Hirdetés
Hirdetés

Az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld – inkább kontraproduktív

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Hallatni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben – hangzott el Tusványoson csütörtök délelőtt a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak a gazdaközpontú európai agrárium esélyeiről és lehetséges megoldásokról értekeztek a panelbeszélgetésen.

László Ildikó

2024. július 25., 20:292024. július 25., 20:29

Nincs minden rendben a gazdaközpontú európai uniós agrárpolitikán belül – kezdte felvezetőjét Benk Szilárd, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, intézetvezető helyettese, aki elsőként a magyar álláspontról kérdezte Nagy István magyar agrárminisztert.

„Magyarország komolyan gondolja, hogy Európa közös agrárpolitikájának középpontjába a gazdákat kell állítani. Gazdaközpontú politikát kell felépíteni, mert

Idézet
az nem lehet, hogy mások határozzák meg azt, hogy a gazdáknak mit is kell tenni.

Nem lehet, hogy egy zöld ideológiai nyomás alá helyezzék az egész európai agrártársadalmat, ezzel elveszítve a versenyképességét, jövőképét, és elveszítve Európa élelmiszer- és élelmezésbiztonságát” – kezdte az agrárminiszter.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Hozzátette, hangsúlyosan közvetíteni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben, a parlamentben. A soros elnökséget az agrárium területén öt fogalom alapján szervezik meg: válságálló, versenyképes, fenntarthatóbb, tudásalapú és gazdaközpontú agráriumot terveznek. Mivel az új Bizottság még nem állt fel, a 27 agrárminiszternek van esélye javaslatokat, következtetéseket megfogalmazni – részletezte.

Hirdetés

Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, csatlakozva az előtte szólóhoz, felhívta a hallgatóság figyelmét az elkövetkezendő félév fontosságára, ami az agrárpolitikát illeti.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Ez olyan lehetőség, amely ritkán, talán soha nem tér vissza az Európai Unióban, épp olyan reménykedve nézünk mi is a magyar elnökségre, mint a magyarországi gazdák. Mi is abban reménykedünk, hogy ezt a pillanatot meg tudja ragadni a magyar kormány, és úgy tud indítani a 2024-es európai parlamenti választások után, mielőtt még felállna a bizottsági intézményi rendszer, hogy már

Idézet
kész tények elé tudnak állítani olyan bürokratákat, akik nagyon hozzászoktak ahhoz, hogy amúgy is mindent elbír az európai gazda úgy általában, a kelet-európai még inkább,

és amúgy is megszokták már, hogy olyanok vagyunk, mint a jó málhás szamár, amelyre mindig fel lehet még egy pakkot rakni” – fogalmazott Tánczos.

A korábbi környezetvédelmi miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a gazdatársadalom támogatása mellett elengedhetetlen a környezetvédelem is, azonban egyelőre az agrárpolitika költségvetéséből kell minden környezetvédelmi és élőhelyvédelmi témát finanszírozni, amire nincs elég pénz, emiatt pedig megbüntetik a tagállamot, amiért nem végzi el a zöldítési feladatokat, másrészt a gazdákat lehetetlen helyzetbe hozzák, hogy nem tudnak megfelelőképpen termelni.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A panelbeszélgetésre hívott Sallai Róbert Benedek, Túrkeve polgármestere felszólalásában többek között kifejtette, meglátása szerint ugyan a magyar kormány jól képviseli a gazdákat, az agrárminisztériumnak újra a vidék érdekét kellene szem előtt tartania és a vidék megmaradását kellene segítenie. „Sokkal nagyobb feldolgozóiparra, sokkal erősebb helyi gazdaságra, sokkal erősebb közösségfejlesztésre van szükség, és sokkal inkább a fenntarthatóságot szolgáló agrárpolitikára” – mondta.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is megfogalmazta véleményét a helyzettel kapcsolatban. Mint mondta, szerinte az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld, inkább kontraproduktív.

Nem megoldást kínálnak az európai vidék számára, hanem bizonyos politikai erőknek szavazatszerzési lehetőséget.

Gyakorló gazdaként úgy véli, hogy a kitűzött célokat olyan megoldásokkal próbálják elérni, amelyek abszurdak. Megemlítette például, hogy olyan hatóanyagokat tiltanak be, amelyekről még nem bizonyított, hogy kárt okoznak, de látnak rá esélyt, és az elővigyázatosság elve alapján cselekszenek.

Ukrajna komoly kérdéseket vet fel

Egy másik fontos Európát érintő agráriumi problémára tért ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés alelnöke, amikor Ukrajna és az Európai Unió helyzetét említette.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Nagyon komoly problémát jelent a mi megítélésünk szerint, amit ma Ukrajnában művelnek, ahol

Idézet
500–600 ezer hektáros gazdaságokban iszonyú hatékonysággal óriási mennyiségű árut állítanak elő, és úgy gondolják, hogy ennek az Európai Unió lesz a felvevőpiaca.

Azt gondolom, ez nagyon komoly gondolkodásra késztet bennünket, hogy ez az Ukrajna európai uniós csatlakozással összefüggésben nagyon komoly feladatokat ró még ránk. Képtelenség azt elfogadni, hogy az egyik hatalmas országban 41 millió hektár kiváló minőségű termőföldről beszélünk, ott mindenféle feltétel nélkül termelhetnek, és mindenféle kontroll nélkül hozhatják be Európába” – mondta.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke az előtte szólókhoz csatlakozva felvázolta, jelenleg gazdák és vállalatok művelnek földet, utóbbiak érdeke, hogy az európai piacot úgy tudják profitszerzésre használni, hogy lehetőség szerint ezen a piacon a hazai termelőkkel, a helyi termelőkkel ne kelljen konkurálni.

„Nekünk olyan döntéshozóink vannak Brüsszelben ebben a pillanatban, akik nem a gazdák érdekeit képviselik, hanem a gazdasági lobbierőknek az érdekeit, és ehhez eszközként használják azt a zöld ideológiai nyomást, amit a nyakunkra szabadítottak. (…)

Idézet
Európa versenyhátrányban van azért is, mert szabályok szerint játszik.

Miközben sem az Egyesült Államok, sem Kína, tehát az Európán kívüli versenytársak nem tartják be a szabályozást” – részletezte.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 10., csütörtök

Mérséklődött a vadkárok száma Hargita megyében, de továbbra is vannak gondok

Majdnem másfélszer kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három éve tartó csökkenés eddig akár a szezonális változásokkal is magyarázható lett volna, de az idei visszaesés akkora, hogy ez inkább a trendet igazolja.

Mérséklődött a vadkárok száma Hargita megyében, de továbbra is vannak gondok
Hirdetés
2026. szeptember 09., szerda

Pánikrohamot kaptak, miután kigyulladt egy lakóház Dédán

Kigyulladt egy lakóház Dédán a Băncii utcában szerda este. Többen pánikrohamot kaptak, mentőegységeket is riasztottak a helyszínre.

Pánikrohamot kaptak, miután kigyulladt egy lakóház Dédán
2026. szeptember 09., szerda

Mire költik Székelyföldön a sokmilliárdos uniós támogatásokat?

Útjavítás, kórházépítés, csatornahálózat-bővítés, autópályaszakaszok kivitelezése, és még számos kisebb-nagyobb beruházás készült el uniós támogatásból az elmúlt időszakban Romániában. Megnéztük, hogyan teljesítenek a székelyföldi megyék.

Mire költik Székelyföldön a sokmilliárdos uniós támogatásokat?
2026. szeptember 09., szerda

A kataszteri hivatal már 2021-ben figyelmeztetést kapott az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt (ANCPI) az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről.

A kataszteri hivatal már 2021-ben figyelmeztetést kapott az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről
Hirdetés
2026. szeptember 09., szerda

Hónapok óta nem kaptak fizetést a CFR teherszállító részlegének alkalmazottai

A Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) mintegy 1550 alkalmazottja hónapok óta nem kapott fizetést, és továbbra sem látszik megoldás a helyzetükre – közölte szerdán a vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV).

Hónapok óta nem kaptak fizetést a CFR teherszállító részlegének alkalmazottai
2026. szeptember 09., szerda

Elnöki hivatal: Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába

Románia nem küld harcoló alakulatokat az ukrajnai frontra, elsődleges célja saját állampolgárainak védelme – közölte szerdán az elnöki hivatal.

Elnöki hivatal: Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába
2026. szeptember 09., szerda

Alig kezdték el, máris halasztottak Georgescuék perében

Szeptember 28-ára halasztotta szerdán a bukaresti ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.

Alig kezdték el, máris halasztottak Georgescuék perében
Hirdetés
2026. szeptember 09., szerda

Helikoptert riasztottak egy megsérült túrázó mentésére

Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.

Helikoptert riasztottak egy megsérült túrázó mentésére
2026. szeptember 09., szerda

Újraindítják a TBC elleni oltóanyag beszerzését, 100 ezer adag BCG-vakcinát vásárolna a minisztérium

Újraindítja a TBC elleni BCG-vakcina beszerzését az egészségügyi minisztérium, miután az előző közbeszerzést érvénytelenítették. A meglévő készleteket addig átcsoportosítják, a kimaradt gyermekek oltását pedig pótolják.

Újraindítják a TBC elleni oltóanyag beszerzését, 100 ezer adag BCG-vakcinát vásárolna a minisztérium
2026. szeptember 09., szerda

Munkacsoporttal vizsgálnák, hogy milyen következményekkel járna a képviselők és szenátorok számának csökkentése a jövőben

A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a képviselők és szenátorok számának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.

Munkacsoporttal vizsgálnák, hogy milyen következményekkel járna a képviselők és szenátorok számának csökkentése a jövőben
Hirdetés