Tőkés: nincs helye a kettős mércének

Az államelnök „gyűlöletkeltésre alkalmas és uszító politikai diskurzusához” Victor Ponta miniszterelnök, Crin Antonescu, a Szenátus elnöke, Titus Corlăţeanu külügyminiszter, valamint sokan mások csatlakoztak, és maga a marosfői nyári tábor egésze, élén Ioan Selejan hargitai és kovásznai ortodox püspökkel.

„Szent István király országlásának egyik legdrágább öröksége, hogy Krisztushoz vezette népünket. A magyarokat és a román népet szorosan egymáshoz kapcsolja az a körülmény, hogy mindkettő keresztyén nemzet, országaink keresztyén alapokon állanak. Semmiképpen nem méltó tehát, hogy hitetlen módon egymás ellen forduljanak. (…) Nem szabad kettős mércét használnunk egymással szemben. Egy országban élünk, egyazon társadalom tagjai vagyunk. Ami jár a románnak – ugyanaz jár a magyarnak is” – áll a dokumentumban.

Tőkés kitér arra is, hogy az Európai Alapjogi Charta szerint „mindannyiunkat megillet az emberi méltóság (1. cikk), a személyi sérthetetlenséghez való jog (3. cikk), a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság (10. cikk), a véleménynyilvánítás (11. cikk), valamint a gyülekezés és az egyesülés szabadsága (12. cikk). Ezen alapjogok tudatában: hogyan is indulhatna valaki ellen kivizsgálás vagy büntetőjogi eljárás a tusnádfürdői nyári táborban való részvétele vagy az ott elhangzottak miatt? Hogyan kérdőjelezhetné meg valaki is egy polgártársa állampolgárságát annak szabad véleménynyilvánítása miatt?! És miként lehetséges »hadat üzenni« a szabad Magyarország polgárainak – »Budapestnek« – egy olyan »nagyrégióban«, melyben Isten akaratából magyarok, románok, szerbek, szlovákok, ukránok, németek, zsidók és cigányok, vagy katolikusok, ortodoxok, protestánsok és más vallásúak évszázadok óta együtt élnek?!” – teszi fel a kérdést az EP-képviselő.

A közlemény szerint a poszttrianoni Románia asszimilációs, valamint a Ceauşescu-rezsim homogenizáló politikájának ismeretében okkal és jogosan követelik az erdélyi magyarok, hogy saját identitásukhoz való jogukat éppen olyan mértékben tartsák tiszteletben, amiképpen, a múltban és a jelenben, a többségi románság is megkövetelte és megkívánja magának ugyanezt. Băsescu elnök és társai kiforgatják a szavakat, amikor a Tusnádon elhangzottakkal kapcsolatban területi „protektorátust” és „diktátumot” emlegetnek. „Egyazon mércével mérve, semmi mást és semmi többet nem akarunk, mint azt, hogy amint tavaly az államelnök, illetve Románia védelmébe vette a szerbiai románokat és vlachokat, azonképpen Magyarország is gyakoroljon védőhatalmi szerepet az erdélyi magyarok jogai védelmében – teljes összhangban az európai kisebbségvédelmi előírásokkal. Tovább menve: Ausztriához és Olaszországhoz hasonlóan, melyek egyezményes alapon garantálják és biztosítják Dél-Tirol autonómiáját – Magyarország és Románia is közösen vállaljanak felelősséget Erdély, az erdélyi magyarok, a székely-magyarok regionális autonómiájáért” – fejti ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

„Európában nincs helye a kettős mérce alkalmazásának. Ebben az összefüggésben külön is érdemes odafigyelnünk arra, amiként Marosfőn maga Traian Băsescu kiállott moldovai honfitársai, Moldova és Románia egyesülése mellett. Mi, erdélyi magyarok példát vehetünk a román államelnöktől. Éppen olyan következetességgel kell kitartanunk az erdélyi magyar régiók, valamint a székelyföldi és partiumi autonómia mellett, amiképpen ő tette ezt a román nemzet egysége ügyében!” – mutat rá ünnepi közleményében Tőkés.

Az EMNT elnöke felhívja a figyelmet arra, hogy az egyik bulgáriai román kisebbségi vezető „Bulgária lojális polgáraiként” „román anyaországuk” közbelépését kérte „szellemi és kulturális kivégzésük megakadályozása érdekében”. „Mi, erdélyi magyarok sem kérünk mást és többet. Egyszerűen azon határozott szándékunknak adunk hangot, hogy: mi nem akarunk a kipusztulóban lévő romániai zsidók, vagy az elenyésző erdélyi szászok és svábok sorsára jutni! Egyazon mércét alkalmazva: mi sem akarunk mást a magyaroknak, mint amit Traian Băsescu a románok számára” – fogalmaz Tőkés.

„Szent István más népek iránti türelemre buzdító Intelmei értelmében, ezzel együtt, a mai napon – végezetül – gondoljunk Temesvárra. A Bánság sok nyelvű, sok nemzetiségű és sok vallású népének 1989-béli összefogása – a népi szájhagyomány szerint – »Temesvár szellemében« történt. Akkor a hagyományos »erdélyi tolerancia« egyesítő erejével sikerült megbuktatnunk a kommunista zsarnokságot. Huszonnégy év után egy második rendszerváltozásra van szükség Romániában, hogyha azt akarjuk, hogy – amint a Zsoltáros imádságába foglalta: »A hegyek békességet teremjenek a népnek, és a halmok igazságot«. Így legyen!” – zárja augusztus 20-ai, Kolozsváron keltezett közleményét Tőkés László.