– Milyen szakmai kapcsolatok léteznek a különböző országok alkotmánybíróságai között? Odafigyelnek egymás munkájára?

– Élénken figyeljük egymás tevékenységét. Egyik szakdolgozatom épp ezt a témát taglalja: milyen kapcsolat és befolyás létezik a különböző országok testületei között, illetve a strasbourgi Emberjogi Bíróság döntései milyen mértékben befolyásolják az alkotmánybíróságok döntéseit. Háromévenként szervezik a testületek találkozóját, a legutóbbit Rio de Janeiróban tartották, amelyre egyik román kollégámmal együtt írtuk az európai jelentést, de közreműködtem olyan beszámoló elkészítésében is, hogy a különböző államokban miként hajtják végre az alkotmánybírósági döntéseket.

– A román alkotmánybíróságon melyik „testvértestületre” hivatkoznak a leggyakrabban?

– Legtöbbször a német és magyar alkotmánybíróság döntéseiből idézünk. A magyaroktól többnyire az emberi méltóságra való hivatkozásokat vettük át, míg a németből az alkotmány demokratikus szellemének megőrzését célzókat tartjuk leginkább követendőnek. Ilyen volt például az az eset, amikor a Merkel-kormány a Görögország megsegítését célzó pénzösszegről határozott a parlament megkérdezése nélkül, holott az utóbbit előírja a német alkotmány. Ebben az esetben az ügy sürgőssége volt az érvelés alapja, ellenkező esetben ugyanis az unió egyensúlya került volna veszélybe. Ezért aztán a döntés a demokrácia védelmét szolgálta. A német alkotmánybíróság a kivételes esetre való tekintettel hozott támogató döntést, hangsúlyozva azonban az eset kivételességét.

A teljes interjú az Erdélyi Napló április 10-én megjelenő 14. lapszámában olvasható.