Szabad préda a román termőföld

Jogi hiátus miatt az Európai Unió bármelyik állampolgára szabadon vásárolhat termőföldet Romániában január elsejétől, amikor is lejárt az ország 2007-es EU-csatlakozásakor megszabott hétéves moratórium. A mezőgazdasági területek külföldi tulajdonba kerülésének korlátozása érdekében a parlament decemberben szigorított a földvásárlás feltételein, Traian Băsescu államfő azonban a múlt héten visszadobta a jogszabályt.

A balliberális kormány által részben magyar, részben francia mintára kidolgozott törvény elővásárlási jogot biztosítana az illető terület társtulajdonosainak, haszonbérlőinek, a szomszédos telkek tulajdonosainak, az adott településen lakó gazdáknak és az államnak.

Băsescu többek között arra a jogalkotói tévedésre hívja fel a figyelmet, hogy a jogszabály címében csak a mezőgazdasági területek természetes személyek általi adásvételét szabályozza, szövegében viszont az EU-tagállamokban bejegyzett jogi személyekét is. Márpedig utóbbi kategóriába a romániai társaságok is beletartoznak, többek között a földügyi tranzakciókat felügyelni hivatott, frissen létrehozandó állami földalap, amelyet elővásárlási joggal ruháznának fel, ezzel egy időben arról is dönthetne, ki rendelkezik ilyen joggal.

Az államfő kedden este konkrét javaslattal is előállt: a külföldiek csak a saját országukban létező földvásárlási korlátok között vehessenek Romániában termőföldet. „Hollandiában például a román állampolgárok korlátlanul vásárolhatnak termőföldet, de Magyarországon csak egy hektárt. Nagyon helyes, akkor a holland annyi földet vásárolhat Romániában, amennyit akar, a magyar állampolgár viszont csak annyit, amennyit egy román vásárolhat Magyarországon” – jelentette ki Băsescu, méltányos szabályozásnak nevezve kezdeményezését, amely ellen szerinte az Európai Bizottságnak nem lehet kifogása.

Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter azonban kivitelezhetetlennek tartja az ötletet, mivel ez azt feltételezné, hogy Románia átülteti jogrendjébe a többi 27 EU-tagállam földeladási gyakorlatát.

Már bevásároltak a külföldiek

Az államfő kifogásai miatt még legalább egy hónapig korlátlan a romániai földvásárlás, mivel a parlamenti vakációra tekintettel a honatyák csak február közepén korrigálhatják a rendelkezéseket. Hazai gazdaszervezetek attól tartanak, hogy a kialakult helyzetben a tehetősebb külföldiek bekebelezik az ország jó minőségű, a nyugat-európai árakhoz képest jóval olcsóbban, hektáronként 2500 euróért is kapható termőföldeket, ami a hazai élelmiszerbiztonságot is veszélyezteti.

Élesen kifogásolják, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben Románia nem volt képes kilobbizni a földpiac liberalizálásának halasztását. Sokan követendő példának tartják az Orbán-kormány által kidolgozott új földtörvényt, amely garantálja, hogy spekulánsok ne juthassanak magyar termőföldhöz, amelynek megművelését a helyben lakó gazdák, családi gazdaságok előjogának tekinti.

Hivatalos adatok szerint a 8,5 millió hektárra rúgó, ténylegesen megművelt hazai termőföldek nyolc százaléka – mintegy 800 ezer hektár – van külföldi vállalkozások tulajdonában. A listát olasz tőkéjű cégek vezetik (24,29 százalék), majd német (15,48 százalék), arab (9,98 százalék) és magyar (8,17 százalék) társaságok következnek, utóbbiak mintegy hatvanezer hektárnyi agrárterületet birtokolnak, főleg Erdélyben. Termelői szervezetek szerint azonban további kétmillió hektárt birtokolnak külföldi jogi személyek haszonbérlet formájában, így tulajdonképpen az ország mezőgazdasági területének harminc százaléka fölött rendelkeznek idegenek.

Magyar mumus

A termőföld jövőjét firtató bukaresti vita közepette bombaként robbant Szabó József Andornak, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjának nyilatkozata, miszerint a magyar állam életjáradékért vásárolna fel erdélyi mezőgazdasági területeket, a volt tulajdonos használatában hagyva azokat.

„Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor egy olyan szerződést köthet a magyar állammal, melynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig” – nyilatkozta a diplomata, hozzátéve: a földek felbecsülése és az árajánlattétel érdekében irodák jönnek majd létre Erdélyben.

Bár Zákonyi Botond bukaresti nagykövet cáfolta, hogy létezne ilyen program, a román média napok óta boncolgatja a témát. A mezőgazdasági minisztériumot 2010 és 2012 között irányító Valeriu Tabără szerint Bukarest már korábban értesült a magyar állam szándékáról, tárcavezetőként emiatt kezdeményezte a földvásárlási moratórium meghosszabbítását – sikertelenül.

„Ha a mi titkosszolgálataink nem tudtak volna Budapest terveiről, fölöslegesen tartanánk őket. Magyarország miniszterelnökeként én is finanszíroznám a romániai termőföldvásárlást, hiszen ha nagy területeket birtokolsz, haszonélvezeti jogod van. Izrael úgy vált független állammá, hogy parcellánként vásárolt magának országot az araboktól” – nyilatkozta az Evenimentul Zilei napilapnak a volt agrárminiszter.

Tabără felidézte, miniszteri mandátuma idején Románia megszerezte Lengyelország, Magyarország és Csehország támogatását, valamint Németország elvi beleegyezését a földpiac liberalizálása időpontjának kitolásához, de az Emil Boc vezette kormány 2012-es bukása nyomán ez a kezdeményezés is elvérzett.

Mircea Geoană, a hatalmon lévő szociáldemokrata párt szenátora, volt külügyminiszter a hét végén kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes legfelsőbb védelmi tanács tűzze napirendre a külföldiek földvásárlásának ügyét, aggasztónak nevezve a Magyarország „stratégiai tervéről” szóló híreket.

Párttársa, Ilie Sârbu szenátor, volt agrárminiszter azonban veszélyesnek és indokolatlannak nevezte a bukaresti politikusok és a média egy része által táplált „pánikszerű félelmeket”, miszerint a magyarok fel akarják vásárolni Erdélyt.

Emil Boc volt kormányfő, Kolozsvár polgármestere szerdán felelőtlenséggel vádolta az USL-t, felszólítva a koalíciót, hogy sürgősen hívja össze a parlament rendkívüli ülésszakát, és akadályozza meg a külföldiek földszerzését.

Megszólalt az ügyben Dacian Cioloş mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos is, etnikai síkra terelve a többször cáfolt magyar tervet. „Kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarország földet vásároljon Romániában. Már maga az ötlet is teljesen ellentmond az európaiság elvének, miszerint egy ország egy másik tagállam területén etnikai diszkrimináción alapuló földpolitikát valósítson meg. Az etnikai és területi jellegű állami beavatkozás iránti megszállottság olyan múltat idéz, amelynek megismétlődését senki nem kívánja. Az európai törvények tiltják a közpénzből nyújtott gazdasági előnyök etnikai alapon történő biztosítását” – nyilatkozta szerdán a Hotnews.ro hírportálnak a volt román agrárminiszter, holott a bukaresti attasé nem állította, hogy kizárólag magyar gazdáktól vásárolna földet Erdélyben a magyar állam.

Cioloş hozzátette, ilyen körülmények között valószínűtlennek tűnik, hogy Magyarország jogszabályt dolgozzon ki erre, és azt meg is valósítsa, de ha ez be is következne, Romániának megvannak az eszközei bármilyen „visszaélés vagy diszkrimináció” megállítására.

Ezzel egy időben Leonard Orban, Románia egykori csatlakozási főtárgyalója a napokban leszögezte: az európai jogszabályok alapján senki nem tilthatja meg egy tagállamnak, hogy egy másik EU-tagországban földet vásároljon. Sőt az EU volt többnyelvűségért felelős biztosa hasznosnak tartja a földpiac liberalizálását, amelynek szerinte a román agrárium csak hasznát látja.

Közben a hazai politikai paletta jobb- és baloldalán éles vita folyik arról is, kit terhel a felelősség amiatt, hogy a térség országaival ellentétben Románia nem rögzítette 2005-ben aláírt EU-csatlakozási szerződésében a hétéves földvásárlási moratórium meghosszabbításának lehetőségét. Vasile Puşcaş, az ország korábbi csatlakozási főtárgyalója úgy nyilatkozott: Bukarest mindezt utólag is kezdeményezhette volna, ám többszöri figyelmeztetése ellenére a hatóságok nem tettek ez irányú lépéseket.

Különben a befolyásos amerikai biztonsági elemzőcsoport, a Stratfor nem revizionista törekvésként tekint az állítólagos budapesti tervre a témában közölt elemzésében. Az agytröszt szerint Magyarország elképzelése beilleszkedik Közép-Kelet-Európa geopolitikai trendjébe, egyenes következménye az EU válsága súlyosbodásának, valamint az orosz befolyás térségbeli megerősödésének.

Önként megnyitott kiskapuk

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke úgy véli, Bukarest még a kilencvenes évek elején elhibázta földpolitikáját, amikor lehetővé tette a Romániában száz eurós törzstőkével céget bejegyzett külföldi jogi személyek számára, hogy kültelki besorolású területet vásároljanak.

„Bár akkor még senki nem kötelezte erre az országot, megnyitották a kiskaput a külföldiek előtt, akik éltek is a lehetőséggel. A termőföldpiac mostani liberalizálása csak hab a tortán, ami nem hoz jelentős változást az eddigiekhez képest, emiatt nem is értem a túlzott aggodalmakat” – állapította meg a Krónikának a szakmai szervezet vezetője.

A Hargita megyei képviselő-testület tagja szerint a földet nem lehet egyszerű termelőeszközként alávetni a szabad piac dzsungeltörvényének, emiatt Romániának is a magyarországihoz hasonló földtörvényre lenne szüksége. Vagyis amely biztosítja a termőföld megőrzését a helyi közösségek számára, minden lehetséges eszközzel megakadályozza a spekulatív célú adásvételt, továbbá mezőgazdasági képzést vagy tapasztalatot, az élelmiszercélú termelés vállalását és a helyben lakást szabja a földhöz jutás feltételeként.

Sebestyén szerint magyar állami földvásárlásra másfél évtizeddel ezelőtt, a romániai mezőgazdasági területek visszaszolgáltatása idején adódott volna alkalom. Akkoriban az RMGE javaslatot is tett a Határon Túli Magyarok Hivatalánál egy ilyen célú földalap létrehozására. „Ma már idejétmúlt lenne ebbe belevágni. Támogathatná viszont a magyar állam a fiatal erdélyi gazdák földvásárlását vagy -bérlését, a gépparkbeszerzést, akár előnyös banki konstrukciók révén” – nyilatkozta kérdésünkre a szakértő.