Székely zászló és Mátyás király Strasbourgban

Több napon keresztül nagy volt a nyüzsgés Strasbourgban, Európa fővárosában az Európai Parlament épületében. A több országból érkezett fiatalok a pénteki megnyitót követően „birtokukba” vették az EP épületét: keresztül-kasul járták annak folyosóit, szárnyait, és különböző témájú előadásokon, fórumokon, kerekasztal-beszélgetéseken vettek részt, az EU-t és a fiatalokat érintő témákban. A beszélgetések során a témákhoz hozzászóló fiatalok részéről észrevételek, bírálatok is megfogalmazódtak az EU-ra és az Európai Parlamentre vonatkozóan, amelyre a fórumok meghívottai reagáltak, nagy általánosságban hárítva a számonkérést, felelősségre vonást.

A rendezvényen résztvevő, különböző országokból érkező fiatalok a YO! Fest névre keresztelt, a parlament épülete előtt felépült „falu” sátraiban különböző nézeteket, ügyeket képviseltek, projekteket, programokat mutattak be. A MIÉRT tagszervezetei mellett, akik a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa elnevezésű projektet mutatták be, a Minta ifjúsági szervezet is képviseltette magát, elhozva a székelység autonómiaigényét is az európai fiatalok számára, amelyet szórólapok segítségével népszerűsítettek a parlament épülete előtt. Mint elmondták, amellett, hogy eleget tettek az Európai Ifjúsági Fórum meghívásának, fontosnak tartották, hogy ezen az eseményen is hangsúlyozzák a székelység autonómiaigényét, mivel ez a kérdés nem kap elég nagy figyelmet a nemzetközi sajtóban, fórumokon, emiatt pedig más országok fiataljaihoz sem jut el az üzenete. Lőrincz Árpád, az autonómiapárti ifjúsági egyesület Hargita megyei elnöke elmondta, hogy spanyolországi, katalán kisebbségű fiatalokkal is találkoztak a programon, akikkel rövid beszélgetést folytattak az autonómiatörekvésekről. Rajtuk kívül spanyolországi baszk fiatalok is jelen voltak a találkozón: a parlament előtt egy baszk zászlót ábrázoló aszfaltrajz és alatta az Independentzia! (Függetlenséget!) felirat árulkodott az ottjártukról.

Az általunk megkérdezett bolgár Veszelina Valcseva elmondta, magyarországi és erdélyi magyar ismerősei révén hallott már a székelység autonómiaigényéről, de ennek részleteiről nem sokat tud. Szerinte bármilyen demokratikus országban élő kisebbségnek joga van ahhoz, hogy az anyanyelvén intézhesse az ügyeit, saját nemzeti jelképei legyenek, és ne nyomja el a többségi nemzet. Kifejtette: ő messzemenően támogatni tudja a kisebbségben élő nemzetrészek autonómiatörekvéseit. „Azért nem ismeretlen számomra az autonómia-kérdés fogalma, mert Európa-szerte nagyon sok országban találkozhatunk vele. A Bulgária déli részén élő török kisebbség is autonómiát szeretne, én azt is támogatom” – fejtette ki.

„Nem hallottam még arról, hogy egy Romániában élő kisebbség autonómiát szeretne. Igazából Romániáról is nagyon keveset tudok, mivel még soha nem jártam Kelet-Európában – mondta el portálunknak a németországi Suzanne. Szerinte sokan azért nem hallottak még az erdélyiekről, vagy a székelyekről, mivel a nemzetközi sajtóban nem kapnak teret a törekvéseik. Egy másik fiatal, az egyesült királyságbeli Richard is hasonlóan vélekedik: mint mondta, náluk már mindenki hallott a románokról, a bevándorlás és az azt övező politikai csörte miatt, azonban a kisebbségben élő székelységről nem tudnak. Szerinte az autonómiaigényt minél szélesebb körben, nemzetközi fórumokon is népszerűsíteni kellene, ahhoz, hogy eredményes legyen.

Az egyik kerekasztal-beszélgetés során többször is elhangzott, hogy egy adott országnak, népnek magának kell megoldania a problémáit, ami sokszor nem az Európai Unió, vagy a nemzetközi fórumok feladata. Erre reagálva egy francia fiatal úgy vélekedett, hogy egy ilyen ügyben, mint az autonómia kivívása, az EU és a nemzetközi döntéshozók segítsége nélkül nem történhet meg. Elmondta: szerinte az Európai Uniónak nagyobb figyelmet kellene fordítania a kisebbségek helyzetére, védelmére.

Az ifjúsági találkozó záró rendezvényén Doris Pack, német EP-képviselő válaszolt a fiatalok által felvetett kérdésekre, témákra. Egy romániai lány a fejetlen erdőkitermelés és fakivágások ellen emelte fel a szavát, kérve, hogy az EU is tegyen lépéseket az átláthatatlan erdőirtások megfékezése ellen. Több fiatal is beszélt arról, hogy szerintük sok esetben szemléletváltásra lenne szükség az európai politikában, ezért lenne szükség a fiatalok meglátásaira, és arra, hogy a fiatal korosztály is beleszólhasson a politikába. Javaslatok hangzottak el azzal kapcsolatosan is, hogy a digitális forradalom hozadékait is jobban ki kellene használni a kommunikációban, hogy az európai parlamentben folyó döntések a fiatalokhoz is átláthatóan eljuthassanak. Volt aki azt nehezményezte, hogy mivel többek között José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke és Martin Schultz, az Európai Parlament elnöke sem voltak jelen a találkozón, ezért a fiatalok kérései, meglátásai süket fülekre találnak, mivel nem biztos, hogy eljutnak hozzájuk a megfogalmazott felvetések. Doris Pack végszóként elmondta: a fiataloknak is tenniük, dolgozniuk kell azért, hogy a közösségükben, egy adott probléma, helyzet terítékre kerüljön, és megoldódjon.