Tusványos, a nemzeti integráció civil dimenziója

Magyarország kolozsvári főkonzulátusa és a Bálványosi Intézet közös rendezvényére az Agapé étterem konferenciatermében került sor, ahol Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke vették számba a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban megszületett nemzetpolitikai elképzeléseket. A beszélgetést Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke moderálta.

Az alapítók először felelevenítették a szabadegyetem megszületésének körülményeit. Németh Zsolt kifejtette, az első találkozó időpontjában a résztvevők már túl voltak a kommunista rendszer bukását követő első illúzióvesztésen, választóvonalnak a politikai visszarendeződéssel, a posztkommunizmussal szembeni viszony bizonyult.

Toró T. Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a bálványosi folyamat párbeszédet jelentett magyar–magyar és magyar–román viszonylatban egyaránt. Smaranda Enache és az általa vezetett Pro Europa Liga képviselőin túl számos román közéleti személyiség megfordult Tusványoson. Hozzáfűzte, a tusnádfürdői tábor három átalakuláson van túl: előbb tömegrendezvénnyé vált, majd diáktáborrá, végül fesztivállá nőtte ki magát.

Németh Zsolt emlékeztetett, hogy a szabadegyetemet a felvidéki művelődési táborok mintájára szervezték meg, hiszen a rendszerválás kihívása a szétfejlődött Kárpát-medencei magyar társadalmak integrálása volt. A nemzeti integráció szociális, civil dimenziója volt Tusványos, magyarázta.

„Nincs politikai integrálódás társadalmi, civil integráció nélkül” – hangsúlyozta Németh Zsolt. Úgy vélte, rendkívül fontos, hogy a magyarországiak és az erdélyiek személyesen tudnak találkozni, ezért jó, hogy százával, ezrével jönnek bulizni Tusványosra a magyarországi diákok.