
Fotó: Borbély Fanni
Hallatni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben – hangzott el Tusványoson csütörtök délelőtt a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak a gazdaközpontú európai agrárium esélyeiről és lehetséges megoldásokról értekeztek a panelbeszélgetésen.
2024. július 25., 20:292024. július 25., 20:29
Nincs minden rendben a gazdaközpontú európai uniós agrárpolitikán belül – kezdte felvezetőjét Benk Szilárd, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, intézetvezető helyettese, aki elsőként a magyar álláspontról kérdezte Nagy István magyar agrárminisztert.
„Magyarország komolyan gondolja, hogy Európa közös agrárpolitikájának középpontjába a gazdákat kell állítani. Gazdaközpontú politikát kell felépíteni, mert
Nem lehet, hogy egy zöld ideológiai nyomás alá helyezzék az egész európai agrártársadalmat, ezzel elveszítve a versenyképességét, jövőképét, és elveszítve Európa élelmiszer- és élelmezésbiztonságát” – kezdte az agrárminiszter.
Fotó: Borbély Fanni
Hozzátette, hangsúlyosan közvetíteni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben, a parlamentben. A soros elnökséget az agrárium területén öt fogalom alapján szervezik meg: válságálló, versenyképes, fenntarthatóbb, tudásalapú és gazdaközpontú agráriumot terveznek. Mivel az új Bizottság még nem állt fel, a 27 agrárminiszternek van esélye javaslatokat, következtetéseket megfogalmazni – részletezte.
Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, csatlakozva az előtte szólóhoz, felhívta a hallgatóság figyelmét az elkövetkezendő félév fontosságára, ami az agrárpolitikát illeti.
Fotó: Borbély Fanni
„Ez olyan lehetőség, amely ritkán, talán soha nem tér vissza az Európai Unióban, épp olyan reménykedve nézünk mi is a magyar elnökségre, mint a magyarországi gazdák. Mi is abban reménykedünk, hogy ezt a pillanatot meg tudja ragadni a magyar kormány, és úgy tud indítani a 2024-es európai parlamenti választások után, mielőtt még felállna a bizottsági intézményi rendszer, hogy már
és amúgy is megszokták már, hogy olyanok vagyunk, mint a jó málhás szamár, amelyre mindig fel lehet még egy pakkot rakni” – fogalmazott Tánczos.
A korábbi környezetvédelmi miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a gazdatársadalom támogatása mellett elengedhetetlen a környezetvédelem is, azonban egyelőre az agrárpolitika költségvetéséből kell minden környezetvédelmi és élőhelyvédelmi témát finanszírozni, amire nincs elég pénz, emiatt pedig megbüntetik a tagállamot, amiért nem végzi el a zöldítési feladatokat, másrészt a gazdákat lehetetlen helyzetbe hozzák, hogy nem tudnak megfelelőképpen termelni.
Fotó: Borbély Fanni
A panelbeszélgetésre hívott Sallai Róbert Benedek, Túrkeve polgármestere felszólalásában többek között kifejtette, meglátása szerint ugyan a magyar kormány jól képviseli a gazdákat, az agrárminisztériumnak újra a vidék érdekét kellene szem előtt tartania és a vidék megmaradását kellene segítenie. „Sokkal nagyobb feldolgozóiparra, sokkal erősebb helyi gazdaságra, sokkal erősebb közösségfejlesztésre van szükség, és sokkal inkább a fenntarthatóságot szolgáló agrárpolitikára” – mondta.
Fotó: Borbély Fanni
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is megfogalmazta véleményét a helyzettel kapcsolatban. Mint mondta, szerinte az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld, inkább kontraproduktív.
Gyakorló gazdaként úgy véli, hogy a kitűzött célokat olyan megoldásokkal próbálják elérni, amelyek abszurdak. Megemlítette például, hogy olyan hatóanyagokat tiltanak be, amelyekről még nem bizonyított, hogy kárt okoznak, de látnak rá esélyt, és az elővigyázatosság elve alapján cselekszenek.
Egy másik fontos Európát érintő agráriumi problémára tért ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés alelnöke, amikor Ukrajna és az Európai Unió helyzetét említette.
Fotó: Borbély Fanni
„Nagyon komoly problémát jelent a mi megítélésünk szerint, amit ma Ukrajnában művelnek, ahol
Azt gondolom, ez nagyon komoly gondolkodásra késztet bennünket, hogy ez az Ukrajna európai uniós csatlakozással összefüggésben nagyon komoly feladatokat ró még ránk. Képtelenség azt elfogadni, hogy az egyik hatalmas országban 41 millió hektár kiváló minőségű termőföldről beszélünk, ott mindenféle feltétel nélkül termelhetnek, és mindenféle kontroll nélkül hozhatják be Európába” – mondta.
Fotó: Borbély Fanni
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke az előtte szólókhoz csatlakozva felvázolta, jelenleg gazdák és vállalatok művelnek földet, utóbbiak érdeke, hogy az európai piacot úgy tudják profitszerzésre használni, hogy lehetőség szerint ezen a piacon a hazai termelőkkel, a helyi termelőkkel ne kelljen konkurálni.
„Nekünk olyan döntéshozóink vannak Brüsszelben ebben a pillanatban, akik nem a gazdák érdekeit képviselik, hanem a gazdasági lobbierőknek az érdekeit, és ehhez eszközként használják azt a zöld ideológiai nyomást, amit a nyakunkra szabadítottak. (…)
Miközben sem az Egyesült Államok, sem Kína, tehát az Európán kívüli versenytársak nem tartják be a szabályozást” – részletezte.
Jövő tavasszal fogják átadni a Marosvásárhely-Ákosfalva közötti autópálya szakaszt, míg a következő részt, ami Nyárádszeredáig tart 2027 nyarán – jelentette be közösségi oldalán a közlekedési minisztérium államtitkára.
Őrizetbe vették azt a 39 éves csíkkarcfalvi férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy csütörtökön este elgázolt egy 21 éves csíkdánfalvi nőt, aki belehalt sérüléseibe. Az elkövető elhagyta a baleset helyszínét.
Több mint 4,8 millió lej értékben szabott ki bírságokat a fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) a szeptember 28. és október 2. közötti ellenőrzések során. Emellett több mint egymillió lej értékű áru forgalmazását függesztették fel ideiglenesen.
A diákok teljes körű bevonásával döntenének az iskolák az egyenruháról – közölte pénteken az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről szóló törvénytervezetet kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) felsőházi frakcióvezetője, Daniel Zamfir.
Az Egyesült Államok számíthat Romániára – írta Nicușor Dan államfő pénteken az X-en.
Kányádi Sándor nevét vette fel a fennállásának 75. évét ünneplő Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A pénteki névadó ünnepségen versekkel, személyes emlékekkel és ünnepi beszédekkel idézték meg a költő szellemi örökségét.
Milyen fogyatékkal élni? – tették fel a kérdést marosvásárhelyi buszsofőrök és ki is próbálták, hogy hogyan közlekednek, ülnek buszra a kerekesszékben ülők, nemlátók. Tanácsot is kaptak és adtak is.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem huszonöt évvel ezelőtt, október 3-án nyitotta meg kapuit. Egyházi és közéleti személyek, illetve a helyi és Kárpát-medencei egyetemek képviselői is eljöttek a pénteki közös ünnepre.
A hideg idő beköszöntével az influenza elleni oltás felvételére ösztönzi a lakosságot az egészségügyi minisztérium. A tárca különösen a betegség szövődményei szempontjából veszélyeztetett csoportok immunizálását tartja fontosnak.
Újabb – ezúttal kisebb – lélektani határt, az 5,3-as küszöböt ugrotta át a lej az euróval szemben pénteken délben.
szóljon hozzá!