
Hargita megye lakosainak jelentős többsége nem támogatja az államelnök által kezdeményezett közigazgatási átszervezést – ez derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által elvégzett felmérésből.
2011. november 28., 15:432011. november 28., 15:43
2011. november 28., 19:292011. november 28., 19:29
A megkérdezettek az óriásmegyéket tartják a legkedvezőtlenebb megoldásnak
Mint Sólyom Andrea egyetemi oktató elmondta a Hargita megyei önkormányzat ülésén elhangzott bemutató alkalmával, a felmérés 876 személy megkérdezésével zajlott, reprezentatív minta alapján. Különböző nemzetiségű, iskolázottságú, életkorú és foglalkozású Hargita megyei lakosok véleményét kérdezték meg az ország tervezett közigazgatási átszervezéséről. A válaszokból kitűnik, hogy a megkérdezettek 81 százaléka hallott a kezdeményezésről, valamint az is, hogy 80 százalékuk nem ért ezzel egyet.
Nemzetiségi megoszlás szerint már árnyaltabb az eredmény, a magyarok közül 82,4 százalék ellenzi az átszervezést, 11,1 százalékuk viszont egyetért ezzel. A román anyanyelvű válaszadók 64,2 százaléka nem szeretne átszervezést, míg 29,3 százalékuk igen. A határozatlanok aránya mindkét esetben 6,5 százalék. A magyar válaszadók a legkedvezőbbnek a jelenlegi megyehatárok megtartását látják – 66,7 százalék nyilatkozott így. Második legkedvezőbb megoldásnak Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítését (60,4 százalék), harmadiknak Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék egyesítését, míg legkedvezőtlenebb megoldásnak (86 százalék) Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Brassó és Szeben megyék egyesítését jelölték meg.
A lakosság tájékozottnak mondható ebben a kérdésben, és nemzetiségtől függetlenül a nagy többség nem ért egyet a kezdeményezéssel – foglalta össze az eredményeket Sólyom Andrea.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
Két ember sérült meg pénteken késő este egy közlekedési balesetben Gyergyószárhegyen. A jármű egyik utasát a tűzoltók szabadították ki.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium adott otthont a 8. Országos Magyar Matematikaolimpiának. A megmérettetésen akadtak olyan feladatok, amelyeken még a mesterséges intelligencia is „kifogott”, de a versenyzők megoldották őket.
A lakossági panaszokra reagálva ideiglenes kátyúzásba kezdtek Gyergyószentmiklós több pontján. A téli hónapok alatt keletkezett úthibákat hidegaszfalttal próbálják orvosolni, amíg az időjárás és a költségvetés lehetővé nem teszi a tartósabb javításokat.
szóljon hozzá!