Hirdetés
Hirdetés

Az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld – inkább kontraproduktív

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Hallatni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben – hangzott el Tusványoson csütörtök délelőtt a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak a gazdaközpontú európai agrárium esélyeiről és lehetséges megoldásokról értekeztek a panelbeszélgetésen.

László Ildikó

2024. július 25., 20:292024. július 25., 20:29

Nincs minden rendben a gazdaközpontú európai uniós agrárpolitikán belül – kezdte felvezetőjét Benk Szilárd, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, intézetvezető helyettese, aki elsőként a magyar álláspontról kérdezte Nagy István magyar agrárminisztert.

„Magyarország komolyan gondolja, hogy Európa közös agrárpolitikájának középpontjába a gazdákat kell állítani. Gazdaközpontú politikát kell felépíteni, mert

Idézet
az nem lehet, hogy mások határozzák meg azt, hogy a gazdáknak mit is kell tenni.

Nem lehet, hogy egy zöld ideológiai nyomás alá helyezzék az egész európai agrártársadalmat, ezzel elveszítve a versenyképességét, jövőképét, és elveszítve Európa élelmiszer- és élelmezésbiztonságát” – kezdte az agrárminiszter.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Hozzátette, hangsúlyosan közvetíteni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben, a parlamentben. A soros elnökséget az agrárium területén öt fogalom alapján szervezik meg: válságálló, versenyképes, fenntarthatóbb, tudásalapú és gazdaközpontú agráriumot terveznek. Mivel az új Bizottság még nem állt fel, a 27 agrárminiszternek van esélye javaslatokat, következtetéseket megfogalmazni – részletezte.

Hirdetés

Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, csatlakozva az előtte szólóhoz, felhívta a hallgatóság figyelmét az elkövetkezendő félév fontosságára, ami az agrárpolitikát illeti.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Ez olyan lehetőség, amely ritkán, talán soha nem tér vissza az Európai Unióban, épp olyan reménykedve nézünk mi is a magyar elnökségre, mint a magyarországi gazdák. Mi is abban reménykedünk, hogy ezt a pillanatot meg tudja ragadni a magyar kormány, és úgy tud indítani a 2024-es európai parlamenti választások után, mielőtt még felállna a bizottsági intézményi rendszer, hogy már

Idézet
kész tények elé tudnak állítani olyan bürokratákat, akik nagyon hozzászoktak ahhoz, hogy amúgy is mindent elbír az európai gazda úgy általában, a kelet-európai még inkább,

és amúgy is megszokták már, hogy olyanok vagyunk, mint a jó málhás szamár, amelyre mindig fel lehet még egy pakkot rakni” – fogalmazott Tánczos.

A korábbi környezetvédelmi miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a gazdatársadalom támogatása mellett elengedhetetlen a környezetvédelem is, azonban egyelőre az agrárpolitika költségvetéséből kell minden környezetvédelmi és élőhelyvédelmi témát finanszírozni, amire nincs elég pénz, emiatt pedig megbüntetik a tagállamot, amiért nem végzi el a zöldítési feladatokat, másrészt a gazdákat lehetetlen helyzetbe hozzák, hogy nem tudnak megfelelőképpen termelni.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A panelbeszélgetésre hívott Sallai Róbert Benedek, Túrkeve polgármestere felszólalásában többek között kifejtette, meglátása szerint ugyan a magyar kormány jól képviseli a gazdákat, az agrárminisztériumnak újra a vidék érdekét kellene szem előtt tartania és a vidék megmaradását kellene segítenie. „Sokkal nagyobb feldolgozóiparra, sokkal erősebb helyi gazdaságra, sokkal erősebb közösségfejlesztésre van szükség, és sokkal inkább a fenntarthatóságot szolgáló agrárpolitikára” – mondta.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is megfogalmazta véleményét a helyzettel kapcsolatban. Mint mondta, szerinte az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld, inkább kontraproduktív.

Nem megoldást kínálnak az európai vidék számára, hanem bizonyos politikai erőknek szavazatszerzési lehetőséget.

Gyakorló gazdaként úgy véli, hogy a kitűzött célokat olyan megoldásokkal próbálják elérni, amelyek abszurdak. Megemlítette például, hogy olyan hatóanyagokat tiltanak be, amelyekről még nem bizonyított, hogy kárt okoznak, de látnak rá esélyt, és az elővigyázatosság elve alapján cselekszenek.

Ukrajna komoly kérdéseket vet fel

Egy másik fontos Európát érintő agráriumi problémára tért ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés alelnöke, amikor Ukrajna és az Európai Unió helyzetét említette.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Nagyon komoly problémát jelent a mi megítélésünk szerint, amit ma Ukrajnában művelnek, ahol

Idézet
500–600 ezer hektáros gazdaságokban iszonyú hatékonysággal óriási mennyiségű árut állítanak elő, és úgy gondolják, hogy ennek az Európai Unió lesz a felvevőpiaca.

Azt gondolom, ez nagyon komoly gondolkodásra késztet bennünket, hogy ez az Ukrajna európai uniós csatlakozással összefüggésben nagyon komoly feladatokat ró még ránk. Képtelenség azt elfogadni, hogy az egyik hatalmas országban 41 millió hektár kiváló minőségű termőföldről beszélünk, ott mindenféle feltétel nélkül termelhetnek, és mindenféle kontroll nélkül hozhatják be Európába” – mondta.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke az előtte szólókhoz csatlakozva felvázolta, jelenleg gazdák és vállalatok művelnek földet, utóbbiak érdeke, hogy az európai piacot úgy tudják profitszerzésre használni, hogy lehetőség szerint ezen a piacon a hazai termelőkkel, a helyi termelőkkel ne kelljen konkurálni.

„Nekünk olyan döntéshozóink vannak Brüsszelben ebben a pillanatban, akik nem a gazdák érdekeit képviselik, hanem a gazdasági lobbierőknek az érdekeit, és ehhez eszközként használják azt a zöld ideológiai nyomást, amit a nyakunkra szabadítottak. (…)

Idézet
Európa versenyhátrányban van azért is, mert szabályok szerint játszik.

Miközben sem az Egyesült Államok, sem Kína, tehát az Európán kívüli versenytársak nem tartják be a szabályozást” – részletezte.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 13., kedd

Cseke Attila: két-három héten belül működésképtelenné válhat az egészségügyi rendszer

Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter kedden arra figyelmeztetett, hogy költségvetés-kiigazítás nélkül két-három héten belül működésképtelenné válhat a romániai egészségügyi rendszer.

Cseke Attila: két-három héten belül működésképtelenné válhat az egészségügyi rendszer
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Megérkezett a támogatás: több mint ötezer méhész kapott pénzt

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) hétfőn összesen 51,814 millió lejt utalt át 5369 támogatásra jogosult méhésznek a 2026-os évre – közölte kedden az intézmény.

Megérkezett a támogatás: több mint ötezer méhész kapott pénzt
2026. október 13., kedd

Pepco- és Tedi-konkurenciának számító dán vegyesboltlánc lép be a romániai piacra

Belép a román piacra a dán vegyesboltlánc, a Flying Tiger – írja a profit.ro gazdasági hírportál.

Pepco- és Tedi-konkurenciának számító dán vegyesboltlánc lép be a romániai piacra
2026. október 13., kedd

Airsoft fegyvereket alakítottak lőfegyverré – őrizetbe kerültek

Őrizetbe vettek hat férfit, akiknél légfegyverből átalakított lőfegyvereket találtak – közölte a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság kedden a police.hu oldalon.

Airsoft fegyvereket alakítottak lőfegyverré – őrizetbe kerültek
Hirdetés
2026. október 13., kedd

A PNL elnökét győzködi a PSD elnöke, hogy vegyen részt egy felelős kormány létrehozásában

Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke hétfő este felkérte Ilie Bolojan ügyvivő kormányfőt, hogy vegyen részt egy felelős kormány létrehozásában, amely lehetőséget adna számára, hogy helyrehozza a saját kormánya által okozott gondokat is.

A PNL elnökét győzködi a PSD elnöke, hogy vegyen részt egy felelős kormány létrehozásában
2026. október 13., kedd

Több mint tízezer lej a különbség a legnagyobb és a legkisebb átlagbér között

Júliushoz képest augusztusban 132 lejjel (2,3 százalékkal) 5688 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint tízezer lej a különbség a legnagyobb és a legkisebb átlagbér között
2026. október 13., kedd

Az üzemanyag és a lakbérek drágultak a legnagyobb mértékben tavaly ilyenkorhoz képest

A lakbérek, a gázolaj és benzin drágult a legnagyobb mértékben Romániában szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, míg a burgonya, a friss gyümölcsök és a kukoricaliszt ára csökkent a leginkább.

Az üzemanyag és a lakbérek drágultak a legnagyobb mértékben tavaly ilyenkorhoz képest
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Fényes nappal kóricált a róka Csíkszereda utcáin

Rókát fotózott le a Civil Csíkszereda Facebook-csoport egyik felhasználója kedden délelőtt Csíkszeredában, a Mihail Sadoveanu utcában.

Fényes nappal kóricált a róka Csíkszereda utcáin
2026. október 13., kedd

Kitart a megszokottnál hidegebb idő, a hegyekben havazhat is

Megerősödő szélre, mérsékelt mennyiségű esőre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra figyelmeztető előrejelzést adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Kitart a megszokottnál hidegebb idő, a hegyekben havazhat is
2026. október 13., kedd

Szeptemberben ismét növekedésnek indult az infláció

Szeptemberben 6,61 százalékra gyorsult az infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Szeptemberben ismét növekedésnek indult az infláció
Hirdetés