Sok minden szerethető napjaink Svájcában

Svájc felekezeti szempontból vegyes, a legnagyobb vallási felekezet a római katolikus, a lakosság 42 százaléka. Különböző protestáns felekezetekhez tartozik a lakosság mintegy 33 százaléka, a bevándorlók meghonosították az iszlám (4,5 százalék) és az ortodox (2 százalék) felekezeteket mint számottevő kisebbségi vallásokat. Katolikus vidéken jártunk, ahol

A svájciak többsége a bevásárlást a helyi üzletekben vagy a piacon végzi, és nagyon vigyáznak arra, hogy ha lehetséges, helyi termékeket vásároljanak, de semmiből sem halmozottan.

Néhány mondatban a katonaságról

Svájc nem vett részt az egyik világháborúban sem, és ez az egyik magyarázata annak, hogy az évszázados épületek fennmaradtak. Nem vesz részt más országokban zajló fegyveres konfliktusokban sem, de számos fegyvertelen békefenntartó műveletben vállal szerepet. Ennek ellenére hadserege igen fejlett haditechnikával rendelkezik,

A sajtfondü (vagy fondü; francia nyelven fondue au fromage) svájci eredetű meleg főétel, amely kétféle sajtból, valamint fehér borból vagy vízből készül. A mártogatós ételek közé tartozik. A 19. század közepe óta ismert, a svájci hegyi pásztorok hagyományait őrzi, akiknek a tej és a sajt volt a fő táplálékuk. A sajtot egy speciális edénybe helyezik és megolvasztják. Az olvasztott sajtot egy kis edényben melegen tartják (például gyertya lángjával), a mártogatható falatokat, amelyek lehetnek zöldségek, kenyérkockák, pirítós darabok, húsfélék, egy kis villára szúrva az olvasztott sajtban megforgatják, és a villáról azonnal fogyasztják.

A svájci Valais kantonból származó raclette szintén nagyon népszerű étel, amelynek alapja a sajt melegítése és az olvadt rész lekaparása, majd jellemzően főtt burgonyával tálalása. A raclette a fondühöz hasonlóan egy igazi közösségi élmény, nagyon népszerű a családi és a baráti körökben.

Közszállítás postakocsin

Svájcban a sárga postabuszok is hozzátartoznak a tájképhez. Olyan jellemzőek Svájcra, akár a hegyek, a csokoládé és a sajt. A sárga postabusz Svájc első számú közúti személyszállító cége.

Megtudtuk, hogy azok az országok, amelyeknek a területe átnyúlik Európa és Ázsia határán, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. A két földrészt elválasztó Kaukázus mentén elhelyezkedő Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia, a transzkontinentális országnak számító Oroszország és Törökország, valamint a földrajzilag inkább ázsiai, de kultúrájában európai Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Kazahsztán, amely szintén rendelkezik európai területtel is, 2002-ben átjelentkezett az ázsiai szövetségből. Kedvesen fogadtak az UEFA-székházban, megcsodálhattuk az üvegépületben szemlére tett számos serleget, fotókat készíthettünk.

Genf és környékének látványosságai

A Genfi-tó (franciául Lac Léman) Közép-Európa második legnagyobb területű édesvizű tava a Balaton után, a tó 60 százaléka Svájchoz, 40 százaléka pedig Franciaországhoz tartozik. Átfolyik rajta az Alpokból a Földközi-tengerbe igyekvő Rhône-folyó. A svájci partszakasz hossza közúton 121 kilométer. Kikerestünk egy csendes partot, ahová a parkolóhelytől gyalog, egy szép erdőn át jutottunk el. Szőlősök, gyümölcsöskertek között, kuriózumként kiviültetvény mellett haladtunk. A kiszemelt parton nem voltak sokan, jó fél napot strandolhattunk.

Másnap ellátogattuk Genfbe. A város utcáin sétálgatva mintha kisebbfajta bábeli zűrzavarba keveredtünk volna, számos ismerős és ismeretlen nyelvet hallottunk, az autók pedig a jómódról árulkodtak.

Genf története szorosan összefonódott a reformáció történetével és Kálvin János személyével. Az óvárosban járva mindenhol a reformáció és Kálvin életének fontos helyszíneibe botlunk. A St. Pierre-katedrális gyönyörű épülete az óváros legmagasabb pontján áll. A XII. századi alapokon épült katedrális 1536-tól protestáns templom, ahol Kálvin maga is prédikált a szószékről. A híres reformátor széke még ma is látható. A Grand Rue az óváros legjobb állapotban megmaradt utcája, ahol az antik üzletek és hangulatos kávézók mellett a város leghíresebb szülöttének, a filozófus Jean-Jacques Rousseau-nak a szülőházába is betérhetünk. Egy kávéra Genf óvárosában is megálltunk.

Genf legismertebb látványossága eredetileg nem a turisták kedvéért, hanem praktikus, vízügyi okokból született meg, a túlnyomás csökkentése volt a célja. Akkoriban talán senki nem gondolta, hogy a magasba szökő vízoszlop egyszer még a város jelképe lesz. 1866-ban még csak 30 méter magasra lövellt a vízsugár, a mai 130–145 méteres átlagmagasságát 1947-ben érte el. A szökőkút kb. 200 km/h sebességgel másodpercenként mintegy 500 liter vizet pumpál a magasba. A szökőkút a tó északi partjáról különösen szép látványt nyújt, ahogy a szivárványszínekben pompázó vízfüggönyön átsejlik a Mont Blanc hófödte csúcsa.

Genf egyik emblematikus látványossága a virágóra, mely a Jardin d’Anglais bejárata mellett található. A genfi óragyártást szimbolizáló, 4 méter átmérőjű óra hét hónapon át pompázik különböző színekben, több ezer, az évszaknak megfelelő virággal borítva.

Messze földön híresek a svájci bicskák. Eredeti svájci bicskát csak két vállalat gyárt: a Victorinox és a Wenger. Genfben bejártunk az előbbi bemutató üzletébe, ahol sok száz bicska és zsebkés közül lehetett választani. A cég termékein piros alapú fehér kereszt van díszes pajzsban. A svájci bicskák eredetileg a katonaság számára készültek, legalább száz hivatalos változata létezik, és sok helyen hamisítják.

(Folytatjuk.)