Újabb négymilliárdos hitel

Az ország nemzetközi hitelezői – mint ismeretes – július 17. óta vizsgálódnak, tárgyalnak az újabb hitelszerződésről a román fővárosban. A mostani megállapodás egyébként még nem végleges, a hitelre rá kell majd bólintania az IMF igazgatótanácsának is, amely várhatóan valamikor az ősz folyamán ül össze.

Andrea Schaechter ugyanakkor megerősítette a kormánytagok által korábban hangoztatottakat, miszerint az új hitel készenléti jellegű lesz, a hatóságok nem fognak ebből egyetlen eurót sem lehívni. A 4 milliárdos összeget egyébkén 50–50 százalékban biztosítja az IMF és az EB. Korábban Victor Ponta kormányfő azzal érvelt a hitel szükségessége mellett, hogy ennek köszönhetően nő az országba vetett bizalom, így a kormány könnyebben és alacsonyabb kamatlábbal jut hitelhez a piacról.

Jobb kilátások

A valutaalap küldöttségének vezetője egyúttal arról is beszámolt, hogy az IMF felfele módosította Románia idei és jövő évi gazdasági növekedési kilátásait, idén becsléseik szerint a korábban előrejegyzett 1,6 százalék 2 százalékkal, 2014-ben pedig a korábbi 2 százalékos becslés helyett 2,25 százalékkal bővül a román bruttó hazai termék (GDP). Az optimizmusra elmondása szerint az ad okot, hogy az első negyedévben a vártnál jobban alakultak az exportok, illetve a tavalyinál lényegesen jobb mezőgazdasági termés ígérkezik.

Kevésbé derűlátó a Ponta-kormány, Liviu Voinea, a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn a hitelezőkkel folytatott tárgyalások után úgy nyilatkozott, javultak Románia növekedési kilátásai, a korábban becsült 1,6 százalék helyett most 1,9 százalékot vetítenek előre. A kedden elfogadott, kiigazított költségvetés egyébként az év eleji büdzsénél 2,6 milliárd lejjel nagyobb összeggel, összesen 626,2 milliárd lejjel számol. Az IMF szakemberei ugyanakkor úgy vélik, hogy a költségvetési mérleghiány folytatja a csökkenést, év végére már a GDP 2–2,5 százalékára rúg, 2015-re pedig lemehet egészen 1 százalékig.

A növekedés feltételei

Annak azonban, hogy ne álljon le a gazdasági növekedés, megvannak a feltételei is. Mint Andrea Schaechter elődeihez hasonlóan felhívta a figyelmet, a kormánynak hatékonyabbá kell tennie a közigazgatást, fel kell gyorsítania a rendelkezésre álló európai uniós források lehívását, fokozottabb ellenőrzés alatt kell tartania az eladósodást, illetve hatékonyabb adóbehajtásra van szükség.

A szakember egyúttal arra is felszólította a bukaresti hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a minisztériumok ne avatkozzanak bele az állami tulajdonban levő vállalatok működésébe, hanem bízzák azt a kinevezett, magánszférából érkezett menedzsere, akinek célja a társaság működésének hatékonyabbá tétele. Hozzátette: a menedzsereket átlátható módon kell kiválasztani.

Şerbănescu: semmi jót nem hoz a hitel

„Nem tudom pontosan mi áll a kormány és az IMF megállapodásában, de nem tudok eltekinteni abbéli a meggyőződésemtől, hogy a valutaalappal megkötött szerződés semmi jót nem jelent az ország számára” – értékelte a megállapodást a Krónika megkeresésére Ilie Şerbănescu makrogazdasági szakértő. Kifejtette: elsősorban az olyan „alulfejlett országokban” nem használ semmit az IMF-el kötött szerződés, mint Románia. Meglátásában maximum a fejlettebb gazdasággal rendelkező államokban van némi értelme egy hasonló megállapodásnak, azonban a tapasztalatok az mutatják, semmivel sem segíti az IMF-megállapodás a gazdaság fejlesztésében érdekelt, alulfejlett országokat.

Şerbănecu ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy nem állja ki a valóság próbáját a kormány indoklása, amely szerint azért kellett készenléti megállapodást kötni, hogy az ország olcsóbban jusson hitelhez a piacokról. „Romániának nem volt lehetősége olcsóbb hitelhez jutni eddig sem, ahhoz képest, hogy már négy éve áll mögötte az IMF, semmilyen előnye nem származott ebből. A nemzetközi hitelminősítő intézetek továbbra is a befektetésre még nem ajánlott kategóriába sorolják az országot. A valóság, az eddigi tapasztalatok cáfolják a kormány optimizmusát” – szögezte le Ilie Şerbănescu.