Hargita megye lakosainak jelentős többsége nem támogatja az államelnök által kezdeményezett közigazgatási átszervezést – ez derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által elvégzett felmérésből.
2011. november 28., 15:432011. november 28., 15:43
2011. november 28., 19:292011. november 28., 19:29
A megkérdezettek az óriásmegyéket tartják a legkedvezőtlenebb megoldásnak
Mint Sólyom Andrea egyetemi oktató elmondta a Hargita megyei önkormányzat ülésén elhangzott bemutató alkalmával, a felmérés 876 személy megkérdezésével zajlott, reprezentatív minta alapján. Különböző nemzetiségű, iskolázottságú, életkorú és foglalkozású Hargita megyei lakosok véleményét kérdezték meg az ország tervezett közigazgatási átszervezéséről. A válaszokból kitűnik, hogy a megkérdezettek 81 százaléka hallott a kezdeményezésről, valamint az is, hogy 80 százalékuk nem ért ezzel egyet.
Nemzetiségi megoszlás szerint már árnyaltabb az eredmény, a magyarok közül 82,4 százalék ellenzi az átszervezést, 11,1 százalékuk viszont egyetért ezzel. A román anyanyelvű válaszadók 64,2 százaléka nem szeretne átszervezést, míg 29,3 százalékuk igen. A határozatlanok aránya mindkét esetben 6,5 százalék. A magyar válaszadók a legkedvezőbbnek a jelenlegi megyehatárok megtartását látják – 66,7 százalék nyilatkozott így. Második legkedvezőbb megoldásnak Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítését (60,4 százalék), harmadiknak Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék egyesítését, míg legkedvezőtlenebb megoldásnak (86 százalék) Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Brassó és Szeben megyék egyesítését jelölték meg.
A lakosság tájékozottnak mondható ebben a kérdésben, és nemzetiségtől függetlenül a nagy többség nem ért egyet a kezdeményezéssel – foglalta össze az eredményeket Sólyom Andrea.
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
szóljon hozzá!