Választási hatóság: százezres nagyságrendű csalás volt a népszavazáson

A választási hatóság egy szoftvercéget bízott meg azzal, hogy ellenőrizze a pótlistákon szereplő személyi számokat és szűrje ki azokat, amelyek többször szerepelnek, vagy nem érvényesek. A népszavazáson a 8,5 millió leadott szavazat közül 1,34 milliót pótlistákra adtak le: ezek közül szűrték ki azt az 55 660 személyi számot, amellyel többször szavaztak, és azt a 47 386 személyi számot, amely nem szerepel a lakosság-nyilvántartóban, azaz nem létezik.

Július 29-én a választók népszavazáson döntöttek arról, hogy leváltják-e a parlament által felfüggesztett Traian Băsescu államfőt. Az urnáknál megjelent szavazók túlnyomó többsége az elnök menesztésére voksolt, mivel azonban a részvétel nem haladta meg az ötvenszázalékos érvényességi küszöböt, Băsescu visszatérhetett az elnöki hivatalba. A referendumon 46 százalékos részvételt jegyeztek fel a választói névjegyzékben szereplő 18 millió háromszázezer érvényes személyi számot véve alapul. Egy százezres nagyságrendű választási csalás egy-két százalékkal módosíthatta a részvételi adatokat, amelyektől a népszavazás kimenetele függött.

A többes szavazás „toplistáját” egy olyan választó vezeti, akinek a személyi számával 19-szer voksoltak. Ez az ellenőrzési módszer nem mutatja ki azokat az eseteket, amikor a csalók érvényes személyi számmal, de az illető távollétében adtak le egy-egy voksot – emlékeztetnek a román lapok.

Mivel a referendum dokumentumait az ügyészség is vizsgálja, az ellenőrzést a Legfőbb Ügyész Hivatalában végezték el 400 ezer euróért. A felfedezett csalásokat az ügyészségnek továbbítják. A hazai törvények szerint a választási csalásokat hat hónaptól öt évig terjedő börtönnel büntetik. A Legfőbb Ügyész Hivatala már korábban hatszáz személy ellen indított bűnügyi vizsgálatot a július 29-i népszavazáson elkövetett választási csalás gyanújával.

Korábban Daniel Morar, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze is úgy nyilatkozott, hogy módszeresen csaltak a választási bizottságok az államfő leváltásáról rendezett július 29-i népszavazáson, és helyenként a voksok 5–15 százaléka hamis volt. A DNA szeptember 5-én befolyással üzérkedés gyanújával bűnvádi eljárást indított Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára ellen, mivel azzal gyanúsítja, hogy politikusi befolyását felhasználva csalásra bujtatta fel a választási bizottságok tagjait az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson, az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében.