Szíria: a kőfalak leomlanak

Orvlövész figyel egy észak-szíriai dombon, római kori romok fedezékében, a több évszázados köveken lövések és a kormányerők tüzérségi támadásainak nyomai láthatók. Egy másik emlékhelyen, lerombolva a régi falat, a szír hadsereg tankja foglalt el állást, felkelőket kutatva a völgyben. A kulturális emlékek védelmére létrejött amerikai Global Heritage Fund jelentésében szereplő példák is jelzik, hogy a fegyveres konfliktus megint együtt jár a történelmi emlékek rombolásával: Irak után most Szíria rendkívüli öröksége került veszélybe.

A világ egyik legjobban megmaradt lovagi vára, a Krak des Chevaliers ellenállt a Szaladin vezette muszlim seregek kilenc évszázaddal ezelőtti rohamainak, de áldozatul esett a szír harcoknak. Az AP amerikai hírügynökség szerint fegyveresek törtek be a várba, elkergették az őröket, és fosztogatni kezdtek. A XII. századi al-Madik citadella falait gránátok rongálták meg. A több mint kétezer éves Palmüra, egykori sivatagi város római oszlopsorai közé a szír hadsereg költözött, súlyosan megrongálva az ország egyik legismertebb turisztikai látványosságát. De a fegyveresek nemcsak pozíciók elfoglalására használják a védett területeket, a felkelők és a kormányerők például tűzpárbajt vívtak a bronzkori Ebla város romjai között, ahonnan az 1960-as években számos ékírásos tábla került elő.

Nem csupán a régészeti lelőhelyek, romvárosok sínylik meg a háborúskodást, Homsz magas árkádjairól híres régi bazárjai, a város műemlék házai, belső udvarai is súlyosan megrongálódtak a tüzérségi támadásokban. A mecsetek is gyakorta a kormányoffenzívák célpontjai, mert az ellenzék általában ott gyülekezik; például a Deraa városban lévő, Szíria muszlim meghódítása után, a VII. században épült Omar-mecsetet és a Homszban található, az I. századból való Umm el-Zunnar-templomot is tüzérségi támadás érte.

Szíria az ókori kultúrák kereszteződésében és a középkori hódítások útvonalán fekszik, számos tellel, azaz lakódombbal, melyek a régészek kedvelt kutatási területei. A bibliai civilizációktól Nagy Sándor utódjain keresztül a fényes Omajjád Kalifátusig a térség több birodalomnak a bölcsője, a világ egyik legrégebben lakott városának tartott Damaszkusz pedig e birodalmak központja volt. A fővárosban ötezer évvel ezelőtti közösségek nyomaira is bukkantak. A kormányerők és a felkelők egymást hibáztatják a kulturális emlékek pusztításáért, közben múzeumokat, lelőhelyeket fosztogatnak, rabolnak. Szíria számos ismerettel szolgált már a múltról, de jóval nagyobb a még feltáratlan örökség. Minden egyes pusztítással mintha elégetnénk egy lapot az emberiség történelemkönyvéből – mondta Rodrigo Martín spanyol régész, aki társaival együtt írt jelentésben figyelmeztette az UNESCO-t a szíriai harcok okozta kulturális károkra.