Szűkített orvosi alapellátás

A szaktárca kedd este hozta nyilvánosságra a tervezett módosításokra vonatkozó reformcsomagját. A tervezetet október 31-éig közvitára bocsátja a szaktárca, a tervek szerint pedig az előírások január elsejétől lépnek hatályba. Az újítások elsődleges célja a kórházi beutalások számának csökkentése, és a járóbeteg-rendelők kihasználtságának növelése, a minisztérium ugyanakkor a megelőzésre és a betegségek korai felismerésére is nagyobb hangsúlyt fektetne.

Eugen Nicolăescu tárcavezető elmondása szerint jövőtől három kategóriába sorolnák az egészségügyi szolgáltatásokat: az alapellátás minden állampolgár számára ingyenesen elérhető lenne, az országos egészségügyi programokra vonatkozó csomagot a krónikus betegek vehetnék igénybe, ezen kívül pedig kiegészítő csomagot is biztosítanának, ide tartoznak majd az alapellátásból kimaradt szolgáltatások, ezért azonban már fizetni kellene. „Jelenleg a páciensek bármilyen enyhe fájdalommal kórházba mennek, az új ingyenes alapellátást meghatározó csomag azonban pontosan előírja majd, hogy a betegnek milyen lépéseket kell végigjárnia az esetleges beutalás előtt. Bizonyos tünetekkel a háziorvosnál, másokkal a járóbeteg-rendelőben kell majd jelentkezni” – magyarázta Nicolăescu.

Többtucatnyi kórt vonnak ki a kórházi kezelés alól

A tervezet szerint az ingyenes alapcsomag jövőtől azok számára is elérhetővé válik, akik nem fizetnek egészségügyi biztosítást. A kórházaknak ugyanakkor többtucatnyi kór – például bizonyos szív- és májbetegségek, illetve fekélyek – esetén nem kell beutalniuk a pácienseket, sőt a cukorbetegek is elesnek ettől a szolgáltatástól. A páciensek meghatározott számú szolgáltatást vehetnek majd ingyenesen igénybe, így például a 39 éven aluliak számára az állam háromévente egy háziorvosi rendelést biztosít, az ennél idősebbek, illetve a 4 és 18 év közöttiek pedig évente egyszer látogathatnak el bérmentesen az orvoshoz. A rákos megbetegedésben szenvedők ugyanakkor évente legfeljebb hatszor jelentkezhetnek vizsgálatra a szakorvosnál.

Cezar Irimia, a Rákbetegek Országos Egyesületének elnöke úgy véli, az évi hat ingyenes rendelés rendkívül kevés, hiszen a rákos betegek folyamatos megfigyelésre szorulnak. „A minisztérium javaslata tulajdonképpen megszorító intézkedés, így mindenképpen ennek módosítását fogjuk kérni. A szaktárca korábban kikérte a véleményünket, akkor azt javasoltuk, hogy az országos egészségügyi programokat válasszák külön a többi csomagtól, és helyezzék a minisztérium hatáskörébe, így nem az adófizetők pénzéből, hanem állami költségvetésből lehetne fenntartani” – nyilatkozta az érdekvédelmi szervezet illetékese.

Átláthatóbb lehet a rendszer

Szabó Soós Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke ezzel szemben úgy véli: már régen meg kellett volna határozni az egészségügyi szolgáltatások alapcsomagját, hiszen enélkül értelmetlen az egészségbiztosító és a biztosított közötti szerződés. Az illetékes szerint populista és demagóg az a kijelentés, miszerint Romániában teljesen ingyenes az egészségügyi ellátás, hiszen a páciens ennek ellenkezőjével szembesült, amikor beteg lett. „Egy felelősen gondolkodó kormány már rég leszögezte volna, hogy mit tartalmaz az alapcsomag, vagyis milyen jellegű és szám szerint hány ingyenes szolgáltatásra jogosult a beteg. Ez így lenne tisztességes a biztosítást fizető állampolgárokkal szemben, hiszen a házunkat vagy a gépkocsinkat sem biztosítjuk be, ha nem tudjuk, pontosan mit kapunk cserébe” – magyarázta portálunknak Szabó Soós Klára.

A háziorvos abban bízik, hogy lesz politikai akarat a tervezet megvalósítására, hiszen elmondása szerint üdvözlendő, hogy a szaktárca nagyobb hangsúlyt fektetne a megelőzésre, illetve az alapellátásra. „Sokkal olcsóbb a járóbeteg-rendelőben kezelni egy betegséget, mint a kórházban, ugyanakkor a betegnek is jobb, ha családi környezetben gyógyulhat, és például egy mandulagyulladás miatt nem kell a kórházban maradnia” – magyarázta a szakember. Hozzátette: fontos, hogy az alapellátást megfelelő módon finanszírozzák, így lehetőség lesz a folyamatos fejlesztésre. Szabó Soós Klára szerint az orvos és beteg közötti kapcsolatot leterhelő bürokratikus kötelezettségeket is minél előbb meg kellene szüntetni.

Beruházásokat kell végrehajtani

Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ingyenes alapcsomagot körültekintően kell meghatározni, hiszen például a sürgősségi ellátásban nagyon sok mindent bele lehet érteni. Az illetékes szerint elengedhetetlen, hogy az alapellátást biztosító intézményekben beruházásokat hajtsanak végre, hiszen a háziorvosoknak sem felszerelésük, sem felkészültségük nincs arra, hogy megfelelően végezzék például a terhes-gondozást. Antal ugyanakkor úgy vélte: fölösleges az alapellátás szűkítése, ha az ebből származó plusz bevételt gyógyszerekre költik. „Hiába állítják azt, hogy nagyobb alapot biztosítanak az ágazatnak, ha azt sem az orvosok, sem a betegek nem érzik meg, hiszen a többletből kizárólag a gyógyszergyártók fele évek óta felhalmozott hatalmas adósságot törlesztik” – magyarázta Antal.