
Hargita megye lakosainak jelentős többsége nem támogatja az államelnök által kezdeményezett közigazgatási átszervezést – ez derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által elvégzett felmérésből.
2011. november 28., 15:432011. november 28., 15:43
2011. november 28., 19:292011. november 28., 19:29
A megkérdezettek az óriásmegyéket tartják a legkedvezőtlenebb megoldásnak
Mint Sólyom Andrea egyetemi oktató elmondta a Hargita megyei önkormányzat ülésén elhangzott bemutató alkalmával, a felmérés 876 személy megkérdezésével zajlott, reprezentatív minta alapján. Különböző nemzetiségű, iskolázottságú, életkorú és foglalkozású Hargita megyei lakosok véleményét kérdezték meg az ország tervezett közigazgatási átszervezéséről. A válaszokból kitűnik, hogy a megkérdezettek 81 százaléka hallott a kezdeményezésről, valamint az is, hogy 80 százalékuk nem ért ezzel egyet.
Nemzetiségi megoszlás szerint már árnyaltabb az eredmény, a magyarok közül 82,4 százalék ellenzi az átszervezést, 11,1 százalékuk viszont egyetért ezzel. A román anyanyelvű válaszadók 64,2 százaléka nem szeretne átszervezést, míg 29,3 százalékuk igen. A határozatlanok aránya mindkét esetben 6,5 százalék. A magyar válaszadók a legkedvezőbbnek a jelenlegi megyehatárok megtartását látják – 66,7 százalék nyilatkozott így. Második legkedvezőbb megoldásnak Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítését (60,4 százalék), harmadiknak Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék egyesítését, míg legkedvezőtlenebb megoldásnak (86 százalék) Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Brassó és Szeben megyék egyesítését jelölték meg.
A lakosság tájékozottnak mondható ebben a kérdésben, és nemzetiségtől függetlenül a nagy többség nem ért egyet a kezdeményezéssel – foglalta össze az eredményeket Sólyom Andrea.
Több előadó gondolatait ismerhetik meg az érdeklődők pénteken és szombaton Gyergyószentmiklóson a FeltöltŐ előadás-sorozaton: Ács Zoltán, Lackfi János, Czikó László és Schäffer Erzsébet előadásai mellett Eperjes Károly színművész estje zárja a sorozatot.
A 12 éve elhunyt költő, Rafi Lajos életét és munkásságát idézi meg verseken, interjúkon, személyes visszaemlékezéseken keresztül egy új emlékkötet. A megkalapált csoda című könyv bemutatóját november 7-én a Tarisznyás Márton Múzeumban tartják.
Ismét megjelentek olyan gyanús emberek Gyergyószentmiklóson, akik jótékonysági célokra hivatkozva vagy különféle termékeket és szolgáltatásokat kínálva kopognak be a helyiekhez, megtévesztő szándékkal – figyelmeztet a város önkormányzata.
Ferenczi Attila iskolaigazgató, író előadására hív az Itthon közösen a holnapért Egyesület és a Szent István Plébánia. Az előadás címe: Salamon Ernő titokzatos élete, halála és utóélete (Egy költő, akinek a nevét egy iskola viseli).
Vízelvezető csatornába szorult egy ló kedden Maroshévízen. A tűzoltók a helyi polgármesteri hivatal markológépével emelték ki a sáros állatot szorult helyzetéből. Ugyanezen a napon a tűzoltók egy fán rekedt macskát is megmentettek.
2022 tavaszán tartották az utolsó próbákat és előadásokat a gyergyószentmiklósi művelődési házban, azóta pedig „hajléktalanná” vált a város kulturális élete. Jövőre – akár saját forrásból is, de – el szeretnék kezdeni az épület belső felújítását.
Bár év elején megállapodtak arról, hogy elköltöztetik a szuvenírárusok bódéit a Békás-szoros egyik legszűkebb részének számító Pokol tornácáról, a standok azóta is zavartalanul működnek a kőomlásveszélyes útszakaszon.
November elsejétől tervezték újraindítani a fizetős parkolási rendszert Gyergyószentmiklóson, de technikai okok miatt pár hetes csúszás várható. A város addig nem szed parkolási díjat – az autósok ingyenesen használhatják a kijelölt parkolóhelyeket.
Több mint két év szünet után újra van iskolaorvosa Gyergyószentmiklósnak: dr. Kiss-Tróznai Zsuzsanna szeptembertől felügyeli a város több mint 3400 gyermekének egészségét.
Négy kiskorút ápolnak a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban a hétfő esti, Gyergyóalfalu környékén történt súlyos közlekedési baleset után.
szóljon hozzá!