Választható tantárgy lenne a hittan

Hallgatólagos beleegyezéssel fogadták el a képviselőházban a negyvenéves Remus Cernea törvénymódosító javaslatát a hitoktatás kötelező tantárgyként való törléséről. A törvénykezdeményező két évvel ezelőtt zöldpárti agrárdemokrataként került az alsóházba. 1997-ben a nacionalista politikusok elleni tiltakozásul szimbolikusan belépett az RMDSZ-be. Ő volt az, aki képviselői esküjét az alkotmányra tette le, nem a Bibliára is.

A parlament által elfogadott módosító javaslat értelmében az iskolákban a jövő évtől nem lenne kötelező a vallásoktatás mint tantárgy, egyetlen tanuló sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen a hitoktatási órákon, ha ezt nem kívánja, vagy szülei nem kívánják. A jogszabály alapján a hittanórákon csak azok a tanulók vesznek részt, akik erre külön kérést nyújtanak be az iskola vezetőségéhez, tehát választhatóvá válik a tantárgy. Jegyet nem adnának belőle, csak minősítést, ami nem befolyásolja az általános tanulmányi eredményt.

A kötelező hittan-tantárgy helyett az iskolákban bevezetnék az Etika és társadalomkultúra nevű tantárgyat, amely ugyanúgy kötelező lenne, mint eddig a hittan. A hittantanárokat a jövő iskolai évtől csak akkor nevezhetik ki, ha megkapják a annak a felekezeti elöljáróságnak a beleegyezését, amelynek vallását oktatják.

A törvénymódosító javaslat hallgatólagos elfogadása nem jelenti a törvényerőre emelést. Ez ügyben a szenátus teszi majd le a garast. Ha azonban a felsőházi honatyák is elfogadják a törvénymódosító javaslatot, akkor megváltozik az oktatási törvény 18. cikkelye, amely kötelező jellegűvé tette a hittanórát a tantervben.

A szenátusi döntés előtt megkérdeztük a marosvásárhelyi Székely Szilárd római katolikus teológiai gimnáziumi tanárt is erről a kérdésről. Elmondta, a hitoktatáson való részvétel belső, egyéni meggyőződésen alapuló döntés, de jó lenne, ha benne maradna a tantervben. „Milyen etika vagy etikai oktatás az, amelyből hiányzik Isten? Egyáltalán, milyen létjogosultsága van az ilyen etikának, etikai oktatásnak?” – tette fel a szónokinak tűnő kérdést.

Az iskola jelenleg a legbiztosabb lehetőség arra, hogy az egyház elérje a gyereket. Az elemi és gimnáziumi oktatásban volt eddig kötelező, a 8–12. osztályosok esetében lelkiismereti okok miatt eltekinthetett az iskola a hittanórák látogatásától, ha a tanuló vagy szülő ezt kifejezetten kérte – fejtette ki a vallástanár.

A magyar egyházak eddig is, még a kommunizmus időszakában is megszervezték a hittan oktatását azoknak, akik ezt igényelték. Vallásóráikra jártak – és járnak – a gyerekek, ahol lelki, szellemi fejlődésükről gondoskodnak. Kérdés, miként viszonyul majd a törvénymódosító javaslathoz a görögkeleti „államegyház”, amely eddig teljesen az iskolára bízta a gyerekek hitbéli oktatását. A másik kérdés: miként viszonyul ehhez a lakosság azon része, amely 1989 után forradalmi sikernek könyvelte el a vallásoktatás iskolába való visszavezetését fél évszázadnyi szünet után.