
Fotó: Borbély Fanni
Hallatni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben – hangzott el Tusványoson csütörtök délelőtt a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak a gazdaközpontú európai agrárium esélyeiről és lehetséges megoldásokról értekeztek a panelbeszélgetésen.
2024. július 25., 20:292024. július 25., 20:29
Nincs minden rendben a gazdaközpontú európai uniós agrárpolitikán belül – kezdte felvezetőjét Benk Szilárd, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, intézetvezető helyettese, aki elsőként a magyar álláspontról kérdezte Nagy István magyar agrárminisztert.
„Magyarország komolyan gondolja, hogy Európa közös agrárpolitikájának középpontjába a gazdákat kell állítani. Gazdaközpontú politikát kell felépíteni, mert
Nem lehet, hogy egy zöld ideológiai nyomás alá helyezzék az egész európai agrártársadalmat, ezzel elveszítve a versenyképességét, jövőképét, és elveszítve Európa élelmiszer- és élelmezésbiztonságát” – kezdte az agrárminiszter.
Fotó: Borbély Fanni
Hozzátette, hangsúlyosan közvetíteni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben, a parlamentben. A soros elnökséget az agrárium területén öt fogalom alapján szervezik meg: válságálló, versenyképes, fenntarthatóbb, tudásalapú és gazdaközpontú agráriumot terveznek. Mivel az új Bizottság még nem állt fel, a 27 agrárminiszternek van esélye javaslatokat, következtetéseket megfogalmazni – részletezte.
Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, csatlakozva az előtte szólóhoz, felhívta a hallgatóság figyelmét az elkövetkezendő félév fontosságára, ami az agrárpolitikát illeti.
Fotó: Borbély Fanni
„Ez olyan lehetőség, amely ritkán, talán soha nem tér vissza az Európai Unióban, épp olyan reménykedve nézünk mi is a magyar elnökségre, mint a magyarországi gazdák. Mi is abban reménykedünk, hogy ezt a pillanatot meg tudja ragadni a magyar kormány, és úgy tud indítani a 2024-es európai parlamenti választások után, mielőtt még felállna a bizottsági intézményi rendszer, hogy már
és amúgy is megszokták már, hogy olyanok vagyunk, mint a jó málhás szamár, amelyre mindig fel lehet még egy pakkot rakni” – fogalmazott Tánczos.
A korábbi környezetvédelmi miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a gazdatársadalom támogatása mellett elengedhetetlen a környezetvédelem is, azonban egyelőre az agrárpolitika költségvetéséből kell minden környezetvédelmi és élőhelyvédelmi témát finanszírozni, amire nincs elég pénz, emiatt pedig megbüntetik a tagállamot, amiért nem végzi el a zöldítési feladatokat, másrészt a gazdákat lehetetlen helyzetbe hozzák, hogy nem tudnak megfelelőképpen termelni.
Fotó: Borbély Fanni
A panelbeszélgetésre hívott Sallai Róbert Benedek, Túrkeve polgármestere felszólalásában többek között kifejtette, meglátása szerint ugyan a magyar kormány jól képviseli a gazdákat, az agrárminisztériumnak újra a vidék érdekét kellene szem előtt tartania és a vidék megmaradását kellene segítenie. „Sokkal nagyobb feldolgozóiparra, sokkal erősebb helyi gazdaságra, sokkal erősebb közösségfejlesztésre van szükség, és sokkal inkább a fenntarthatóságot szolgáló agrárpolitikára” – mondta.
Fotó: Borbély Fanni
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is megfogalmazta véleményét a helyzettel kapcsolatban. Mint mondta, szerinte az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld, inkább kontraproduktív.
Gyakorló gazdaként úgy véli, hogy a kitűzött célokat olyan megoldásokkal próbálják elérni, amelyek abszurdak. Megemlítette például, hogy olyan hatóanyagokat tiltanak be, amelyekről még nem bizonyított, hogy kárt okoznak, de látnak rá esélyt, és az elővigyázatosság elve alapján cselekszenek.
Egy másik fontos Európát érintő agráriumi problémára tért ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés alelnöke, amikor Ukrajna és az Európai Unió helyzetét említette.
Fotó: Borbély Fanni
„Nagyon komoly problémát jelent a mi megítélésünk szerint, amit ma Ukrajnában művelnek, ahol
Azt gondolom, ez nagyon komoly gondolkodásra késztet bennünket, hogy ez az Ukrajna európai uniós csatlakozással összefüggésben nagyon komoly feladatokat ró még ránk. Képtelenség azt elfogadni, hogy az egyik hatalmas országban 41 millió hektár kiváló minőségű termőföldről beszélünk, ott mindenféle feltétel nélkül termelhetnek, és mindenféle kontroll nélkül hozhatják be Európába” – mondta.
Fotó: Borbély Fanni
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke az előtte szólókhoz csatlakozva felvázolta, jelenleg gazdák és vállalatok művelnek földet, utóbbiak érdeke, hogy az európai piacot úgy tudják profitszerzésre használni, hogy lehetőség szerint ezen a piacon a hazai termelőkkel, a helyi termelőkkel ne kelljen konkurálni.
„Nekünk olyan döntéshozóink vannak Brüsszelben ebben a pillanatban, akik nem a gazdák érdekeit képviselik, hanem a gazdasági lobbierőknek az érdekeit, és ehhez eszközként használják azt a zöld ideológiai nyomást, amit a nyakunkra szabadítottak. (…)
Miközben sem az Egyesült Államok, sem Kína, tehát az Európán kívüli versenytársak nem tartják be a szabályozást” – részletezte.
A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.
Bár a Hargita megyei csendőrség jelentős létszámhiánnyal küzd, a tavalyi évük így is rendkívül intenzív volt: közel 6 ezer küldetésük és több mint 500 rendvédelmi beavatkozásuk volt. A jövőben az állandó őrszolgálatot mozgékony járőrszolgálat váltja fel.
Drónra bukkantak csütörtökön a Fekete-tenger partján, Costinești üdülőtelep közelében.
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
Erdélyi körútján szülővárosában, Marosvásárhelyen is találkozott a helyi közösségek képviselőivel Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, akivel a tapasztalatokról, a magyarországi választásokról, regisztrációról, levélszavazásról beszélgettünk.
A társadalmi párbeszéd bizottság jóváhagyta a 2026–2027-es tanév rendjének végleges változatát – közölte csütörtökön az oktatási minisztérium.
A Carrefour kizárólagos tárgyalásokat folytat a Pavăl Holdinggal romániai üzletágának értékesítéséről; a tranzakció értéke mintegy 823 millió euró – közölte csütörtökön a francia kiskereskedelmi vállalatcsoport.
Csodával határos módon megúszták a balesetet a gyalogosok, akik egy átjárónál átmenni készültek, de váratlanul megjelent egy kamion.
A múlt év novemberéhez képest decemberben 299 lejjel (5,3 százalékkal) 5914 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet.
Nagy daru jelzi Marosvásárhelyen, hol épül a megyeszékely első mélygarázsa. A daruhoz hatalmas kotrókanál van rögzítve, ezzel ássák a földet, készítik a helyet a támfalaknak. Soós Zoltán polgármesterrel szemrevételeztük a munkatelepet.
szóljon hozzá!