Az 1989-es forradalom csíkszeredai eseményeit elevenítették fel

– mondta el felvezetőként. Az 1989-es decemberi, csíkszeredai események kronológikus sorrendjének bemutatásához Forró Albert történelemtanár tanulmányát vette alapul a moderátor.

– mondta.

– emlékezett vissza. Végül déli 12 órakor érkezett a hír, miszerint Nicolae Ceaușescu elmenekült, a felszabadult érzés hatására a termelői csarnokban örömgyújtogatás kezdődött, utána pedig kivonult az utcára a tömeg.

A tapstéren Ferenczes István költő gyertyákat kezdett gyújtani a temesvári áldozatok emlékére. „Lyukas román zászlóval és egy Trabanttal az élen nemsokára megérkezett a tömeg is. Egy évvel korábban írtam egy verset A diktatúra közhelyei címmel, amellyel nem voltam maradéktalanul elégedett, de a nyomtatott változatát itt-ott szétosztottam.

– elevenítette fel Ferenczes. Mint mondta: érezte, hogy előbb utóbb a dominó elve alapján a szocialista államok bukása után Románia is el fog bukni, ő viszont következő év februárjára jelezte ezt előre. „Szerencsés volt a forradalom, hiszen ha akkor nem sikerül elérni a célt, hazaárulásért én biztos börtönbe kerültem volna” – húzta alá. 

– mesélte. Lehallgatási szalagokat és rengeteg dokumentumot mentettek ki, amelyeket a megyeházában levő Hazafias Gárda irodájába vitték, viszont a mai napig nem lehet tudni, mi történt azokkal. „Sehol nem volt rendőr az utcákon.

– jegyezte meg. Füleki hozzátette, társaival belátták, hogy valamit tenni kell, hiszen a közrend teljesen felborult a városban, így estére a Hazafias Gárdával próbáltak rendet teremteni.

Nagy Benedek nyugalmazott történelemtanár a temesvári események láttán inkább Csíkszentkirályra ment és egész nap dolgozott – vallotta be. „Kétségbeesés környékezett. Tudtam, ha az ország nem mozdul meg, borzasztó vérfürdő lesz. Sötétedéskor jöttem vissza, az Olt hídjánál felvettem egy hölgyet, aki akkor tudatta velem, hogy a megszökött a diktátor. Én addig nem tudtam mi folyik a városban” – részletezte emlékeit. Hazaérkezése után nem sokkal megérkeztek lakására a diákjai, akik azonnali cselekvésre ösztönözték. „Bementünk a megyeházára, és kitessékeltek a teraszra.

– emlékezett vissza.

– hangzott el.

Daczó Katalin újságíró a Csíki Tv, majd Csíki Hírlap és a Hargita Népe munkatársaként foglalkozott behatóan a decemberi eseményekkel. Mint részletezte, mindannyiszor más megközelítésből, más-más szereplőket megszólaltatva tette ezt. Ezen kívül is a Duna televíziónak és más sajtótermékeknek dolgozva rengeteg résztvevővel készített interjút. „Én ugyan Gyergyószentmiklóson voltam ott a tömegben akkor, de többször foglalkoztam az itteni történésekkel. Személyesen találkoztam sok érintettel, rengeteg megkeseredett és csalódott embert láttam. Amit ígért az állam a forradalom halottjainak, abból szinte semmi nem teljesült.

– fejezte ki az újságíró, aki dokumentumfilmet is készített a december 22-i eseményekről.

korábban írtuk

A ránk szakadt szabadság: 1989 decembere Csíkszeredában

Már maga a film is kordokumentum, amit 1999-ben, a romániai rendszerváltozás tizedik évfordulóján Daczó Katalin és a Csíki TV stábja forgatott az 1989 decemberi csíkszeredai eseményekről.

Benkő Sándor azt is elmondta, hogy akkoriban nem lehetett előre látni, hogy az ipar romba fog dőlni: még két évig működött a traktorgyár, miután teljesen összeomlott a rendszer. Füleki szót emelt még a félretájékoztatásról is. „Jött a hír, hogy megindultak a Securitate csapatai a város fele, mi pedig kicsődítettük az embereket még azon az éjszakán az utcára.

– zárta a korábbi alpolgármester.