Hirdetés
Hirdetés

Az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld – inkább kontraproduktív

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Hallatni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben – hangzott el Tusványoson csütörtök délelőtt a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak a gazdaközpontú európai agrárium esélyeiről és lehetséges megoldásokról értekeztek a panelbeszélgetésen.

László Ildikó

2024. július 25., 20:292024. július 25., 20:29

Nincs minden rendben a gazdaközpontú európai uniós agrárpolitikán belül – kezdte felvezetőjét Benk Szilárd, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, intézetvezető helyettese, aki elsőként a magyar álláspontról kérdezte Nagy István magyar agrárminisztert.

„Magyarország komolyan gondolja, hogy Európa közös agrárpolitikájának középpontjába a gazdákat kell állítani. Gazdaközpontú politikát kell felépíteni, mert

Idézet
az nem lehet, hogy mások határozzák meg azt, hogy a gazdáknak mit is kell tenni.

Nem lehet, hogy egy zöld ideológiai nyomás alá helyezzék az egész európai agrártársadalmat, ezzel elveszítve a versenyképességét, jövőképét, és elveszítve Európa élelmiszer- és élelmezésbiztonságát” – kezdte az agrárminiszter.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Hozzátette, hangsúlyosan közvetíteni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben, a parlamentben. A soros elnökséget az agrárium területén öt fogalom alapján szervezik meg: válságálló, versenyképes, fenntarthatóbb, tudásalapú és gazdaközpontú agráriumot terveznek. Mivel az új Bizottság még nem állt fel, a 27 agrárminiszternek van esélye javaslatokat, következtetéseket megfogalmazni – részletezte.

Hirdetés

Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, csatlakozva az előtte szólóhoz, felhívta a hallgatóság figyelmét az elkövetkezendő félév fontosságára, ami az agrárpolitikát illeti.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Ez olyan lehetőség, amely ritkán, talán soha nem tér vissza az Európai Unióban, épp olyan reménykedve nézünk mi is a magyar elnökségre, mint a magyarországi gazdák. Mi is abban reménykedünk, hogy ezt a pillanatot meg tudja ragadni a magyar kormány, és úgy tud indítani a 2024-es európai parlamenti választások után, mielőtt még felállna a bizottsági intézményi rendszer, hogy már

Idézet
kész tények elé tudnak állítani olyan bürokratákat, akik nagyon hozzászoktak ahhoz, hogy amúgy is mindent elbír az európai gazda úgy általában, a kelet-európai még inkább,

és amúgy is megszokták már, hogy olyanok vagyunk, mint a jó málhás szamár, amelyre mindig fel lehet még egy pakkot rakni” – fogalmazott Tánczos.

A korábbi környezetvédelmi miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a gazdatársadalom támogatása mellett elengedhetetlen a környezetvédelem is, azonban egyelőre az agrárpolitika költségvetéséből kell minden környezetvédelmi és élőhelyvédelmi témát finanszírozni, amire nincs elég pénz, emiatt pedig megbüntetik a tagállamot, amiért nem végzi el a zöldítési feladatokat, másrészt a gazdákat lehetetlen helyzetbe hozzák, hogy nem tudnak megfelelőképpen termelni.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A panelbeszélgetésre hívott Sallai Róbert Benedek, Túrkeve polgármestere felszólalásában többek között kifejtette, meglátása szerint ugyan a magyar kormány jól képviseli a gazdákat, az agrárminisztériumnak újra a vidék érdekét kellene szem előtt tartania és a vidék megmaradását kellene segítenie. „Sokkal nagyobb feldolgozóiparra, sokkal erősebb helyi gazdaságra, sokkal erősebb közösségfejlesztésre van szükség, és sokkal inkább a fenntarthatóságot szolgáló agrárpolitikára” – mondta.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is megfogalmazta véleményét a helyzettel kapcsolatban. Mint mondta, szerinte az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld, inkább kontraproduktív.

Nem megoldást kínálnak az európai vidék számára, hanem bizonyos politikai erőknek szavazatszerzési lehetőséget.

Gyakorló gazdaként úgy véli, hogy a kitűzött célokat olyan megoldásokkal próbálják elérni, amelyek abszurdak. Megemlítette például, hogy olyan hatóanyagokat tiltanak be, amelyekről még nem bizonyított, hogy kárt okoznak, de látnak rá esélyt, és az elővigyázatosság elve alapján cselekszenek.

Ukrajna komoly kérdéseket vet fel

Egy másik fontos Európát érintő agráriumi problémára tért ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés alelnöke, amikor Ukrajna és az Európai Unió helyzetét említette.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Nagyon komoly problémát jelent a mi megítélésünk szerint, amit ma Ukrajnában művelnek, ahol

Idézet
500–600 ezer hektáros gazdaságokban iszonyú hatékonysággal óriási mennyiségű árut állítanak elő, és úgy gondolják, hogy ennek az Európai Unió lesz a felvevőpiaca.

Azt gondolom, ez nagyon komoly gondolkodásra késztet bennünket, hogy ez az Ukrajna európai uniós csatlakozással összefüggésben nagyon komoly feladatokat ró még ránk. Képtelenség azt elfogadni, hogy az egyik hatalmas országban 41 millió hektár kiváló minőségű termőföldről beszélünk, ott mindenféle feltétel nélkül termelhetnek, és mindenféle kontroll nélkül hozhatják be Európába” – mondta.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke az előtte szólókhoz csatlakozva felvázolta, jelenleg gazdák és vállalatok művelnek földet, utóbbiak érdeke, hogy az európai piacot úgy tudják profitszerzésre használni, hogy lehetőség szerint ezen a piacon a hazai termelőkkel, a helyi termelőkkel ne kelljen konkurálni.

„Nekünk olyan döntéshozóink vannak Brüsszelben ebben a pillanatban, akik nem a gazdák érdekeit képviselik, hanem a gazdasági lobbierőknek az érdekeit, és ehhez eszközként használják azt a zöld ideológiai nyomást, amit a nyakunkra szabadítottak. (…)

Idézet
Európa versenyhátrányban van azért is, mert szabályok szerint játszik.

Miközben sem az Egyesült Államok, sem Kína, tehát az Európán kívüli versenytársak nem tartják be a szabályozást” – részletezte.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 12., péntek

Tavaly ilyenkorhoz képest majdnem ezerrel csökkent a használatba adott lakások száma

Az idei első negyedévben 11 876 lakást adtak használatba Romániában, 914-gyel kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

Tavaly ilyenkorhoz képest majdnem ezerrel csökkent a használatba adott lakások száma
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Közvetlen vonatjárattal lehet eljutni a romániai tengerpartra

A Román Vasúti Személyszállító Vállalat (CFR Călători) péntektől szeptember elejéig közvetlen összeköttetést biztosít a tengerpart és az ország főbb régiói között.

Közvetlen vonatjárattal lehet eljutni a romániai tengerpartra
2026. június 12., péntek

Közel száz lejjel csökkent a nettó átlagbér Romániában

Márciushoz képest áprilisban 95 lejjel (1,6 százalékkal) 5843 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel száz lejjel csökkent a nettó átlagbér Romániában
2026. június 12., péntek

Az ország számos pontján károkat okozott a vihar

A tűzoltók 15 megye 28 településén és Bukarestben is nagy erőkkel dolgozgtak az elmúlt 24 órában, a csütörtöki vihar okozta károk eltakarításán.

Az ország számos pontján károkat okozott a vihar
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Tovább nőtt az infláció májusban az országban

Az áprilisi 10,71 százalékról májusban 10,85 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább nőtt az infláció májusban az országban
2026. június 12., péntek

Miközben az árak kilőttek, az átlagnyugdíj és az átlagbér is csökkent Romániában

Az idei első negyedévben enyhén csökkent az átlagnyugdíj Romániában, miközben az infláció továbbra is magas maradt, és számos alapvető termék, valamint szolgáltatás ára jelentősen emelkedett – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból

Miközben az árak kilőttek, az átlagnyugdíj és az átlagbér is csökkent Romániában
2026. június 12., péntek

Egy körzeti állatorvosi helyet egyelőre nem sikerült betölteni

Újra vannak körzeti állatorvosai Hargita megyének, akik a szerződéskötést követően a héten kezdtek el dolgozni. Egy körzetben azonban nem sikerült betölteni a megüresedett helyet, ott egyelőre átmeneti megoldást kell alkalmaznia a szakhatóságnak.

Egy körzeti állatorvosi helyet egyelőre nem sikerült betölteni
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Biztonságban vannak a belfasti zavargásokban érintett román állampolgárok

Valamennyi, a belfasti tüntetéseket kísérő incidensekben érintett román állampolgár segítséget kapott a helyi hatóságoktól vagy hozzátartozóitól, és ideiglenesen biztonságos helyre költöztették őket – közölte csütörtök este a román külügyminisztérium.

Biztonságban vannak a belfasti zavargásokban érintett román állampolgárok
2026. június 12., péntek

Véglegesítik a körforgalmat Csíkszentkirályon

Elkezdődött Csíkszentkirályon az E578-as jelzésű út és a 123A jelzésű megyei út kereszteződésénél kialakított ideiglenes körforgalom végleges formájának kialakítása. Pár nap alatt végeznek a munkával, de nem árt figyelni az arra autózóknak.

Véglegesítik a körforgalmat Csíkszentkirályon
2026. június 11., csütörtök

Vizsgadíjak befagyasztva – mennyit keres egy vizsgáztató tanár Romániában?

A nyolcadikosok országos vizsgáján és az érettségin közreműködő tanárok fizetése változatlan marad, azaz a 2024-ben megállapított fizetést kapják idén is, de ez Maros megyében egyelőre nem okozott fennakadást a jelentkezéseknél, van elég javítótanár.

Vizsgadíjak befagyasztva – mennyit keres egy vizsgáztató tanár Romániában?
Hirdetés