosvásárhelyen találkoztak idén a térség Bolyai nevet viselő iskolái
2026. április 16., csütörtök

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták
Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták
2026. április 16., csütörtök

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

2026. április 16., csütörtök

Újból csökkent az üzemanyagok ára

Szerdán és csütörtökön is csökkent az üzemanyag ára a romániai töltőállomásokon a kőolaj világpiaci árának csökkenése következtében. Csütörtöktől a Petrom és az OMV kutakon is olcsóbban lehet tankolni az előző napokhoz képest.

Újból csökkent az üzemanyagok ára
Újból csökkent az üzemanyagok ára
2026. április 16., csütörtök

Újból csökkent az üzemanyagok ára

Hirdetés
2026. április 15., szerda

Nyomorúságos körülmények: huszonöt kutyát zsúfoltak össze egy bukaresti tömbházlakásban – fotókkal

Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán a kóbor kutyákkal foglalkozó állatvédelmi felügyelet (ASPA).

Nyomorúságos körülmények: huszonöt kutyát zsúfoltak össze egy bukaresti tömbházlakásban – fotókkal
2026. április 15., szerda

Késve érkeztek meg a próbaérettségi eredményei, és nem mindenhol mutatnak teljes képet

Megérkeztek a próbaérettségi eredményei: Maros megyében a vizsgázók valamivel több mint fele átment, míg Háromszéken a részvétel hiányosságai torzítják az összképet. Hargita megyében nem készült nyilvános összesítés.

Késve érkeztek meg a próbaérettségi eredményei, és nem mindenhol mutatnak teljes képet
2026. április 15., szerda

Hivatalos bukaresti látogatásra hívta Magyar Pétert a román miniszterelnök

Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojan kormányfő Magyarország megválasztott miniszterelnökével, Magyar Péterrel.

Hivatalos bukaresti látogatásra hívta Magyar Pétert a román miniszterelnök
Hirdetés