Hirdetés
Hirdetés

Az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld – inkább kontraproduktív

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Hallatni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben – hangzott el Tusványoson csütörtök délelőtt a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak a gazdaközpontú európai agrárium esélyeiről és lehetséges megoldásokról értekeztek a panelbeszélgetésen.

László Ildikó

2024. július 25., 20:292024. július 25., 20:29

Nincs minden rendben a gazdaközpontú európai uniós agrárpolitikán belül – kezdte felvezetőjét Benk Szilárd, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, intézetvezető helyettese, aki elsőként a magyar álláspontról kérdezte Nagy István magyar agrárminisztert.

„Magyarország komolyan gondolja, hogy Európa közös agrárpolitikájának középpontjába a gazdákat kell állítani. Gazdaközpontú politikát kell felépíteni, mert

Idézet
az nem lehet, hogy mások határozzák meg azt, hogy a gazdáknak mit is kell tenni.

Nem lehet, hogy egy zöld ideológiai nyomás alá helyezzék az egész európai agrártársadalmat, ezzel elveszítve a versenyképességét, jövőképét, és elveszítve Európa élelmiszer- és élelmezésbiztonságát” – kezdte az agrárminiszter.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Hozzátette, hangsúlyosan közvetíteni kell a magyar gazdák hangját Brüsszelben, a parlamentben. A soros elnökséget az agrárium területén öt fogalom alapján szervezik meg: válságálló, versenyképes, fenntarthatóbb, tudásalapú és gazdaközpontú agráriumot terveznek. Mivel az új Bizottság még nem állt fel, a 27 agrárminiszternek van esélye javaslatokat, következtetéseket megfogalmazni – részletezte.

Hirdetés

Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, csatlakozva az előtte szólóhoz, felhívta a hallgatóság figyelmét az elkövetkezendő félév fontosságára, ami az agrárpolitikát illeti.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Ez olyan lehetőség, amely ritkán, talán soha nem tér vissza az Európai Unióban, épp olyan reménykedve nézünk mi is a magyar elnökségre, mint a magyarországi gazdák. Mi is abban reménykedünk, hogy ezt a pillanatot meg tudja ragadni a magyar kormány, és úgy tud indítani a 2024-es európai parlamenti választások után, mielőtt még felállna a bizottsági intézményi rendszer, hogy már

Idézet
kész tények elé tudnak állítani olyan bürokratákat, akik nagyon hozzászoktak ahhoz, hogy amúgy is mindent elbír az európai gazda úgy általában, a kelet-európai még inkább,

és amúgy is megszokták már, hogy olyanok vagyunk, mint a jó málhás szamár, amelyre mindig fel lehet még egy pakkot rakni” – fogalmazott Tánczos.

A korábbi környezetvédelmi miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a gazdatársadalom támogatása mellett elengedhetetlen a környezetvédelem is, azonban egyelőre az agrárpolitika költségvetéséből kell minden környezetvédelmi és élőhelyvédelmi témát finanszírozni, amire nincs elég pénz, emiatt pedig megbüntetik a tagállamot, amiért nem végzi el a zöldítési feladatokat, másrészt a gazdákat lehetetlen helyzetbe hozzák, hogy nem tudnak megfelelőképpen termelni.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A panelbeszélgetésre hívott Sallai Róbert Benedek, Túrkeve polgármestere felszólalásában többek között kifejtette, meglátása szerint ugyan a magyar kormány jól képviseli a gazdákat, az agrárminisztériumnak újra a vidék érdekét kellene szem előtt tartania és a vidék megmaradását kellene segítenie. „Sokkal nagyobb feldolgozóiparra, sokkal erősebb helyi gazdaságra, sokkal erősebb közösségfejlesztésre van szükség, és sokkal inkább a fenntarthatóságot szolgáló agrárpolitikára” – mondta.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is megfogalmazta véleményét a helyzettel kapcsolatban. Mint mondta, szerinte az Európai Unió zöldpolitikája nem agrárpolitika és nem is zöld, inkább kontraproduktív.

Nem megoldást kínálnak az európai vidék számára, hanem bizonyos politikai erőknek szavazatszerzési lehetőséget.

Gyakorló gazdaként úgy véli, hogy a kitűzött célokat olyan megoldásokkal próbálják elérni, amelyek abszurdak. Megemlítette például, hogy olyan hatóanyagokat tiltanak be, amelyekről még nem bizonyított, hogy kárt okoznak, de látnak rá esélyt, és az elővigyázatosság elve alapján cselekszenek.

Ukrajna komoly kérdéseket vet fel

Egy másik fontos Európát érintő agráriumi problémára tért ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés alelnöke, amikor Ukrajna és az Európai Unió helyzetét említette.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Nagyon komoly problémát jelent a mi megítélésünk szerint, amit ma Ukrajnában művelnek, ahol

Idézet
500–600 ezer hektáros gazdaságokban iszonyú hatékonysággal óriási mennyiségű árut állítanak elő, és úgy gondolják, hogy ennek az Európai Unió lesz a felvevőpiaca.

Azt gondolom, ez nagyon komoly gondolkodásra késztet bennünket, hogy ez az Ukrajna európai uniós csatlakozással összefüggésben nagyon komoly feladatokat ró még ránk. Képtelenség azt elfogadni, hogy az egyik hatalmas országban 41 millió hektár kiváló minőségű termőföldről beszélünk, ott mindenféle feltétel nélkül termelhetnek, és mindenféle kontroll nélkül hozhatják be Európába” – mondta.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke az előtte szólókhoz csatlakozva felvázolta, jelenleg gazdák és vállalatok művelnek földet, utóbbiak érdeke, hogy az európai piacot úgy tudják profitszerzésre használni, hogy lehetőség szerint ezen a piacon a hazai termelőkkel, a helyi termelőkkel ne kelljen konkurálni.

„Nekünk olyan döntéshozóink vannak Brüsszelben ebben a pillanatban, akik nem a gazdák érdekeit képviselik, hanem a gazdasági lobbierőknek az érdekeit, és ehhez eszközként használják azt a zöld ideológiai nyomást, amit a nyakunkra szabadítottak. (…)

Idézet
Európa versenyhátrányban van azért is, mert szabályok szerint játszik.

Miközben sem az Egyesült Államok, sem Kína, tehát az Európán kívüli versenytársak nem tartják be a szabályozást” – részletezte.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 04., csütörtök

Ausztria támogatja Románia OECD-csatlakozását

Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.

Ausztria támogatja Románia OECD-csatlakozását
Ausztria támogatja Románia OECD-csatlakozását
2025. december 04., csütörtök

Ausztria támogatja Románia OECD-csatlakozását

Hirdetés
2025. december 04., csütörtök

Játéknak hittek egy Moldovában lezuhant orosz drónt és szétszerelték

Játéknak vélte és hazavitte a lezuhant orosz drónt egy helyi férfi a moldovai Pepeni határából, majd szét is szerelte – a rendőrség szerint a szerkezet katonai megtévesztésre szolgált, robbanóanyagot nem tartalmazott.

Játéknak hittek egy Moldovában lezuhant orosz drónt és szétszerelték
2025. december 04., csütörtök

Belügyi cáfolat a totális közúti megfigyelésről

Cáfolta csütörtökön a belügyminisztérium a közúti forgalomra és a nyilvános helyekre kiterjedő megfigyelőrendszer működésbe hozásáról szóló információkat.

Belügyi cáfolat a totális közúti megfigyelésről
Hirdetés
2025. december 04., csütörtök

Amikor az élet duplán adja vissza: pont egy rendőrautóval ütközött ittasan

Őrizetbe vettek egy harmincéves sofőrt, aki ittasan vezetett, amikor összeütközött egy küldetésben lévő rendőrautóval Târgu Neamț városában csütörtökön.

Amikor az élet duplán adja vissza: pont egy rendőrautóval ütközött ittasan
2025. december 04., csütörtök

Látványosan csökkent tavalyhoz képest az óránkénti munkaerőköltség a tanügyben

A múlt év azonos időszakához viszonyítva 2025 harmadik negyedévében az óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek. Csökkenést csak a tanügyben (4,39 százalék) és a közigazgatásban (1,23 százalék) jegyeztek.

Látványosan csökkent tavalyhoz képest az óránkénti munkaerőköltség a tanügyben
2025. december 04., csütörtök

Rossz hír Mikulásra: hatszáznál több dolgozót bocsátanak el

Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio – írja az MTI a Profit.ro után.

Rossz hír Mikulásra: hatszáznál több dolgozót bocsátanak el
Hirdetés
2025. december 04., csütörtök

Újra bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Bolojan-kormány ellen

Az Ilie Bolojan vezette „progresszív kormány” képtelen kezelni az ország pénzügyeit, az egészségügyet, az oktatást, a szociális védelmet, az igazságszolgáltatást és a közigazgatást, ezért a kabinetnek le kell mondania – áll az indítványban.

Újra bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Bolojan-kormány ellen
2025. december 04., csütörtök

Disznóvágások, megnövekedett fogyasztás – az ünnepi időszakban az élelmiszer-biztonsági kockázatok is nőnek

Az ünnepi időszakra készülve minden élelmiszergyártót leellenőriz a szakhatóság, az utakon a rendőrséggel próbálják kiszűrni az illegális álltaszállítmányokat, és a disznóvágások miatt hétvégére is kiterjesztik a hús bevizsgáltatásának lehetőségét.

Disznóvágások, megnövekedett fogyasztás – az ünnepi időszakban az élelmiszer-biztonsági kockázatok is nőnek
2025. december 03., szerda

Látványosan robbant szét a 250 tonnás szikla Palotailva határában

Körülbelül 250 tonnás sziklát robbantottak fel szerda délelőtt a Maros völgyében, ugyanis az veszélyt jelentett a 15-ös országúton áthaladókra.

Látványosan robbant szét a 250 tonnás szikla Palotailva határában
Hirdetés