Hirdetés
Hirdetés

Távoli rokonaink földje, Kazahsztán

Almati nemzetközi repülőtére

Almati nemzetközi repülőtere

Fotó: Tamássy Zsolt

Kazahsztánba mindenképp érdemes ellátogatni az elkövetkező négy-öt évben, mielőtt túl felkapott lenne – mondja Hegedűs István újságíró. Nemcsak a kiváló sízési lehetőségek vagy a páratlan szépségű látnivalók okán: távoli rokonaink is élnek ott.

Kocsis Károly

2025. február 15., 21:232025. február 15., 21:23

Hegedűs István egy újságíróknak szervezett nemzetközi síverseny apropóján, tavaly decemberben jutott el Almatiba, a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenedett Kazahsztán legnagyobb városába, amely 1997-ig a főváros szerepét is betöltötte. Ismerve jó megfigyelő- és mesélőkészségét, kapva kaptunk az alkalmon, hogy egy kis ízelítőt nyújtson számunkra erről a több mint tizenegy romániányi, Oroszország, Kína, Kirgizisztán és Üzbegisztán közé ékelődő közép-ázsiai országról. Az ízelítő pedig ezúttal szó szerint értendő, mert – épp vacsora előtt lévén – egyből az ételek felé terelődött beszélgetésünk.

Hirdetés

A kazahsztáni konyha elsősorban nomád jellegű, tehát közelről se számítsunk egy fine dining étterem kínálatára, de azért a nálunk megszokott étrendtől sem teljesen elrugaszkodott – magyarázta István. Előszeretettel esznek lóhúst, különbözőképpen feldolgozva, elkészítve, pecsenye, flekken vagy akár pörkölt formájában, de füstölten, sonkaszerűen, nagyon vékonyra szeletelve is fogyasztják.

Almati posztszovjet hangulata Galéria

Almati posztszovjet hangulata

Fotó: Tamássy Zsolt

A másik nagy specialitásuk a bárány, ezt is számtalan módon és nagyon finoman készítik. Rengeteg izgalmas fűszer terem Kazahsztánban, hiszen minden fajtának adott a maga kis mikroklímája a hatalmas országban, ahol meg tud teremni – „legutóbb Marrákesben találkoztam annyiféle fűszerrel, mint Almati piacán, a Zöld bazárban” –, nagyon jó ízeket tudnak az ételekhez hozzávarázsolni.

Hegedűs István (59) Csíkszeredában született, 1980 és 1984 között a helyi Matematika Fizika Líceum filológia–történelem tagozatán tanult, később a budapesti Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Műszaki Szakközépiskolában (1991–1993), majd az egri Eszterházy Károly Főiskola pedagógia szakán (1999–2003). Közben a Magyar Televízió gyártásvezetői tanfolyamát (1993-1995) és a Teleschola televíziós szerkesztő szakát (1994-1996) is elvégezte. 1990 és 2001 között a Magyar Televíziónál dolgozott szerkesztőként, riporterként, rovat- és szerkesztőségvezetőként, többek között a Kárpáti Krónika, Kárpát Expressz és a Héthatár című műsoroknál. 2003-ban a Magyar Televízió nívódíjával, 2005-ben a Határon Túli Magyarok Hivatala sajtódíjával, 2007-ben – „az erdélyi magyar felsőoktatás ügyének a nyilvánosság eszközeivel való támogatásáért” – Bolyai-emlékgyűrűvel tüntették ki. A Holodomor és a Zöldhatár című, nemzetközi díjakat nyert dokumentumfilmek forgatókönyvírója, szerkesztője.

Ezekhez többnyire itthonihoz hasonló köretet társítanak, krumplit, tésztákat, vagy zöldségeket fogyasztanak. Aztán ott van

a kumisz, amit rendszeresen isznak, a piacokon is lehet vásárolni,

Istvánnak „annyira nem jött be”. Kenyér helyett az arab világra jellemző lepényt fogyasztják, amiből a lávakövön sütött a finomabb az ipari mennyiségben előállítotthoz képest. Nagyon szeretik a pitéket is, ezek többnyire bárány- vagy lóhússal vannak töltve. És ami általában jellemző a posztszovjet államokra: mindenhol nagyon finom, különleges édességekkel képesek lenyűgözni. Kazak különlegességnek számítanak az aszalt gyümölcsök, abból is hatalmas választék áll rendelkezésre.

A Zenkov-katedrális Galéria

A Zenkov-katedrális

Fotó: Tamássy Zsolt

Ha már unjuk a Madarasi Hargitát

A sízési lehetőségeket illetően Istvánnak határozott véleménye, hogy akár a Hargita aljáról is érdemes elmenni Kazahsztánba, már csak azért is, mert

Idézet
egy másik, fölöttébb érdekes világba csöppenünk.

De nemcsak ezért. „Az ország és egyben a volt Szovjetunió legnagyobb, 70 éves sícentruma, a Shymbulak (kazakul Csimbulak) alig 25 kilométerre van Almatitól, és ott már 3200 méterig fel tudunk menni, illetve onnan sízni. Ám ellentétben például Ausztriával, ahol a Kaprun melletti Kitzsteinhorn gleccserpályáján, 3000 méteres magasságban, ha nem is alakult ki légszomjam, de azért nehezebben szuszogtam, itt ez egyáltalán nem jelentkezett. Valószínűleg a levegő tisztaságával, összetételével, a mikroklímával magyarázható, hogy

Idézet
a huszadik ereszkedés után sem érzel semmiféle fáradtságot.

A hó nagyon jó minőségű, a pályák 100–200 méter szélesek, a leghosszabb, ahol 3200 méterről 900 méteres szintkülönbséggel ereszkedhetünk közel 4 kilométernyit, ráadásul éjszakai kivilágítással is el van látva.”

•  Fotó: Tamássy Zsolt Galéria

Fotó: Tamássy Zsolt

A sícentrum az elmúlt 5–10 évben óriási fejlődésen ment keresztül, a feltételek már-már „nyugati” színvonalúak, a 21 pálya modern síliftjeit osztrákok építették. De nem csak sízni lehet itt, hanem korcsolyázni (a közelben található a Medeu sportkomplexum a világ legnagyobb magashegyi korcsolyapályájával, illetve tízezer négyzetméteres jégfelületével), gyorskorcsolyázni, síakrobatikát űzni, hódeszkázni, eszközöket pedig, akár bakancsot, sisakot, sílécet, helyben is bérelhetünk, ezzel megspórolva az egyébként méregdrága sportpoggyász árának egy részét. A felvonók délelőtt 10-től délután 5 óráig üzemelnek, kivétel az éjszakai sízés. A felnőtt napijegy alig 30–35 eurónak megfelelő tengébe (KZT) kerül, ha több napra szólót veszünk, nyilván, ennél is olcsóbb.

Kazah síparadicsom Galéria

Kazah síparadicsom

Fotó: Tamássy Zsolt

„Korszerű síszerviz működik itt, bárokból, éttermekből, a felsőbb részeken jurtákból, azaz hüttékből nincs hiány, szól a zene, tehát tényleg olyan, mintha Európában lennél.”

Nem árt, ha tudunk oroszul!

Tényleg olyan, mert ugyan Kazahsztán lakosságának durván 70 százaléka muszlim,

egyáltalán nem úgy kell elképzelni, mint egy arab országot, ahol talpig beöltözve, csadorban járnak a nők,

hanem inkább, mint Törökországot vagy – korábban – Libanont. Külföldiként egy sörhöz vagy egy pohár (forralt) borhoz is különösebb nehézség nélkül bárhol hozzáférhetünk. „Ott tulajdonképpen egyáltalán nem szembeötlő, hogy muszlim országban vagy. Persze, a mecsetek, a minaretek jelzésértékűek, de nyoma sincs a radikális iszlámnak, és az állam is erőfeszítéseket tesz azért, hogy gátat vessen az Irán felől érkező, a fiatalok radikalizálódását célzó kísérleteknek.”

•  Fotó: Tamássy Zsolt Galéria

Fotó: Tamássy Zsolt

Hegedűs István az Újságírók Nemzetközi Síklubja (International Ski Journalists’ Club) révén jutott el Kazahsztánba. Ezt 1955-ben alapította egy francia újságíró, Gilles de la Rocque’s elsődlegesen azzal a céllal, hogy a kollégák a kelet-európai országokból – a sízés álcája mögött – a vasfüggöny leeresztése után is ki tudjanak menni Nyugatra, ott barátságok köttessenek, szakmai kérdésekről vitázzanak. Kezdetben „innen” csak Jugoszlávia lépett be a tagországok közé, később Magyarország és Románia is, ma 31 országot tud az égisze alatt, köztük Marokkót, Argentínát, Izlandot, Chliét, Ausztráliát. Az évi rendszerű találkozók során a szakmai beszélgetések mellet szerveznek versenyt is az újságíróknak, ami alpesi síből és egy 5 kilométeres sífutásból áll.

Ebből kifolyólag a közbiztonság is csaknem tökéletesnek mondható, Almatiban nyugodtan lehet este is sétálni, szórakozni. A városban

rengeteg a fürdő, főként törökfürdő, ahol a turistákat is szívesen fogadják,

az éttermekben európai menüt felsorakoztató étlapot is tesznek elődbe. De ha már odáig elmegy az ember, akkor inkább próbálja ki a helyi ízeket!

•  Fotó: Tamássy Zsolt Galéria

Fotó: Tamássy Zsolt

A pincérekkel angolnyelv-ismerettel is el lehet boldogulni, de igazából az orosz lenne a menő, miután az ország lakosságának jó 70 százaléka napi szinten ezt használja, csak az utóbbi években, amolyan nemzeti büszkeség megnyilvánulásaként kezdett divattá válni a hivatalos nyelv, a kazah. Amúgy a lakosság közel 80 százaléka kazahnak tartja magát, mintegy 17 százaléka orosznak, a többi megoszlik az ott élő több mint 130 különböző etnikai csoport között.

A kazahsztáni életszínvonal Istvánt

a 90-es évek Romániájára emlékezteti,

különösen a négyemeletes kommunista tömbházak, a megkopott autók látványa, de úgy 4–5 éve erőteljes gazdasági-társadalmi reform kezdődött el az országban, és úgy tűnik, mostanra a külföldi befektetők is kezdték felfedezni maguknak, csábítja őket a rengeteg altalajkincs, a munkaerő-potenciál, a turizmus kínálta lehetőségek. Ez viszont előbb-utóbb az életszínvonal emelkedéséhez vezet, ami óhatatlanul az árak növekedését eredményezi. Tehát „most, az elkövetkező 4–5 évben érdemes odautazni, amíg még jó áron tudjuk élvezni ezt a különleges környezetet, az ott töltött időt. Lehet, hogy tíz év múlva már sokkal drágább lesz.”

•  Fotó: Tamássy Zsolt Galéria

Fotó: Tamássy Zsolt

Gulág-tépázta magyarok

István is mielőbb, még a nyáron készül visszatérni, főként annak tudatában, hogy május 27-től újra közvetlen légi járat köti össze Budapestet egy másik kazahsztáni nagyvárossal, Simkenttel, ahová a Scat Airlines kazah fapados társaság hetente két alkalommal, keddenként és szombatonként indít repülőgépet (Bukarestből egyelőre nincs közvetlen járat, átszállással a legolcsóbb jegy jelenleg kb. 400 euróba kerül Almatiba oda-vissza).

Szándékában áll a legendás madjar törzset is felkeresni a fővárostól pár száz kilométerrel nyugatra,

de ha oda nem is jut el, bár egy-két tagjával kapcsolatba lépni ottani újságírók segítségével.

Túrázásra, hegymászásra is alkalmas hegyvonulatok. Tavaly hétmillió külföldi turista volt kíváncsi rájuk Galéria

Túrázásra, hegymászásra is alkalmas hegyvonulatok. Tavaly hétmillió külföldi turista volt kíváncsi rájuk

Fotó: Tamássy Zsolt

A madjarok korábban a kirgiz határ mentén, a Karatau-hegység környékén éltek, 300–400 évvel ezelőtt telepedtek át mai lakóhelyükre. Valamikor jelentős törzsnek számított, de a háborúskodások és – főként – Sztálin „vaskezű, kíméletlen nemzetiségi politikája” alaposan megtizedelte a vele szembehelyezkedő madjarokat; mostanra nagyjából kétezren maradtak őseik sírjai mellett, többségük szétszóródott a nagyvárosokban.

„Itt állítólag még mindig összetartanak, külön közösségeket alkotnak, összejárnak, beszélgetnek, őrzik hagyományaikat.” István szerint nyugodtan nevezhetjük magyaroknak is, mert ők annak, de legalábbis rokonainknak tartják magukat, még ha saját törzsi nyelvükön is beszélnek, képviselőiket rendszeresen meghívják az anyaországi Kurultáj-rendezvényekre.

A világ legnagyobb magashegyi korcsolyapályája Galéria

A világ legnagyobb magashegyi korcsolyapályája

Fotó: Tamássy Zsolt

Emellett természetesen az egész országot jó lenne bejárni, „ahol a sivatagtól kezdve a kanyonokon, a teljesen kihalt, holdbéli tájakon és a sztyeppéken keresztül a hétezer méter magas hegyekig minden van. Az a baj, hogy az embernek nincs hozzá elég szabadideje, mert a világ kilencedik legnagyobb országáról beszélünk, a felfedezéséhez fél év is kevés lenne” – mondja István, és bizonyára igaza van. De azért azt a bizonyos taplót sikerült elhelyeznie a fülemben, és Kazahsztán fel is került a titkos vágyaimat összegző bakancslistára. Már csak azt a fránya pénzt kellene összespórolni hozzá valahogy…

Nomád múlt és jelen. Távoli rokonaink és élnek ott Galéria

Nomád múlt és jelen. Távoli rokonaink is élnek ott

Fotó: Tamássy Zsolt

A kazahsztáni madjar/madijar törzsről (nemzetségről) megoszlanak a kutatók nézetei, köztük olyan is akad, például Baski Imre turkológus, aki egyáltalán nem tekinti magyarnak őket, mondván, neve a Muham-madjar (Mohamed barátai) személynév rövidüléséből származik. Ezt többek között a nemzetközi hírű kazak történész, a történettudományok doktora, az Eurázsiai Tudományos Kutatási Központ igazgatója, Ajbolat Kuskumbajev is cáfolja Magyarok keleten és nyugaton című tanulmányában. A kazahsztáni magyarokról elsőként Tóth Tibor antropológus hozott hírt 1965-ben, 2001-ben földink, Benkő Mihály keletkutató gyűjtött értékes információkat a törzs torgáji szállásterületén, 2006-ban – a Kazak Központi Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára együttműködése eredményeként – Bíró András Zsolt vezette többhetes expedíciót arra vidékre. Utóbbi genetikai kapcsolatot mutatott ki a Kárpát-medencei magyarok és a torgáji madijarok között. Egyelőre csak feltételezések vannak a Kazahsztán területére való kerülésük idejét, körülményeit illetően, de vélhetően a nyugat felé tartó, a Kárpát-medencébe a 9. század végén érő magyarok „lemaradt” részének tekinthetők, és a Julianus barát által a 13. században megtalált Magna Hungaria megszűnésével hozhatók összefüggésbe.

•  Fotó: Tamássy Zsolt Galéria

Fotó: Tamássy Zsolt

Találkozás Maksut Zhumayevvel, a világ egyik leghíresebb hegymászójával Galéria

Találkozás Maksut Zhumayevvel, a világ egyik leghíresebb hegymászójával

Fotó: Tamássy Zsolt

A Zöld bazárban Galéria

A Zöld bazárban

Fotó: Tamássy Zsolt

•  Fotó: Tamássy Zsolt Galéria

Fotó: Tamássy Zsolt

•  Fotó: Tamássy Zsolt Galéria

Fotó: Tamássy Zsolt

•  Fotó: MTI Galéria

Fotó: MTI

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Ittas román sofőr hajtott szemben a forgalommal egy németországi autópályán – összefogtak ellene

Pánik tört ki egy németországi autópályán, miután egy ittas román sofőr közel 30 kilométeren át a forgalommal szemben vezetett. Összefogással tudták feltartóztatni.

Ittas román sofőr hajtott szemben a forgalommal egy németországi autópályán – összefogtak ellene
Hirdetés
2026. január 10., szombat

A Déli-sarkot is elérte a petrozsényi hegymászó

Adrian Ahrițculesei január 9-én elérte a Déli-sarkot, és ezzel beírta magát a történelembe: ő az első román állampolgár, akinek sikerült elérnie az Antarktisz mindhárom fontos pontját – jelentette be a hegymászó menedzsere, Ștefan Adrian Jurca.

A Déli-sarkot is elérte a petrozsényi hegymászó
2026. január 04., vasárnap

Budapesten hajtott végre kényszerleszállást egy Kolozsvárra tartó repülőjárat

Madárral ütközött, emiatt megszakította útját a Lufthansa Münchenből Kolozsvárra tartó járata Budapesten vasárnap kora délután – közölte a Budapest Airport vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezérigazgató-helyettese az MTI-vel.

Budapesten hajtott végre kényszerleszállást egy Kolozsvárra tartó repülőjárat
2026. január 04., vasárnap

Legalább negyven ember halt meg a venezuelai elnök elfogása közben

Legalább 40 ember vesztette életét szombaton, az Egyesült Államok venezuelai műveletében, amelynek során elfogták Nicolás Maduro elnököt – írja a New York Times egy venezuelai tisztviselőre hivatkozva.

Legalább negyven ember halt meg a venezuelai elnök elfogása közben
Hirdetés
2026. január 04., vasárnap

Román áldozata is van a svájci üdülőtelepen történt szilveszteri tűzvésznek

Egy román állampolgár is van a svájci Crans-Montana üdülőtelepen szilveszter éjszakáján történt tűzeset halálos áldozatai között – tájékoztatott vasárnap a külügyminisztérium.

Román áldozata is van a svájci üdülőtelepen történt szilveszteri tűzvésznek
2026. január 03., szombat

Trump: az Egyesült Államok átveszi Venezuela irányítását

Az Egyesült Államok átmenetileg átveszi Venezuela irányítását, amíg nem sikerül „biztonságos, megfelelő és megfontolt” politikai átmenetet végrehajtani az országban – jelentette be Donald Trump amerikai elnök szombaton a Fehér Házban sajtótájékoztatón.

Trump: az Egyesült Államok átveszi Venezuela irányítását
2026. január 03., szombat

Bíróság elé állítják Nicolás Madurót és feleségét az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban állítják bíróság elé Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, akik ellen New Yorkban emeltek vádat – közölte Pam Bondi amerikai igazságügyi miniszter szombaton a közösségi médiában.

Bíróság elé állítják Nicolás Madurót és feleségét az Egyesült Államokban
Hirdetés
2026. január 03., szombat

Donald Trump: sikeres amerikai támadásban elfogták a venezuelai elnököt

Az Amerikai Egyesült Államok sikeresen végrehajtott egy nagyszabású támadást Venezuela és vezetője, Nicolás Maduro elnök ellen, akit feleségével együtt elfogtak és repülővel elszállítottak az országból.

Donald Trump: sikeres amerikai támadásban elfogták a venezuelai elnököt
2026. január 02., péntek

Román állampolgár is eltűnt a svájci üdülőhelyen történt tragikus szilveszteri tűzvészben

A berni román nagykövetség felvette a kapcsolatot egy román állampolgár családjával, akit eltűntnek nyilvánítottak a svájci Crans-Montana üdülőhelyen történt tragikus szilveszteri tűzeset nyomán.

Román állampolgár is eltűnt a svájci üdülőhelyen történt tragikus szilveszteri tűzvészben
2025. december 30., kedd

90 ezer EU-n kívüli vendégmunkás kaphat munkavállalási engedélyt Romániában 2026-ban

A kormány 2026-ban 90 ezer EU-n kívüli vendégmunkás számára teszi lehetővé a romániai munkavállalást – számolt be a Bolojan-kabinet keddi ülése után a munkaügyi minisztérium.

90 ezer EU-n kívüli vendégmunkás kaphat munkavállalási engedélyt Romániában 2026-ban
Hirdetés